Kukoricatermelés és vetőmag-előállítás aszály idején

 KISKUN NAP 2012.

Magyar földbe magyar vetőmagot! Már lassan 1 évvel ezelőtt indította épp a Kiskun Kutatóközpontban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ezzel a szlogennel a magyar vetőmagnemesítés és -előállíás érdekében indított kampányt. Az elmúlt év tapasztalatai mellett természetesen szakmáról, biológiáról, a mindent „elsöprő” aszályról és annak következményeiről is hallhattak az ország egész területéről érkező termelők szeptember 5-én az idei Kiskun Napon, és a tenyészkertben tett sétán a fajtakínálatban is próbáltak tervezni a forgalmazókkal együtt.

 

 

Ván Miklós vezetésével a fajtakertben is tájékozódhattak a termelők a jelenlegi fajtákról és fajtajelöltekről.

Ha a termelést rosszul indítom, az egészet elrontom

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke a vetés kérdését a gyermekneveléssel állította párhuzamba, mikor a kezdeti lépések megalapozottságára és a folyamatos odafigyelésre helyezte a hangsúlyt.

Ilyen év még talán nem volt, az időjárás hektikussága, majd az aszály a növényeket is hatalmas kihívás elé állította. felmerült többször a gazdák fejében: rossz volt a vetőmagom? De akkor el kell azon is gondolkodnunk, hogy vajon megtettem-e mindent, körültekintő voltam-e a választáskor. Ez a szakmai nap épp erre nyújt megoldást, hiszen most helyben lehet megnézni, hogy milyen fajtát állított elő a nemesítő, az ezen területen, ilyen időjárás mellett mit produkált.

A vetőmag választás viszont már a vásárló felelőssége: igyekezzünk megbízható kereskedőtől, számla, vetőmag minősítő bizonyítvány (eredetigazolás) kiállításával beszerezni a fémzárolt vetőmagunkat, sőt a táblatörzskönyve is ajánlott beírni a fémzár számát.

És még nincs vége, mert az eredményt befolyásolja az előveteménye, a csávázás, a talajművelés víztakarékossága, a talajápolás és gyomirtás kérdése, tehát minden, ami a vetés és a betakarítás között zajlik a szántóföldön.

Magyarország a világon a 7., Európában a 3. legnagyobb vetőmag előállító, ebből kikalkulálható, hogy a magyar vetőmag nagy része nem itthon kerül elvetésre. A fajtáink rendkívül jól viselkednek, a szortiment nagyon széles, és van is rá kereslet. A szövetség előzetes felmérései alapján a világ vetőmagkészletei elegendőek, kukorica esetében elegendő lesz az EU-ban előállított mennyiség. Az azért prognosztizálható, hogy egyes új hibridekben hiányok várhatóak, tehát a szortiment szűkülni fog.

Hogy jutottunk ide?

Az ország kukorica termő területének 1/3-án nem lett termés, 1/3-án pedig gyenge, ez már jóval a szakmai nap előtt nyilvánvalóvá vált. Ilyen időjárási anomáliák között kellett a pollennek eljutnia több sornyi távolságra, közel 50 ⁰C léghőmérséklet, légköri aszály, 15%-os nedvességtartalom mellett. Ilyen körülmények között 5 cm alatt a pollen kiszáradt, a bibe turbó nyomása is visszaesett, nem tudta a polleneket fogadni, sőt 40 ⁰C felett a fehérjék is kicsapódtak.

Fel lehet erre készülni?

Az időjárás egyhamar nem kerül vissza az eredeti kerékvágásba, legalábbis az időjósok ezt mondják. Ehhez alkalmazkodva a felkészülés a következőket kell, hogy jelentse:

– mindent talajt időben kell lezárni,

– lehetőleg minden szerves anyagot vissza kell juttatni a talajba,

– az egységes vetőágy és a a vetőgép pontos beállítása mindennél fontosabb lesz,

– el kell felejtenünk a 80-90.000-es tőszámot,

– mivel 1 kg szárazanyag megtermeléséhez a kukorica 600 l vizet párologtat el, a víz lesz a kardinális kérdés a mezőgazdaságban a jövőben (nemcsak a kukorica termesztésében).

Tapasztalatok és tervek egy év távlatában

Egy évvel ezelőtt a megújult vezetés egy megújult üzletpolitikát ígért.– emlékezett vissza köszöntőjében Dr. Rádi Feríz ügyvezető igazgató. Hogy mit sikerült ebből megvalósítani? A tervek között szerepelt, hogy az eddig kissé elhanyagolt hazai piacot újra meg kívánták hódítani, mivel a külföldi partnereink a közelmúltban már elvonták a figyelmüket. Az ennek okán meghirdetett telephelyi akció olyan kedvező árú volt, hogy az ország egész területéről voltak érdeklődők. A kampány elején megígérték, hogy nemcsak az akcióban csökkentik áraikat. Ez meg is történt, jelentős árcsökkentést hajtottak végre, sőt az értékesítési hálózatukat is átalakították. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a hazai értékesítési mennyiséget megháromszorozták.

A tervek egészen májusig megvalósulni látszottak, de az első kánikulai hullám a kukoricát virágzásában érte, elsőként a pollen termékenyítő képessége csökkent. Elsőként a pollen termékenyítő képessége csökkent, ennek következményeként a betakarítható termés és jóval kisebb lett. Ez a probléma még az öntözött területeken is megfigyelhető volt, mert hiába kapott a növény vizet a hőséggel már nem tudott mit kezdeni. Még öntözött területen is visszaesett a lehetőség, mert a hőséggel már nem tudott mit kezdeni a növény. Nem azért, mert pont ezek a fajták nem produkáltak volna, hanem összességében lehetetlenítette el a kukorica termesztőket az aszály. Több gazdálkodótól kaptak ugyanakkor olyan visszajelzést, hogy a Kiskun fajták jobban tűrték a szárazságot, mint a konkurens kukoricák.

A vetőmag előállítást is ugyanezek az időjárási krízisek érték, így az idén biztosan nem ismétlik meg ezt az akciót (miután nem külföldön állítják elő a vetőmagot, a készleteik kisebbek lesznek).

Sándor Ildikó

Kiskun 4344:

• Tenyészideje: 132 nap
• Hasznosítási irány: szemes
• Gyönyörű termés, nagy csövek, jó állóképesség és gyors vízleadás jellemzi ezt a fajtát.
• Termőképessége kiváló
• Javasolt termőtőszám: 65-70 ezer tő/ha
• Kitűnő alkalmazkodó képessége miatt szinte bármilyen területen vethető, jó és kevésbé jó adottságú talajokra is kiváló

Kiskun 4368:

• Tenyészideje: 134 nap
• Hasznosítási irány: szemes
• Alacsony költséggel és magas hozammal termelhető
• Jellemző rá a közel 14 t/ha termőképesség
• Javasolt termőtőszám: 70-75 ezer tő/ha
• Vetése jó adottságú talajokra ajánlott