Állománysűrűség kontra teljesítmény a sertéstartásban

Most már kísérletek igazolják a – különben nem meglepő – tapasztalatot, miszerint kényelmesebb, tágasabb térben kevesebb az egyedek közti agresszió, jobb a sertéstartás eredményessége, teljesítménye.

Minél többet minél kisebb helyen?

A sertéstartásban elemi érdek, hogy minél kisebb logisztikai, épületüzemeltetési költséggel minél nagyobb számú állatot tartsanak, így növelve a hatékonyságot. Ám egy ponton túl a mennyiségi növekedés visszaveti az eredményességet. Sőt, az újabb állatjóléti szabályozás és a közvélemény nyomása is arra tereli a sertéstartókat, hogy a jövedelmezőségen túl az állatok komfortját is szem előtt tartsák. Vagyis a sertéstenyésztőknek egyensúlyba kell hozniuk az állatjóléti és az épülethasználati szempontokat, és meg kell találniuk az optimális állománysűrűséget.

Több tényezőtől függ

Az sem számít nóvumnak, hogy az ólokban újonnan elhelyezett, egymásnak ismeretlen disznók összkeverése agresszióhoz vezet. Az állatok hajlamosak arra, hogy 24 órán belül felállítsák az új dominanciahierarchiát. A legtöbb verekedés ezért az első 30-60 percben lezajlik, majd az agresszív viselkedés gyakorisága csökken. Mindez azonban nagyban függ olyan tényezőktől, mint a csoportok száma és helyigénye: például alacsony állománysűrűségnél is fokozódhat az agresszív viselkedés a nagyobb hely és a több egyeddel való érintkezés lehetősége miatt. Fontos továbbá a hőmérséklet is: rosszul szigetelt, nyitott ólakban a téli időszakban az alacsony állománysűrűség hidegstresszhez vezet.

Így hat az állománysűrűség

Egy új kutatás megvizsgálta, hogyan hat az állománysűrűség a kocasüldőkre, a nevelőkre és a késői befejező sertésekre, a sertéshús minőségére. Általános tapasztalat, hogy a növekedést befejező sertések helykorlátozása csökkent takarmányfelvételhez, csökkent átlagos napi gyarapodáshoz vezet, de negatívan hathat a növekedés és a takarmány arányára is. A fiatal sertések jól fejlődnek, ha több helyet kapnak. Azokban a csoportokban, amelyekben nagy a vágás előtti stressz, alacsonyabb a húsminőség, sőt, a húsokon az is látszik, hogy tartós vagy átmeneti hatás volt-e az állatokat érő stressz. Ugyancsak kedvezően hat az állománysűrűség optimális meghatározása, illetve az idegen egyedek keverésének megelőzése az agresszió mérséklésére, ez pedig ugyancsak jobb húsminőséghez vezet. Ugyancsak fontos a megfelelő állománysűrűség – a hőstressz miatt – nyári szállítások során.

Sok mindenre figyelni kell

A kutatások ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az állománysűrűség optimális meghatározása többtényezős megfontolást kíván. A releváns tényezők közé tartozik a genotípus, a csoport mérete, a nem és az életkor, a hőmérséklet, a páratartalom, a levegő mozgása és az ól alakja. Fontos még a padló, a szállítással és az ólban töltött idő, a viselkedés, a fiziológia és a húsminőség. Ezért minden tényezőt, még az állategészségügyi szempontokat is nyomon kell követni ugyanazon sertéscsoport esetében a gazdaságtól a vágásig.