A 2025-ös év gyümölcstermesztési adatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a kajszi és az őszibarack termésátlagai évtizedes mélypontra süllyedtek. Az aszályos időjárás és a virágzást érő kedvezőtlen környezeti hatások komoly károkat okoztak az ültetvényekben, különösen a Dunántúlon és az ország délkeleti részén.
Meggy: jelentős visszaesés, de helyenként kiemelkedő eredmények
A meggy betakarítása július közepére gyakorlatilag befejeződött. A szedés 90%-os készültséget mutatott, az országos átlagtermés azonban csupán 3,6 tonna/hektár lett, ami a 2024-es szinthez képest mintegy harmados visszaesést jelent. A régiók között jelentős különbségek mutatkoztak: míg Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mindössze 1–2,1 tonnát szedtek hektáronként, addig Zala megyében 7,6, Vas megyében pedig 8,1 tonnás eredményt regisztráltak. Ez jól mutatja az időjárási hatások térbeli egyenetlenségét és a termőhelyi adottságok befolyását.
Kajszi: húszéves negatív rekord körvonalazódik
A kajszibarack esetében a tavalyi, szokatlanul jó év után most drámai visszaesés tapasztalható. 2025. július 16-ig a termőterület 83%-án végeztek a szürettel, a betakarított mennyiség országosan 5,8 ezer tonna volt, ami alig negyede a 2024-ben elért 24,9 ezer tonnának. A hektáronkénti országos átlag mindössze 1,4 tonnára esett vissza. A legjobb átlagot Komárom-Esztergom vármegyében érték el (16,4 t/ha), a legnagyobb összmennyiséget pedig Somogyban regisztrálták (3,1 ezer tonna). Az Agrárközgazdasági Intézet szerint ez lehet az elmúlt húsz év leggyengébb kajszitermése.
Érdekesség, hogy 2024-ben a KSH szerint még 54%-kal több kajszi termett, mint 2023-ban, és a kivitel is rekordot döntött: 1,59 ezer tonnát exportáltunk, főként Csehországba. Idén azonban – ha nem történik jelentős fordulat – a belpiaci ellátás is akadozhat, az export volumene minimálisra csökkenhet.
Őszibarack: katasztrofális visszaesés
Még drámaibb a helyzet az őszibaracknál. Július közepén a betakarítási készültség még csak 27%-os volt, de a becsült termésátlag így is mindössze 3,1 tonna/hektár. Ez kevesebb mint harmada a 2024-es év eredményének. A virágzást követő száraz időszak és a hőstressz a bimbók és gyümölcskezdemények nagy részét elpusztította.
Az ok: vízhiány és időjárási szélsőségek
A gyümölcstermő fák, így a barackfélék is, különösen érzékenyek a vegetációs időszak alatti vízhiányra. A tavaszi fagyok, majd az aszály nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem a fák ellenálló képességét is gyengíti, fogékonyabbá téve azokat a kórokozókra és egyéb stresszhatásokra. A virágzáskori szárazság különösen kritikus, hiszen jelentős virágelhullást, így terméskiesést okoz.
Kilátások: alkalmazkodásra van szükség
A 2025-ös év tapasztalatai újra rávilágítottak arra, mennyire kiszolgáltatott a gyümölcstermesztés is az időjárásnak. A fajta- és alanyválasztás, az öntözés fejlesztése, a jéghálós védelem és az agrotechnikai alkalmazkodás kulcsfontosságúak lesznek a jövőben. A piaci hatások sem elhanyagolhatók: a kínálat visszaesése drágulást eredményezhet, különösen a friss fogyasztású barackfélék esetében.
