A tehetségek helye

XVII. CLAAS Szimpózium

Mit tehetnek a nagy cégek, hogy vonzóvá tegyék magukat a fiatalok számára? Természetesen valami pluszt kell adni, olyasmit, amit másoktól nem lehet megszerezni. Az AXIÁL, a CLAAS Hungária és a gödöllői Szent István Egyetem egy olyan jövőképet csillantott meg idén is a már 17. alkalommal megrendezett CLAAS Szimpózium rendezvényen, ami sok fiatal szakember számára vonzó és járható út lehet.

Andreas Szakácsi (ügyvezető igazgató, CLAAS Hungária Kft.), Dr Joachim Stiegemann (termékmenedzsment vezető, CLAAS E-Systems), Michael Kohlem (ügyvezető igazgató, Kutatás-Fejlesztési Osztály, CLAAS Selbstafhrende Erntemaschinen), Csanádi Tamás (K+F vezető, CLAAS Hungária Kft.) Harsányi Zsolt (tulajdonos-ügyvezető, AXIÁL Kft.), Jan-Hendrik Mohr (CLAAS Csoport igazgatóságának tagja, Gabona Üzletág), Christian Ludwig (országfelelős, CLAAS Értékesítés), Prof. Dr. Szabó István (rektorhelyettes, Szent István Egyetem), Nóvé Mária (HR vezető, CLAAS Hungária Kft.), Dr. Kátai László (dékán, Szent István Egyetem), Dr. Bártfai Zoltán (tanszékvezető, SZIE Gépészmérnöki Kar), Arved von Bieberstein, régióigazgató, CLAAS Austria & Adria)

A technológiai fejlődés hatása a mezőgazdasági vállalkozásokra és a mezőgazdasági üzletágra című, XVII. CLAAS Szimpóziumnak a Szent István Egyetem Tudástranszfer Központja adott otthont. A szervezők idén a mezőgépész szakma képviselői, s a gödöllői egyetem oktatói és hallgatói mellett valamennyi, mezőgépészet oktatásával foglalkozó hazai felsőoktatási intézményből várták az érdeklődőket. Szerencsére belőlük nem volt hiány, hiszen a rendezvény előadásainak helyt adó Nagytermet megtöltötték a legkülönbözőbb korú szakemberek.

A résztvevőket a rendezvény moderátora, Dr. Szabó Márta egyetemi docens üdvözölte, majd át is adta a szót az első felszólalónak, Dr. Kátai Lászlónak, a SZIE dékánjának, aki köszöntő beszédében a német mezőgazdaságigép-gyártó és az egyetem kapcsolatának történetéről beszélt. Az együttműködést negyven ével ezelőtt Lehoczky László professzor kezdte meg August Claas-szal, a CLAAS cég alapítójával. A legendásan jó, baráti viszont Szendrő Péter professzor vitte tovább August Claas fiával, az egyetem díszdoktori címét is viselő Helmut Claas-szal. Az együttműködésnek köszönhetően már számos nagy értékű szemléltetési eszköz, berendezés, sőt, tanterem is gazdagítja az egyetemet. A mezőgazdasági cégek és az egyetem közötti kapcsolat rendkívül fontos, hiszen kölcsönös függőséget pozitívan kell használni: az egyetemek jól képzett munkaerőt, valamint kutatási munkát biztosítanak a cégeknek, a cégek pedig anyagilag és gyakorlati helyszínként segítik az egyetemeket.

Jan-Hendrik Mohr, a CLAAS Csoport igazgatóságának tagja, a Gabona üzletág vezetője az „Egy növekvő nemzetközi mezőgazdaságigép gyártó vállalatra váró új kihívások, trendek” című előadását a CLAAS cég rövid bemutatásával kezdte. A nemzetközileg is vezető mezőgazdaságigép-gyártó, a tavalyi nehéz piaci körülmények ellenére a 2016-os 3,63 milliárd eurós forgalmával ismét tekintélyes eredményt ért el. Az adózás előtti eredményét, 93,5 millió eurót, világszerte 11 300 dolgozó segítségével érte el.

