A rendkívüli aszály komoly megpróbáltatást jelent azoknak, akik a mezőgazdaságból élnek – az idei szélsőséges időjárásról és annak következményeiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével a Kék Bolygó című podcastjában.
Az idei aszályt két, szintén aszályos év előzte meg
Nem volt elegendő csapadék sem télen, sem tavasszal, vannak olyan országrészek, ahol az ilyenkor szokásos csapadéknak csak a fele esett le. Mindezek következményeként az ország nagy részén a talaj felső 80-100 centiméteres rétegéből teljesen eltűnt a víz – hangzott el a műsorban a volt köztársasági elnök részéről.
Felidézte, hogy az Európai Bizottság egyik jelentése szerint 500 éve nem volt ilyen aszály Európában.
Az aszály szinte az egész világot érintette
Győrffy Balázs a károkra hívta fel a figyelmet: a becslések szerint Magyarországon meghaladja az 1000 milliárd forintot az aszályos időjárás miatt elveszett termés értéke.
Rámutatott, hogy az aszály szinte az egész világot érintette, ezért a folyók is veszítettek vízmennyiségükből, csak a Tisza vízgyűjtő területén 30 százalékos vízhozamcsökkenést tapasztaltak az elmúlt 10 évben. Ahogy a folyók vízállása egyre alacsonyabb, az „húzza ki” a talajvizet is.
A NAK elnöke fontos feladatnak nevezte a víz megtartását; azt mondta, ha a folyók vízállása magasabb, akkor a talajvízellátás is normalizálódik.
Egyre gyakrabban lehet extrém aszályos évünk
A szakértők arra számítanak, hogy a klíma, illetve a hidrológiai ciklus változása miatt egyre gyakrabban lehet extrém aszályos évekre számítani.
Győrffy Balázs ismertette, hogy körülbelül 5 millió tonna kukorica és 2 millió tonna búza „veszett el” az idén, ugyanakkor búzából biztosan megvan a hazai élelmiszer-ellátáshoz és takarmányozáshoz szükséges mennyiség.
Az agrárkamara elnöke felhívta a figyelmet az őszi vetésű növényi kultúrákra, mivel azokat kevésbé viseli meg az aszály és a forró nyár, elmondása szerint a kukorica-nemesítők is folyamatosan dolgoznak azon, hogy egyre szárazságtűrőbb hibridekkel jelenjenek.
Növekednek az állattartás költségei is
Áder János rámutatott az összefüggésekre, ha kevesebb a takarmány, akkor kevesebb jut az állattartóknak, ez növeli az állattartás költségeit, ami megjelenik majd az árakban is.
A magyar agrárkárenyhítési rendszer Európában a legjobb, de nincs az a kárenyhítési rendszer, amely fel tud készülni egy 1000 milliárd forintot meghaladó kárra – fogalmazott a NAK elnöke. Jelezte, hogy a gazdálkodók jelentős része az elszenvedett kárnak csak egy részét kaphatja meg.
Győrffy Balázs elmondta: az Európai Unió engedélyezte az előlegkifizetéseket, a gazdáknak járó területalapú támogatások így már kifizethetők, bár az uniótól Magyarország még nem kapta meg a pénzt.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
