Nem történt nagy javulás az állattartásban az antibiotikum-felhasználás szabályosságát illetően. Még mindig nem tudni, mi történik nagy mennyiségekkel a vásárlás után, továbbá még mindig nagy mennyiségben használnak fel B kategóriás és csoportos kezelésre használt készítményeket.
Többet adnak el, mint amit papíron lejelentenek
Javult a jelentési hajlandóság, de továbbra is sok a pontatlanul rögzített adat az élelmiszertermelő állatoknál végzett antibiotikumos kezelésekkel kapcsolatban – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal friss jelentéséből. Ez azért is aggasztó, mert az antibiotikum-forgalmazók jelentései alapján az eladási és felhasználási adatok azonban továbbra sem fedik egymást. A forgalmazott szerek mennyisége tavaly is sokkal nagyobb volt annál, mint amennyit az állattartók-állattenyésztők a kezelésben felhasznált mennyiségekről lejelentettek.
A készítmények felhasználásban összességében nincs változás: 2023-ban is az óvatosan alkalmazható, D kategóriás szereket adták leggyakrabban az állatorvosok. Emellett nagy mennyiségben használnak B kategóriás, valamint csoportos kezelésre szolgáló készítményeket is. Ez utóbbi szintén nem a legoptimálisabb. A készítmények besorolása az EMA antimikrobiális tanácsadó szakértői csoport által meghatározott AMEG kategóriák szerint történik (A – kerülendő, B – korlátozott, C – körültekintően, D – óvatosan). A B kategóriás szerekkel végzett beavatkozások számának csökkentése régóta fontos törekvése az európai élelmiszerbiztonságnak és közegészségügynek, hiszen a humángyógyászat szempontjából kritikusan fontos hatóanyagot tartalmazó szerekről van szó. Ugyancsak hosszú évek óta kiemelt cél a csoportos, állományszintű kezelések visszaszorítása, és helyette a célzott, egyedszintű kezelések technológiájának kialakítása.
Sertés, baromfi a mennyiségi sorrend
A jelentések alapján egyébként tavaly a felhasznált összes mennyiség nem nagyon változott: a legtöbb antibiotikum-tartalmú készítményt a sertés- (56%) és a baromfiágazatban használták fel (28%)
Idén már az EU-ban kötelező az adatszolgáltatás az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felé. Az antibiotikum-tartalmú állatgyógyászati készítmények nagykereskedelméről június 30-ig, míg egyes haszonállatoknál (szarvasmarha, sertés, házityúk és pulyka) a felhasználásról szeptember végéig kell adatot szolgáltatni az ASU (Antimicrobial Sales and Use) rendszerben. Itthon egyébként 2022-től kell minden élelmiszertermelő állat antibiotikumos gyógykezeléséről jelenteni az ellátó állatorvosnak, és idéntől szigorodtak a vényírás szabályai. A Nébih tapasztalatai szerint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése folyamatosan javul: a korábbi évhez képest 16,5%-kal több tenyészetkódról érkezett tájékoztatás idén, és szintén növekedett a jelentést benyújtó állatorvosok száma.
(Forrás: Nébih)
