fbpx

A brazil hús tilalma részmegoldás a rezisztencia ellen

Írta: Kohout Zoltán - 2022 február 21.

Még mindig globális probléma, hogy antibiotikumot adnak az állatoknak, nemcsak a diagnosztizált betegségek kezelésére, hanem a betegségek megelőzésére és a növekedés elősegítésére is. Igaz, közben erős lépések történnek.

szarvasmarha
Felvételünk illusztráció (Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)

Még mindig nő a felhasználás

2020 végén svájci és belga tudósok, illetve az ENSZ közös kutatócsoportja közzétette a helyzet jelenlegi és jövőbeli áttekintését. Először 41 országban gyűjtöttek adatokat a csirke-, szarvasmarha- és sertéstenyésztésre szánt antimikrobiális szerek eladásáról, aztán 2030-ra előrejelezték a globális antimikrobiális fogyasztást. Becsléseik szerint globálisan bő 11 százalékos növekedés várható 2030-ig. Ez egy fokkal jobb, mint a korábbi prognózisok, mert a közelmúltban sok országban csökkent az antimikrobiális szerek használata. Különösen például Kínában, ami mennyiségi első az antibiotikum-használat terén. Ugyanakkor vannak „rejtett aknák”: egyrészt keveset lehet tudni a felhasználási trendekről, másrészt vannak olyan kultúrák (például a haltermelési rendszerek), amelyekben gyors növekedés van e téren.

Forgatókönyv a brazil hús tilalmára is

Nemrég a neves amerikai Johns Hopkins Egyetem és az Amerikai Egyetem készített jelentést arról, mik lehetnének az antibiotikum-használat csökkentésének lehetséges irányai. Három forgatókönyvet vizsgáltak. Egyrészt az antimikrobiális szerek használatának globális megdrágítását, díjának emelését 50 százalékkal. Másrészt a brazil húsimport globális tilalmát, ami arra késztetné az importőröket, hogy más, tisztább beszerzési forrásokat találjanak. Harmadrészt a kínai húsfogyasztás csökkenését.

A tudatos vásárlók sem mint tudják

Persze lehetne még abban is reménykedni, hogy majd a fogyasztók gyakorolnak olyan nyomást az élelmiszeriparra, amitől az egykettőre felhagy a felelőtlen, túlzott antibiotikum-felhasználással. A belga kutatók nem bíznak ebben, szerintük még a tudatosabb vásárlók sincsenek tisztában azzal, milyen problémákat okozhat az élelmiszerekben az antimikrobiális szerek jelenléte.

Okos szabályok, okos gazdaságok

A helyzet azért mégiscsak a lassú javulás jeleit mutatja – különösen az Európai Unióban, ahol 2017 óta érvényben van az Antimikrobiális Rezisztencia Elleni Egy Egészségügyi Cselekvési Terv. Ennek hatására minden tagállamban mérséklődött az antimikrobiális rezisztencia (AMR). Különösen ott értek el jelentős eredményeket, ahol a kormányok és az iparágak szoros együttműködéssel haladtak ezen az úton – például Hollandiában és Spanyolországban. Mindkét államban van-volt egy harmadik tényezője is a sikernek. Ez a gazdaságok nagyfokú öntudatossága, önkéntessége, ami hatékonyan kiegészítette a szigorú EU-s és állami szabályozásokat.

Van alternatíva

A jelek szerint tehát az AMR elleni küzdelem ott a legeredményesebb, ahol kellően okos és szigorú jogszabályok mellett a gazdaságok is belátják a probléma jelentőségét. Illetve ott, ahol kutatások és gyakorlati eredmények adnak a gazdálkodók kezébe alternatív készítményeket. Ezek segítenek csökkenteni vagy kiváltani az antibiotikumokat.