Nőtt a halgazdaság, de alacsonyak a bérek, borús a jövő

Hatodával nőtt tavaly a magyar halgazdaságok kibocsátása, ennek ellenére a szektor kilátásai borúsak. Támogatásokat alig kapnak, a szektor külkereskedelme mínuszos, és a bérek is jóval alacsonyabbak itt, mint a mezőgazdaság más ágazataiban.

Többet fogtak, többet adtak el

2024-ben a magyar tógazdaságokban összesen 22 838 tonna halat termeltek, ami 16,1%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A termelés jelentős része, 81,5%-a, három régióra koncentrálódott: Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld. A legfontosabb halfaj, gazdasági szempontból továbbra is a ponty volt, amely az étkezési célú haltermelésből bő 78%-os részesedéssel bír. A tógazdaságok üzemeltetett területe 2024-ben 26,6 ezer hektár volt. A termelési terület eloszlása szerint a halastavak 66,3%-án étkezési hal, 23%-án növendék hal, 8,6%-án pedig ivadéknevelés zajlott – írja az Agrárközgazdasági Intézet. A tógazdasági haltermelés legnagyobb része továbbra is a keleti és déli régiókban koncentrálódik, ahol a természeti adottságok kedvezőek, és a hagyományos halgazdálkodás is jelentős szerepet játszik. Az Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl adja a termelés 81,5%-át, és jelentős termelés zajlik Hajdú-Bihar, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben is.

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur 4, a busa 7%-ot tett ki a 2024-es termelésből. Az étkezési célú ragadozó halak, mint a csuka, harcsa és süllő, összesen 364 tonnát tettek ki, ami 30%-os növekedés az előző évhez képest. Az intenzívebb halászati módszerek, mint a horgásztatás, szintén hozzájárultak a haltermelés növekedéséhez, hiszen 2024-ben 439 tonna halat értékesítettek horgásztavakon, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban.

A tenyészhal-előállítás 23,4%-os növekedést mutatott 2023-hoz képest, de az utóbbi évek adatai alapján a termelés éves szinten 7–8 ezer tonna között mozog. Az intenzív haltermelésben a legnagyobb vízfelhasználás a Dél-Dunántúlon történt, ahol 84,9 millió köbméter vizet használtak fel a tavak vízpótlására. Az intenzív haltermelés legnagyobb része az afrikai harcsa termeléséből származott, mely a termelés 94%-át tette ki. Emellett kisebb mennyiségben tokféléket, pisztrángot, szürkeharcsát és süllőt is termeltek.

Foglalkoztatás és külkereskedelem

A halgazdálkodási ágazat, mint a mezőgazdaság többi területe, a klímaválság kihívásai – például a tikkasztó, száraz forróságok – mellett súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Az ágazatban a dolgozók átlagéletkora folyamatosan emelkedik, miközben a fizikai munkát végzők száma csökken. Az akvakultúra szektorban 2024-ben összesen 1241 fő dolgozott teljes munkaidőben, míg 199 fő részmunkaidőben. Az alkalmi munkavégzés jelentős visszaesést mutatott, de az állandó munkahelyek aránya emelkedett. Az átlagos havi bruttó kereset 420 735 forint volt, ami 14,9%-kal alacsonyabb a mezőgazdaság munkavállalóinak havi átlagbérénél.

Mindez vélhetően nem a tó- és halgazdaságok szűkmarkúságán múlik. A halgazdaságok üzemeltetői gyakran panaszkodnak arra, többet keresnének, ha bevetnék a területüket, és – jelentős mennyiségű közpénzzel támogatott – növénytermesztésbe fognának. Ma ugyanis az állami támogatások nem, az EU-s pénzek is csak kisebb mértékben hozzáférhetőek számukra.

A halászati és akvakultúra-termékek külkereskedelmi forgalma 2024-ben 6,6 milliárd forinttal emelkedett, amit az export és import bővülése generált. A halászati termékek importja 56,7 milliárd forintra, míg az export 13,3 milliárd forintra nőtt. Az exportmennyiség 6,8 ezer tonnára, míg az importmennyiség 26,7 ezer tonnára nőtt. A külkereskedelmi mérleg 43,4 milliárd forintos hiányt mutatott, amely 1,4 milliárd forinttal haladta meg a 2023-as veszteséget.

(Forrás: AKI)