Jan-Hendrik Mohr ezután elmondta, hogy a CLAAS életében már a kezdetekkor is különleges helyet kapott Magyarország, hiszen hazánk nyitotta meg az utat a német gépgyártó számára Kelet-Európa felé.

Mohr úr ezt követően a fejlesztések szerepéről beszélt, előadásában a hangsúlyt a digitalizáció megkerülhetetlenségére helyezte. A modern technológia fejlődésének ütemére jellemző, hogy a digitális termékek piaca a 2015-ös évi 2,5 millióval szemben 2020-ra már 4,5 millió eurós piac lesz, s ezekre az igényekre a CLAAS is felkészül.

A fejlesztés azonban nem csupán üzleti szempontból fontos: a gépek modernizációjára hatalmas szükség van, hiszen a riasztó ütemben növekvő emberi populációval az élelmiszer termelés nem tud lépést tartani. 2050-ben az előrejelzések szerint 9 milliárd embernek kell majd élelmet biztosítani. Ennek megvalósításában a CLAAS Csoport is tevékenyen részt kíván venni saját fejlesztésű technikai, technológiai megoldásaival.

Dr. Kátai László nyitotta meg köszöntő beszédével az előadások sorozatát

A CLAAS nagyon gyorsan belátta az élelmezésben rejlő kihívásokra adott válaszok szükségességét: a mezőgépészetet is alapjaiban átalakító digitális forradalomra a CLAAS számos saját fejlesztéssel reagál. Az úgynevezett „core business”, a gépgyártás területe úgy maradhat erős, s lehet egyre számottevőbb, hogy az elektronika és a web kommunikáció – előbbi Kutatás-fejlesztési Osztály, utóbbi CLAAS E-Systems néven – saját, dedikált területet kapott.

Ahogy Mohr úr szavaiból kiderült, a CLAAS folyamatos befektetésekkel támogatja digitális jövőképének alakítását. Példa erre, hogy idén a K+F fejlesztésre több mint 200 millió eurót költöttek.

Új elektronikai fejlesztőközpontot hoztak létre Dissen városában. A 20 millió eurós befektetésű komplexumban körülbelül 200 embert foglalkoztatnak. Kínálatukban egyre jelentősebb szerepet játszik a szoftverfejlesztés és az infokommunikációs eszközrendszerek gyártása.

Dr. Joachim Stiegemann, a CLAAS E-Systems termékmenedzsmentjének vezetője a „Precíziós gazdálkodás keretrendszerének elemei” című előadását egy francia, lengyel és angol mezőgazdászok között végzett felmérés ismertetésével kezdte. Ennek egyik kiemelendő eredménye volt, hogy a gazdák 60 százaléka szerint a precíziós gazdálkodás döntő befolyással bír a mezőgazdaság fejlődésére.

A precíziós gazdálkodás irányításához szükséges eszközök legnagyobb része pedig már ott lapul a zsebünkben; ezekkel a talajelőkészítéstől kezdve a vetésen, műtrágyázáson, aratáson át egészen a lezáró dokumentációk elkészítéséig mindent kontrollálhatunk. A CLAAS a precíziós gazdálkodás technikai bázisát biztosítja. Sőt, most már nem csak egyes rendszerelemek, eszközök, de még csak nem is a rendszerek vannak a fejlesztések központjában. Most már a rendszerek rendszereiről beszélnek, a CLAAS-nál ez a „Controlled Traffic“ rendszer, ahol minden egyes gép már GPS-szel szerelt, így minden egyes munkafolyamathoz szükséges gép teljesen ugyanazon a nyomon tud haladni, tökéletes, előre megtervezett és irányított összhangban. A FLEETVIEW rendszer, ami az adatok hasznosítása a hatékony logisztikához, ismertetése után még röviden beszélt a rendszerbe kapcsolt gépekről, illetve az összekapcsolt rendszerekről. Ez a jövő, mondta, „think e-farming”!

