A mezőgazdasági tárolótelepi anyagmozgatás műszaki eszközei

A szántóföldi növénytermesztésben megtermelt gabonafélék, kalászosok, kukorica termését a betakarítás során a területről be kell a tárolótelepre szállítani, és be kell tárolni. A jelentős termőterületen, 2,3–2,5 millió hektáron 14–16 millió tonna volumenben termesztett gabonafélék komoly tárolókapacitás igényelnek.

A megtermelt gabonafélék csak kisebb mennyisége – pl. a kukorica ipari célú felhasználású volumene – kerül közvetlen értékesítésre. A kereskedelmi áru átmeneti tárolására még a kisebb volument termelő üzemek is berendezkednek, a nagyobb üzemek nagy tárolókapacitású egységei mellett.

A mezőgazdasági üzemek többsége azonban a saját ellátásuknak és az éves folyamatos kereskedelmi ellátásnak megfelelő tárolókapacitásukat is kialakították. A nagy állattartást folytató gazdaságok pedig a saját ellátású és kereskedelmi áruforgalmazó takarmánykeverő üzemek ellátásához szükséges különböző tárolóikat is kiépítették. Az előzőekben említett 14–16 millió tonna szemes termény anyagmozgatása a tárolótelepeken komoly műszaki hátteret és logisztikai feladatmegoldást igényel. A szemes termények tárolókapacitásának, a telepek műszaki fejlesztésének, ezen belül a technológia, az anyagmozgatás műszaki eszközeinek a korszerűsítésére az elmúlt években és most is pályázati források állnak rendelkezésre – pl. a VP2-4.1.7-21 Terménytárolók, szárítók, tisztítók fejlesztésének támogatása pályázat.

Összetett technológiával

A szemes termények tárolásával kapcsolatos logisztikai feladatok, illetve anyagmozgatási munkák a szántóföldön, a termőterületen kezdődnek. Az arató-cséplő gépektől a szállítóeszközöknek a betakarított terményt el kell venniük, és a különböző terep- és útviszonyok mellett a szállítási útvonalon a tárolótelepre kell szállítaniuk. A tárolótelepen pedig fogadni kell a terményt a szállítóeszközökkel. A beszállított terményt a telepre be kell léptetni, át kell venni. A beléptetést – a minőségbiztosítási előírásoknak megfelelően és a termény nyomon követése miatt is – megfelelően dokumentálni kell. A fogadó előtárolókon kialakított fogadógaraton keresztül jut a szemes termény a technológiai vonalra, illetve kerül betárolásra a silókba, torony- vagy horizontáltárolókba. A tárolótelepi belső területi anyagmozgatás logisztikáját a telepen – mondhatjuk azt is, hogy kerítésen – kívüli anyagmozgatás logisztikájával, nem utolsósorban a műszaki eszközök, szállítóeszközök paramétereivel is össze kell hangolni. Ezt a folyamatot bonyolítja, hogy az adott tárolótelepre gyakran több beszállító különböző paraméterű – teherbírású és geometriai méretű – szállítóeszközein érkezik a betárolandó szemes termény. A telepen az egyes tárolókban technológiailag is szükséges bizonyos belső anyagmozgatást is elvégezni, mint például a szellőztetést. A tárolótelep és a hozzá kapcsolódó anyagmozgatási, logisztikai feladat vázlatát az 1. ábra szemlélteti.

A szemes termények kitárolása utáni kiléptetése vagy kiadása – a megelőző mintavételezésen alapuló minőség-ellenőrzés után – a beléptetésnél alkalmazott dokumentálást és mérlegelést követően történhet. A szemes termények tárolótelepi beléptetésének, mozgásának, kiléptetése elektronikus, digitális nyomon követésének vázlatát a 2. ábra szemlélteti.

A szállítás járművei

A kalászos gabona, kukorica, napraforgó, repce, vagyis a szemes termények betakarítását az eltérő üzemi, termőterületi méreteknek megfelelő nagyságrendű, tömegteljesítményű arató-cséplő gépekkel végzik egyedi vagy gépcsoportban történő üzemeltetéssel. A változó teljesítményű arató-cséplő gépek kiszolgálásához a betakarítás folyamatosságának fenntartására megfelelő szállítóeszközöket kell biztosítani. Erre a célra a traktorvontatású, vonórúd-terheléses és forgózsámolyos, billenőszekrényes pótkocsik különböző konstrukciójú széles típusválasztéka áll rendelkezésre (1. kép).

Nagyobb szállítási távolságra lévő tárolótelepekre történő beszállításra a termőterületen mozgó 4 × 4 vagy 6 × 6 kerékképletű terepjáróval szerelt, billenőszekrényes pótkocsis szerelvények is használhatók. Az arató-cséplő gépek kihasználását azonban a menet közbeni átrakodással a gyűjtő-átrakó kocsik használata is elősegíti.

Telepi átvétel

A tárolótelepeken a beérkező terményt minőségi és mennyiségi szempontból is át kell venni, be kell a telepre léptetni. A minőségi átvételhez a mintavételezés történhet manuálisan, kézi mintavevő eszközzel vagy gépi megoldással. A gépi mintavételezés a mintavevő berendezésekkel a telep bejárata mellé telepített mérlegházból vezérelt konzolos vagy hidas robotkarokkal történik (2. kép).

A mintavevő robot vezérlése kamera és távirányító segítségével a mérlegházból is történhet. A szemes termény mintacsöveken keresztül pneumatikus szállítással jut a mérlegházba. A vett minták feldolgozása a mérlegházban történik, de nevezhetjük ezeket az objektumokat kis laboratóriumoknak is, azért, mert a szemes termények fizikai és beltartalmi jellemzőinek meghatározásához szükséges mérőeszközökkel, műszerekkel és laboreszközökkel is fel vannak szerelve. A vett minták kezelésére is különböző laboratóriumi eszközök, magtisztító rosták és osztályozó-, mintaosztó, magszámláló gépek állnak rendelkezésre. A fizikai jellemzők, a nedvességtartalom mérésére szárítószekrény – de rendelkezésre állnak komplett digitális érintőkijelzős laboratóriumi nedvességmérő műszerek is –, az ezermag-tömeg, illetve a hektolitersúly megállapítására mérőhengerek, valamint az ehhez tartozó és egyéb tömegmérésekhez való nagy pontosságú digitális labormérlegek tartoznak. A beltartalmi jellemzők meghatározására „NIR” elemzőkkel, esésszámmérőkkel és aflatoxinvizsgálókkal szerelhetők fel a laboratóriumok (3. kép).

Mennyiséget mérlegelve

A mennyiségi átvétel hídmérlegeken történő tömegméréssel történik. A mechanikus működésű hídmérlegeket mára az elektrotenzometrikus digitális hídmérlegek szinte teljes egészében kiváltották. Az alkalmazott digitális hídmérlegek méréshatára 10–60 t között, 10 t-ás lépcsőkben változik, az osztás pedig 5–10–20 kg, a méréshatártól függően.

A geometriai méretek pedig igazodnak a beszállítók járműveinek szélességi űrméretéhez, illetve tengelytávjaihoz, figyelembe véve a tehergépkocsis, pótkocsis szerelvények méreteit (4. kép).

Az elektromos, illetve digitális mérlegek közvetlen vezetékes vagy drót nélküli kapcsolatban vannak a mérlegházzal, a mintavevő laboratóriummal. Az elektrotenzometrikus tömegmérés és a mintavételezés eredménye digitálisan feldolgozható, és USB-adathordozóval vagy RS 232-vel további feldolgozásra vihető. Ilyen beléptetőrendszer vázlatát szemlélteti a 2. ábra.

A szállítóeszközök a szemes terményeket – a fedett előtárolókban – billentéssel vagy a letolólapos pótkocsik a letolószerkezet működtetésével leürítik. Ez utóbbi konstrukciók előnye, hogy a leürítést az előtároló belmagassága nem korlátozza. A kukorica esetében a szárító korlátozott kapacitása és a betakarítás időjárási kockázatának csökkentése miatti nagyobb betakarított mennyiség előtárolására nem elegendő a kapacitás, ezért szükségből az előtárolás rövid ideig a szabad téren történik. A szemes termények a fedett és szabad előtárolókban történő deponálására, a garatokba juttatására a szemestermény-rakodó kanállal felszerelt, különböző konstrukciójú homlokrakodó gépek használhatók (5. kép).

A tisztítás berendezései

Az előtároló térről a továbbiakban a síkrostás vagy forgódobos tisztítóberendezésekre kell juttatni a szemes terményeket. A mai korszerű arató-cséplő gépek tisztítószerkezetének megfelelő beállításával és gondos üzemelés mellett min. 98% szemtisztaság és 2% alatti szemtörésértékkel dolgozhatunk. A betárolandó gabonák további tisztítása azonban nemcsak a tárolás biztonsága szempontjából fontos, hanem emellett a szennyezett takarmány etetése állategészségügyi problémákat is okoz. A forgódobos vagy síkrostákra a szemes terményeket a talajfelszíni garatból csigás felszedő rakodóval, szalagos felhordóval juttatják fel. A felszín alatti garatokból serleges felhordókkal jut a tisztítóberendezésekre (6. kép).

