A baktériumok táplálják a növényeket?

Beszéljünk a növények foszfor- és káliumellátásáról

A foszfor

A foszfátműtrágyák jelentős szerepet játszanak a foszforhiány orvoslásában, túlzott használatuk azonban talajegészségügyi problémákat okoz. A foszforhiány a következő tüneteket okozza a növényeknél: lassú a növekedés, az idősebb leveleken bíborlilás elszíneződés figyelhető meg. A gyökerek fejletlenek, a gabonák esetében mérsékelt a bokrosodás. A virágzás, megtermékenyülés gyenge, így csökken a termés mennyisége is. A foszfor a növények növekedéséhez szükséges összes elem közül kulcselemként ismert. A talajban különféle formában található: oldható, illetve oldhatatlan szervetlen és oldhatatlan szervesfoszfátokként.

A növények a szervetlen foszfátokat savas és lúgos közegben egyaránt hasznosítják. A foszfátoknak kulcsszerepük van sok anyagcsere-folyamatban, mint a fotoszintézis, az energiaátvitel, a jelátvitel, a nitrogénkötés, a termés minősége és a növényi betegségekkel szembeni ellenálló képesség. A foszfor számos enzim, protein, lipid összetevője. Főszerepet játszik különösen a fotoszintézisben, a szénanyagcserében és a membránok működésében. Részt vesz az energia-háztartásban. Fitin formában megtalálható a magvakban, ez szolgáltatja a fejlődés megindulásához szükséges tápanyagokat és energiát.

A talaj P-készletének valójában csak 0,1%-a áll a növények közvetlen rendelkezésére.

Számos talaj-mikroorganizmus az oldhatatlan foszfátok felszabadításával segíti a növények foszfortáplálását. Számos mikrobafaj játszik kulcsszerepet a foszfátok oldásában. Közülük a baktériumok vannak túlsúlyban, és a mikorrhiza gombákkal együtt a foszfátoldó kapacitás nagy részét adják. Hatékony foszfátoldó baktériumokat tartalmaznak ma már a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott talajoltó baktérium készítmények.

A legtöbb foszfátmobilizáló talajbaktérium egyéb, növényi növekedést serkentő (PGP) képességgel is rendelkezik, pl. nitrogénkötés, növényi hormon jellegű anyagok termelése, kórokozó gombák visszaszorítása stb.

A kálium

A kálium nélkülözhetetlen makrotápelem, az élő sejt egyik fő összetevője. Szerepet játszik a növényi növekedésben és fejlődésben, a növényi anyagcsere elengedhetetlen résztvevője.

A kálium a második legnagyobb mennyiségben szükséges makrotápelem. K⁺ ion formában veszik fel a növények. Számos anyagcsere- és élettani folyamat alapul a kielégítő káliumellátáson. Befolyásolja a vízpotenciált. Számos enzimet aktivál, befolyásolja a hidratációt, és fontos szerepet tölt be a jeltovábbításban.

A kálium hiánya esetén a növény fejlődése lelassul vagy leáll. A növény lekókad száraz környezeti viszonyok esetén. A levelek szélén pedig sárga elszíneződés jelentkezik, majd a levélszélek elhalnak.

A talajban káliumból több található, mint bármely más tápelemből, de ennek nagy része kation formában kötött, felvehetetlen a növény számára. A káliumoldó baktériumok képesek káliumtartalmú szilikátásványokat oldani, ezzel átalakítják az oldhatatlan káliumot a növény számára elérhető, oldott formába.

Káliumoldásra képes baktériumokkal történő talajoltás során nő a csírázási százalék, a növényi növekedés és fejlődés, nő a terméshozam, erősödik a növény tűrőképessége különféle környezeti stresszekkel szemben (szárazság, sófelhalmozódás a talajban, fagy stb.). Vizsgálatok szerint egyes termőterületeken már akár 15–30 évre elegendő foszfor és kálium halmozódott fel a talajban, csak éppen kötött formában, így ezt nem tudja felvenni a növény. Ha a műtrágyázási technológiát kiegészítjük egy baktériumos talajoltással, akkor jobban hasznosul a műtrágya, és kevesebb szükséges belőle.

További információkért forduljon a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjaihoz.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége