Az utóbbi években már a hagyományosan erős élelmiszer- és mezőgazdaságitermék-export sem tudta ellensúlyozni az egyre romló teljesítményt – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián. A hazai lehetőségek még mindig adottak lennének komoly külső piacok megszerzésére, de ehhez nagyon sok erőfeszítésre lenne szükség.
Jelentős, bő 10 százalékos mértékű volt az ágazat termelésivolumen-index visszaesése a hazai mezőgazdaságba, élelmiszeriparban, ráadásul tavaly ezt már a kivitel sem tudta ellensúlyozni. A magyar termékek iránti érdeklődés még a hazai vásárlók körében is csökkent. Bár ez nyilván sokban a rekord magasságú magyarországi infláció következménye is volt, a mérséklődő inflációt hozó januári fogyasztási adatok sem kompenzálják a tavalyi visszaesést.
Lehetőségek helyett versenyhátrány
Az Agrárszektor-konferencia élelmiszeripari kerekasztalának szakértői általában egyetértettek abban, hogy Magyarország lemaradása jelentős, fel kell zárkóznia az európai hatékonysághoz a fajlagos termelés terén. Ez már azért is megéri, mert bőven van felvevőpiac, csakhogy a hazai export-árualap még mindig jellemzően feldolgozatlan alapanyagban vagy alacsony feldolgozottságú, kis hozzáadott értékű árukban van. Miután a világ népessége nő, s közben csökken a termőföldek, a források hozzáférhetősége, továbbá a gazdaságilag még mindig erős európai piac is – a belföldi igényeken túl – mintegy 10-15 millió fogyasztó ellátásával kínál piacot, van-volna mit keresnünk a kontinens exportpiacain. Ám ehhez a feldolgozóipari kapacitások, a logisztika fejlesztésére van szükség, ugyanakkor mind a tömegtermelés, mind a prémium/minőségi termékek előállítása eredményes lehet. Mindezek mellett növelni kell az élelmiszerexportban résztvevő szereplők számát – mások szerint ehelyett a nagy, tőkeerős exportőröket kellene támogatni –, továbbá technológiai fejlesztések révén el kell érni az olyan korszerű termékmenedzsmentet, ami biztosítja a megfelelő marketinget, a szavatossági időt is, a biztonságos és tartós áruellátást.
A szakemberek szerint, még ha meg is indul az értékesítés növekedése, nincs ok derűlátásra: hatékonyságban, termelékenységben egyértelmű hátrányban van a magyar élelmiszeripar.
Idén sem várható fordulat, sokat árt a hazai szabályozás
Mindebben az idei év sem hoz fordulatot. Egyes szakemberek úgy kalkulálnak, hogy a 2024-es év a sokkból való visszatérés éve lesz. Bár legtöbben növekedésre számítanak, a szerkezeti problémákat ez sem fogja megoldani. Az agrártárca adatai szerint már decemberben elindult ugyan az ágazati kereskedelem élénkülése, ugyanakkor ez, illetve a hatalmas pályázati dömping sem hoz még eredményeket idén. Miután nem vagyunk az euro-övezet része, az árfolyam és a versenyképességbeli elmaradottságunk is azt okozza, hogy ha nyugaton az alapanyagár 1 százalékkal nő, az idehaza 2-2,5 százalékos drágulást von maga után.
Jó hír ugyanakkor, hogy az új pályázati lehetőségek egyébként önerővel együtt mintegy 2000 milliárd forintot mozdítanak meg az élelmiszeriparban. Az agrártárca azt is pozitívan értékeli, hogy a fejlesztéseknek sokszor gátat szabó munkaerő-megtartási követelmény kikerült a rendszerből.
A vezető agrár- és élelmiszeripari szakemberek nem kímélték a hazai szabályozást sem. Úgy vélik, miközben az alapanyag- és termény-termékárak közt nincs már nagy eltérés, a magas áfa, a népegészségügyi termékadó, az EPR és más terhek komoly versenyhátrányt okozó tehertételként vannak jelen. Ez olyan alacsony jövedelmezőséget teremt az ágazatban, ami megnehezíti a fejlesztések finanszírozását.