A serleges felhordók zárt szekrényes vázkerettel, fogadógarattal, felhordószíjjal, gumihevederrel, rászerelt serlegekkel, kiömlőnyílással, hajtásátvitellel, meghajtómotorral vannak felszerelve, és megfigyelő vezérlőrendszerrel vannak ellátva. A hajtás felső lánchajtással a serleges felvonófejben és beépített motorral történik. A serleges felhordók – a tárolótelepi anyagmozgatásban – egyéb függőleges irányú anyagmozgatási, szállítási feladatokat, például silótornyok feltöltését is elvégzik. A serleges felhordók különböző szállítási magassággal (max. 40 m) és különböző teljesítménylépcsőkkel, 10–25 t/h,40–80 t/h, 100–150 t/h és akár 180–250 t/h teljesítménykategóriákban is dolgoznak.

Rédlerek

A tárolótelepek vízszintes, 10^o körüli, max. 20% lejtőszögű, ferde anyagmozgatási feladatait a rédlerek látják el. A rédlerek – konstrukciójukat tekintve – szintén zárt szekrényes keretszerkezetbe épített berendezések. A zárt szekrényes keretszerkezetben a tárolótelepi berendezéseknél kopásálló műanyag fenék biztosítja a szemes termény szállítását.

A négyszögletes zárt szelvényben halad a vonólánc. A vonólánc két oldalára szegecselt fülek szállítják az anyagot a kiömlőgarathoz. A szállítási pályán a vonóláncot láncvezető görgők vezetik meg, és a biztonságos üzemeltetést láncfeszítő szerkezet is biztosítja. A csoportos tárolótornyoknál a serleges felhordó által szállított szemes terményt is rédlerrel osztják el (7. kép). Egyes típusok irányváltó alkalmazásával a ki- és betárolást is elvégezhetik.

Pneumatikus szállítók

Az ömlesztett szemes termények tárolótelepen belüli anyagmozgatásának hatékony eszközei a különböző konstrukciójú, elektromos meghajtású ventilátoros vagy a traktor TLT-jéről üzemeltetett rotációs légszivattyúval, roots-fúvóval szerelt pneumatikus szállítók.

Az egyszerűbb ventilátoros gépek nyomó üzemmódban dolgoznak. Ezeknél a gépeknél a ventilátor nyomóoldali csővezetékére épített garatjába gépi eszközzel kell a szemes terményt betölteni, az a cellás adagolón és a nyomócsövön keresztül jut a rendeltetési helyére.

A bonyolultabb ventilátoros gépek szívó-nyomó üzemmódban tudnak dolgozni. Ezeknél a gépeknél a ventilátor szívócsövére szerelt szívófejen keresztül kerül az anyag felszívásra, és a szívócsövön keresztül a leválasztóciklonba. A leválasztóciklon aljára épített és hajtott cellás adagoló juttatja a szemes terményt a ventilátor nyomóoldali csővezetékébe, illetve a betárolás helyére. A szívó-nyomó üzemmódban dolgozó pneumatikus szállítók is elektromos meghajtású, telepíthető berendezések. A rotációs légszivattyúval vagy roots-fúvóval szerelt pneumatikus szállítók egytengelyes futóműre szerelt tartályos, vontatott berendezések. Ezek a berendezések az üzemeltető, illetve a vontató traktor TLT-jéről kapják a hajtásukat. A roots-fúvó légáramába épített háromállású csap közbeiktatásával szívó, nyomó vagy szívó-nyomó üzemmódban tudnak dolgozni. A három különböző üzemmódban is dolgozó pneumatikus szállítóknál a roots-fúvó szívóoldala a gép leválasztótartályában képezi az anyag felszívásához szükséges vákuumot. A vákuum a szemes terményt a tartályra épített szívócsövön és szívófejen keresztül juttatja a leválasztóciklon szerepét is betöltő, fedéllel lezárt tartályba. Szívó-nyomó üzemmódban – az előzőekben is említett és a tartály aljára épített – cellás adagoló juttatja a roots-fúvó nyomóoldali csővezetékébe, illetve a rendeltetési helyére. Szívóüzemben a tartály tölthető fel.

A feltöltött tartállyal a termény elszállítható, és a rendeltetési helyen, nyomóági üzemmódban kiüríthető. A fedél nyílásával a tartálysilókból surrantással is feltölthető, és nyomó üzemmódban üríthető. Az ilyen rendszerű szívó-nyomó üzemmódban dolgozó pneumatikus szállító működési vázlatát a 3. ábra szemlélteti.

A tárolótelepeken a sík horizontáltárolókból az anyag kitárolását, és a szállítóeszközök rakodását különböző homlokrakodó gépekkel lehet elvégezni. Előnyösen használhatók a csúszókerék-kormányzású homlokrakodók vagy a négykerék-kormányzású teleszkópos rakodók (8. kép).

Dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő