Az idei AGROmashEXPO sem múlhatott el szója-kerekasztalbeszélgetés nélkül, a termelői, technológiai, inputanyag és a feldolgozói oldalt is képviselő résztvevők egyöntetűen a növény termőterületének megugrását várják az új szezontól.
A Karintia Kft. szervezésében magvalósuló szója-kerekasztalbeszélgetésen a növény termesztéstechnológiai és feldolgozói oldalát is képviselték a résztvevők: Krajczár Csaba (BASF Hungária Kft.) a növényvédelmi kérdésekre, Dr. Borsiczky István (Tomelilla Kft.) a gépi megoldásokra, Bóna Szabolcs (Rábapordányi Mg. Zrt.) pedig ezek gyakorlatba illesztésére és a termelés megtérülésére vonatkozó kérdésekre adott választ a hallgatóságnak. Varga Ákos (UBM) a bab piacáról adott kitekintést, míg Bene Zoltán (Karintia Kft.) a gazdák döntéseit befolyásoló tényezőkről szolgált értékes adatokkal.
Erősödik a hazai feldolgozóipar
A beszélgető partnerek egyöntetű véleménye szerint a szója eddig az indokolatlanul alulértékelt növények közé tartozott a hazai termelésben, aminek alapvető oka, hogy termesztése odafigyelést igényel, pedig a takarmányiparunk a jelenleg megtermelt mennyiség dupláját igényli. Igaz, a magyar feldolgozók az árérzékeny fogyasztókhoz igazodva nem ragaszkodnak a GM-mentes áruhoz, megfelelő számukra az argentin vagy brazil szójadara is. Ha a szomszédunkban pár ezer forintos felárral jutalmazzák a génmódosítás-mentes babot, mi pedig nem, akkor a magyar szója elhagyja az országot – világítja meg Bóna Szabolcs, hogyan lehetséges az, hogy a hiány ellenére szerény volt a kereslet a hazai szójára.
Ez azonban most változni fog – hívta fel a figyelmet Varga Ákos. Az UBM igazgatósági elnöke szerint a szója mindig többet fog érni a piacon, mint a gabonafélék, és ebből hiány is van a térségünkben, nem úgy, mint kukoricából, búzából. Baranya megyében 2024 végére beindítanak egy üzemet, ahol egy stratégiai partnerség keretében évi 120 ezer tonna babot tudnak extrudálni. Ma a 150-180 ezer tonnás termés 60 százaléka kilép az országból. A feldolgozókapacitás növelésével ez a babmennyiség is bent tartható lesz, és magasabb hozzáadott értékű takarmány készülhet belőle. Az UBM a maga oldaláról kész a teljes hazai termést felvásárolni, és ezzel szilárd piacot biztosítani a szójának.
Megoldott a technológiai háttér
Bóna Szabolcs szerint az, aki korábban képes volt nyereségesen repcét vagy cukorrépát termelni, az szóját is tud, mert megvan hozzá a technológiai fegyelme, alázata. „Mi a rovarölő szerek kivonása miatt hagytunk fel a repcével, a szerepét most a szója tölti be. Ez a növény kis tápanyagigényű, akár extenzíven is termeszthető eredményesen. Nálunk az elmúlt két év összesített bevételei és kiadásai alapján a szója hozta a több nyereséget, nem a kukorica. Plusz a következő kultúrának is tápanyagot szolgáltat – összegezte a számokat a rábapordányi szakember, aki a termesztés Achilles-pontjának a gyomszabályozást tartja. Győr-Moson-Sopron vármegyében koraibb, szűkebb sortávra vetett szójafajtákkal dolgoznak, mint Baranyában, ahol a hosszú tenyészidejű, széles sortávra vetett növények közé kapával is be lehet menni. Rábapordányban gyomfésűt és küllős kapát használnak a mechanikai ápolás során, ezt vegyszeres védelemmel kell kombinálni.
Krajczár Csaba a BASF képviseletében kiemeli, hogy a talaj- vagy magoltáson túl a növényvédelmi technológia kihagyhatatlan eleme az alapkezelés, amit a bemosó csapadék tesz eredményessé, de ebben az esetben is szükség van állományvédelemre. „Magyarország gyomflórája jellegzetes, sok a nagymagvú, mélyről csírázó gyom: parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva. Ezek folyamatosan csíráznak. Hatóanyag oldalról megvannak a megfelelő készítményeink a tábla tisztán tartásához, de a gazdának ott kell lennie és szemléznie a gyomkelést, hogy pontosan időzíthessen” – int a szakember.
A szója az egyik legigényesebb növény, hasonló a cukorrépához. A gyomirtás időzítése kapcsán nem mellékes, hogy maga a szójaállomány is homogén fejlettségű legyen, ennek alapfeltétele az egyenletes mélységből és egyenletes tőtávról való kelés – fűzi hozzá Dr. Borsiczky István. Ehhez pedig első lépés a magágy igényes elkészítése. A gépforgalmazó úgy látja, hogy a szójához türelem kell, de a technológia fogások szántóföldi bemutatókon keresztül is taníthatók, illetve megtanulhatók. Szerinte 10%-kal növekedni fog idén a szójaterület, azaz 70 ezer hektár is lehet. A beszélgetés többi résztvevője akár a 80 ezer hektárt is elérhetőnek tartotta. Az UBM pár év távlatában a 100 ezer hektárban reménykedik. Már csak vetőmag kell az álmokhoz.
Élénk kereslet a szójára
Ebben a kérdésben a Karintia Kft. részéről Bene Zoltán mondta el véleményét. A szója fokozódó népszerűsége nem magyar jelenség, egész Európában növekszik rá a kereslet, ami összefügg a takarékos és eredményes termeszthetőségével, továbbá a vegán trenddel is. A növényi fehérjék iránti igény egyre nagyobb, ezért legalább humán célra is érdemes lenne termelni babot. „Az EU komolyan el fogja várni az ipartól, hogy alacsonyabb karbonlábnyomú alapanyagokkal dolgozzon. Ez előnyös helyzetbe hozza a belső termelést az import szállítmányokkal szemben. A helyben történő előállítás párosul a helyben történő fogyasztással. Ezen a szója csak nyerhet. Míg a környező országokban mind meglátták a növényben rejlő lehetőséget, és mindenütt nagyobb területen termelik, addig hazánkban még sok gazda csak az ismerkedés szintjén tart.” Hozzáteszi: elkerülhetetlen a diverzifikáció, a szója pedig egy kézenfekvő megoldást jelenthet a kiútkereső gazdáknak.
Mindent egybevetve, a feldolgozóipari kapacitás bővülésével, a takarékosabb és eredményesebb termeszthetőségével nem kérdés a szója vetésterületének jelentős hazai emelkedése.