Az előadók sorát Michael Kohlem, a Kutatás-Fejlesztési Osztály Önjáró Betakarítógépek Divízió ügyvezető igazgatója folytatta. Előadásának témája és címe „A betakarítógépek automatizálása és támogatása” volt. Az első, kézzel vezérelt CLAAS SUPER kombájnokhoz képest a mai, korszerű LEXION modelleken több mint negyven paramétert lehet beállítani. Ezeket a gépkezelő nem tudja, nem is lehet képes folyamatosan kontroll alatt tartani, erre születtek meg a legkülönfélébb automatizálási és asszisztencia megoldások. Ezek támogatják a gépkezelőt abban, hogy a gép a legmagasabb teljesítményen dolgozzon, egész nap, még a legkülönfélébb, változó munkakörülmények esetén is.

A CLAAS a mezőgazdasági technológia fejlesztéseiben mindig is élen járt. Ezekre a meghatározó újításokra hozott példákat Kohlem úr. Például az 1999-ben bemutatott LASER PILOT automatikus kormányzási rendszert, mely optikai érzékelőkkel dolgozott, észlelte a szántóföld határait, automatikusan kormányozta a kombájnt, s ezzel nagy terhet vett le a gépkezelő válláról, aki így jobban tudott a betakarítási folyamatokra figyelni. A LASER PILOT újítást 2000-ben a DLG (Német Mezőgazdasági Szövetség) Aranyéremmel jutalmazta.

A CLAAS GmbH, a CLAAS Hungária Kft., az AXIÁL Kft. és a gödöllői Szent István Egyetem képviselői

További jó példa a díjnyertes fejlesztésekre a 2013-as DLG-ezüstérmes, a terítési irány automatikus beállítása, ahol elektromechanikus szenzor méri folyamatosan az oldalszelet és a lejtő dőlését. A mért adatok az ellenőrző rendszerbe kerülnek, amelyek a szalma- és törekterítőn található terelőlemezek beállítását irányítják.

Aranyérmet ért 2009-ben az AUTO FILL rendszer, s 2016-ban a kibővített funkciójú továbbfejlesztett változata, a hátrafelé történő kifúváskor is használható AUTO FILL Back.

Szót ejtett Kohlem úr az olyan meghatározó fejlesztésekről, mint az AUTO CLEANING, az AUTO SEPARATION rendszer, vagy a CEMOS AUTOMATIC, amely funkcióival a gépbeállításokat a betakarítási körülmények változásának megfelelően folyamatosan és automatikusan módosítja, hogy az áteresztőképesség optimális legyen, míg a cséplés minősége maximális, az üzemanyag-fogyasztás pedig minimális.

Érdekesség, hogy a CLAAS a Farming 4.0-val felkészült a gépek közötti M2M kommunikáció alkalmazására is.

A „4.0 fonalat” vette fel Andreas Szakácsi, a CLAAS Hungária Kft. műszaki ügyvezető igazgatója, aki az Ipar 4.0-hoz kapcsolódóan a jövőbeli kihívásokról, a gyártási folyamatról és új gyártástechnológiákról tartott előadást. Az ebből a koncepcióból adódó gyártási folyamatfejlesztéseket, illetve a törökszentmiklósi gyárban az új gyártástechnológiák bevezetésének lehetőségeit taglalta, 10 év távlatában. Ilyen fejlesztés többek között az Augmented Reality, úgynevezett virtuális valóság alkalmazása például a szerviz terén, amikor virtuálisan kivetíthető a hibajelenség, illetve a javítás módja is.

Példaként mutatta be Szakácsi úr a HoloLense technológiát, ami például a gépek tanulmányozásánál hatalmas segítség lehet.

Szóba került az ember-robot együttműködés, hiszen amíg az emberek gyorsan tudnak döntésre jutni, tanulékonyak, gyorsan tudják a megszerzett tudást a gyakorlatban alkalmazni, és a benyomásaikra is tudnak támaszkodni, addig a robotok nehéz alkatrészeket tudnak gyorsan és könnyen mozgatni, gyorsan tudják megismételni a feladatokat, nagyon precízek. Az ember és robot együtt dolgozásba mindkét résztvevő legjobb tulajdonságait tudja használni.

A fejlesztési tervek között szerepel a HRC robotrendszer, a DELMIA szoftver, valamint a 2D és 3D nyomkövető rendszer alkalmazása, kiépítése is.

