Vannak fontos piacok, amiket végleg elveszített a magyar mezőgazdaság, és ez rávilágít a hazai gabonatermesztés egészének problémáira. Mihez fogjon az agrárium a békeévek után?
Akik a békeévekben beruháztak, ma jobban bírják
Vége a békeéveknek a mezőgazdaságban: az oroszok háborúja negatív hatásai az agrárfinanszírozás feltételeit is kedvezőtlenül érintették, a kamatok és a finanszírozási igény nőtt, miközben az agrárvállalkozások költség- és jövedelmezőségi viszonyai romlottak. Így látja az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár-munkabizottságának elnöke a hazai agrárium átfogó gazdasági-pénzügyi helyzetét. Hollósi Dávid november végén a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián rámutatott: a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell változásokhoz, fenntarthatóan kell tudni gazdálkodni, és döntő, hogy bankképesek legyenek. Hangsúlyozta, azon agrárcégek, amelyek a 2014-2020-as békeévekben beruháztak, fejlesztettek, ma is sokkal stabilabban működnek. Olyan beruházás-visszaesésre, mint ami idén bekövetkezett, nagyon rég volt példa. A magas kamatok és a bizonytalan gazdasági helyzet miatt pedig sokaknak a jövőbe vetett hite is romlott.
Már a gabonatermesztésben is fordulat kell
Az elemző szerint bár a szántóföldi növénytermesztésben jó év várható, az exportlehetőségek szűkösek. Hollósi Dávid emlékeztetett, van olyan – korábban kiválóan és jövedelmezően funkcionáló – piacunk, amit jóformán teljesen elveszítettünk: például az észak-olaszországi gabonaexport-lehetőség. A minőségi gabonatermésünkben is változásra van szükség: jobb minőség és nagyobb mennyiség kell a versenyképességhez, miközben a szállítási költségek drasztikusan nőnek. Jó hír viszont, hogy az állattenyésztés kezd magára találni. Itt azonban intő jel, hogy a fogyasztók elfordultak a rosszabb minőségű, főleg import tömegtermékek felé.
Ki fog talpon maradni?
Hollósi Dávid a kitörési pontok közt elsőként említette, hogy az agrárcégeknek el kell érniük a jövedelmezőséget támogatások nélkül. Meggyőződése szerint, amely cég nem tud enélkül érvényesülni, nem fog tudni talpon maradni. Az ehhez vezető út többek között a kontrollált termelési módszerek, a hazai erőforrások kihasználása, több agribusiness és a kevesebb agrárpolitika vezethet el. Emellett fontos egy új agrárgazdasági modell, amely nem csak a nyugati, hanem a keleti térségek felé is nyit export terén – ehhez pedig nagynak és okosnak egyszerre lenni kell.
