Az idei aszály miatt a hazai kukorica 40%-a elpusztult. A legutolsó termésbecslések szerint a betakarítható mennyiség 4,7 millió tonna alatt van – derült ki a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. által szervezett országos kukorica, szója és takarmánycirok szakmai napon, Szegeden. Azonban nemcsak a termés, a vetőmag is megsínylette a hőséget.
Az idei 4,7 millió tonna alatti mennyiség talán fedezni képes a belföldi igényeket, az országot járva azonban vegyes a kép, mert a déli területeken csúnyák a táblák, a betakarítható mennyiség lehet, hogy még kevesebb lesz, mint amire jelenleg számítunk. – mondta Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese előadásában.
Azt is lehetségesnek tartja, hogy kukoricából importra szorul az ország.
Az európai 57 millió tonnás termés sem elegendő az önellátásra (tavaly 65 millió tonna termett), de az USA-ban is hasonló a helyzet, mint ahogy a világon mindenütt példátlan az idei terméskiesés.
Ez az árakat az egekbe emelte, és még további növekedések várhatók.
A kukorica tonnánkénti ára 66-70 ezer Ft, ami a jövőben 80-90 ezer is lehet (tavaly 45-50 ezer Ft volt).
Behozatal esetén Ukrajnára számíthatunk, ott ugyanis a 19 millió tonnás termésből 12 millió tonnát tudnak exportra szánni.
Nemcsak a kukoricatermés, a vetőmag is megsínylette a hőséget – mondta Szilágyi László, Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint 2013 tavaszán lányegesen kevesebb vetőmagkészletre lehet számítani, ami az árakat várhatóan 30%-kal emeli.
Az intézet kutatói évről-évre azon dolgoznak, hogy olyan hibrideket állítsanak elő, amelyek bírják a szélsőséges időjárást.
Dr. Szél Sándor, a Gabonakutató Nonprofit Kft. kukorica főosztályvezetője arról is beszélt, hogy a biotermesztésre előállított speciális vetőmagok nem csak a grízgyártásra, hanem az újra előtérbe kerülő etanol előállításához is alkalmasak.
A szója és takarmánycirok, valamint az őszi vetésű növények lehetőségeiről Virágné Pintér Gabriella, a Gabonakutató Nonprofit Kft. kereskedelmi igazgatóhelyettese tartott előadást, a kukorica aktuális agrotechnikáját pedig Dr. Széll Endre, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos osztályvezetője fejtette ki.
Futó Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója a nap során a megyei helyzetről beszélt.
Míg kukoricából tavaly 6 tonna/ha termett, idén csak 2,7 tonnás átlagtermésre számítanak.
Az 58 ezer hektárnyi vetett területen a termelők már 8.000 hektárnyit kisilóztak.
Napraforgó esetén is visszaesést tapasztaltak, mert a tavalyi 2,2 tonna helyett idén legfeljebb 1,6 tonna/ha lehet az átlagtermés.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy akit elemi kár ért, kárigényét a káresemény bekövetkezése utáni 15 napon belül jelentse be, mert ha hozamérték-csökkenés 30%-nál nagyobb, november 30-ig kárenyhítési támogatást kell kérni, és jár a segítség.
A megyében 160 ezer tonna kukoricatermés-kieséssel számolva 11 milliárd Ft a mínusz árbevétel.
2011-ben 1.000 kárbejelentés volt, idén csak idáig 2.400 érkezett.
A szárazság okozta helyzetképet az is alátámasztotta, hogy az előadások utáni szántóföldi bemutatóra, a hibrid fajták megmutatására nem volt elegendő a szegedi füvészkerthez közeli táblákra szállítani a vendégeket, ott ugyanis nem nőttek csövek.
Így a GK Kft. vendégeit autóbusszal Kiszomborra szállította, ahol Dr. Kálmán László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. kukoricanemesítője tartotta meg 15 főbb hibridből álló fajtaismertetőjét a szuper korai éréscsoporttól egészen a későn érő termőcsoportig.
Ezt megelőzően az idén először kezdett öntözés tapasztalatait osztotta meg.
A hőségnapok száma meghaladta az 51 napot, de a forró napok száma is három hét volt, ezért három alkalommal (június 16-21., július közepén és augusztusban) is végeztek öntözést.
A tapasztalat az, hogy a veszteséget ezzel teljes mértékben nem tudják kivédeni, mindössze valamennyit mérsékelni a kártételen.
Bár a kukorica vízigénye virágzáskor a legnagyobb, de 14-15 leveles korban már kialakul a soronkénti szemszám, ami jóval a virágzás előtt van, így egy pl. június 19-i öntözés a korai hibrideken már nem segít.
Fajtánként nagy lehet a különbség, egy augusztusi öntözés késlelteti az érést, de a párás levegő miatt könnyebben fellépő fuzárium miatt ezt csak a keményebb szemű fajtáknál érdemes megtenni.
A kukoricahibridek után Virágné Pintér Gabriella a szójafajtákat mutatta be, Ábrahám Éva pedig a cirokféléket ismertette.
A Gabonakutató Nonprofit Kft. fajtaismertetőjén és szakmai napján azonban a közvetlen megismerést a hallottakon és látottakon túl az ízleléssel is elősegítették, ugyanis a résztvevőknek az általuk termesztett kukoricából, cirokból, szójából készített finomságokkal kedveskedtek.
Csomós Éva