Andreas Szakácsit követte Christian Ludwig, a CLAAS Értékesítés magyarországi országfelelőse, aki magyar példákkal mutatta be a hazai precíziós gazdálkodást. A CLAAS TELEMATICS rendszer menedzsmentszintjei az információk begyűjtése, az analizálás, az optimalizálás, s végül, de nem utolsó sorban a dokumentálás.

Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője „Az iskolapadtól a CLAAS importőrig” című előadásában saját sikerein keresztül mutatta be a mezőgazdasági gépészmérnök szakma szépségeit. Elmondta, mennyire fontos a dolgozók folyamatos képzése, tudásuk fejlesztése, s a fiatal generáció utánpótlás-kinevelése, ez utóbbit MEGFOSZ-elnökként is szívből támogatja. Harsányi Zsolt, aki maga is a gödöllői egyetemen szerezte meg gépészmérnök diplomáját, az AXIÁL Bt. 1992-es alapítása óta eltelt két és fél évtized alatt az egy alkalmazottat foglalkoztató, kicsi cégből országos befolyású, lefedettségű, 19 telephellyel rendelkező cégcsoporttá fejlesztette vállalkozását.

A hazánkban értékesített mezőgazdasági alkatrészek több mint felét az AXIÁL forgalmazza. Hazánkban egyedülálló módon, 14 000 négyzetméter területű, fedett szervizműhelyükben a csarnokok teljes területe daruval felszerelt. Emellett 160 szervizautóval járják az országot mobilszervizes munkatársaik, akiknek munkáját a logisztikai központjukban található 60 000 különböző tétel közül 24 órán belül kiszállított alkatrészek segítik.

Az AXIÁL Cégcsoport 826 dolgozója közül 124 mérnök képesítésű, akiknek 40 százaléka a gödöllői egyetemen végzett.

Felértékelődik a gyakorlati oktatás és a korszerű technológiák ismerete, de ezt a hazai képzési rendszer önmaga nem képes átadni. Ezért fontos az együttműködés a cégek és az oktatási intézmények között. A duális képzés egy megoldás lehet erre a problémára, azaz a termelő cégeket bevonják a gyakorlati képzésbe. Ebben az AXIÁL és a SZIE példamutató partnerekként működnek együtt, jelenleg nyolc AXIÁL-ösztöndíjas diák is van a SZIE diákjai között.

Harsányi Zsolt arra buzdította a fiatalokat, hogy vegyék kezükbe sorsukat, és jelentkezzenek az AXIÁL-nál, mely cég biztos jövőt, karrierlehetőséget kínál.

A jól képzett dolgozói állomány fontosságáról tartott előadást Nóvé Mária, a CLAAS Hungária Kft. HR vezetője. „Új tehetségek felkutatása” című előadásában kihangsúlyozta, hogy cégük a gyári munkástól kezdve a képzett mérnökig egyaránt nagy hangsúlyt fektet az új tehetségek felkutatására. S a tehetségek akár a már meglévő dolgozók között is lehetnek, csak észre kell venni őket, lehetőséget kell biztosítani számukra képességeik kibontakozásához. Nóvé Mária szerint a tehetséges embert leginkább a tudományok ismerete, a kreativitás és a vállalkozói készség jellemzi. Egy olyan multinacionális vállalatnál, mint a CLAAS Hungária Kft., szükség van nyelvtudásra és rugalmasságra is.

A törökszentmiklósi cég a fiatal szakembereket pályázatokkal, valamint ösztöndíjak meghirdetésével támogatják, és közülük választják ki legalkalmasabb munkatársakat.

A szimpózium megmutatta, hogy a mezőgazdasági technológia fejlődése és a digitalizáció új ismeretanyagok elsajátítását teszi szükségessé. Mind a mezőgépgyártók, mind a -forgalmazók jól képzett, tájékozott, tudásukat megfelelően alkalmazni képes szakembereket keresnek, legyen szó mérnökökről, technikusokról vagy szakmunkásokról. Ahhoz, hogy ilyen képzettségű embereket legyen képes az oktatási rendszer a szakmának adni, az iskolák és a különböző vállalatok szoros együttműködésére van szükség.

Képek: Balázs Gusztáv felvételei