A hazai növénytermesztésben a termésmennyiséget csökkentő környezeti tényezők közül az aszály a legjelentősebb. A különböző fenológiai fázisokban jelentkező szárazság eltérő mértékű terméscsökkenést és gazdasági károkat okoz a szántóföldi és a szabadföldi kertészeti kultúrákban. Ezen felül a víz által okozott erózió is okoz jelentős gazdasági károkat a lejtős szántóföldeken és szőlőültetvényeken. Az AlgaTer talajalga alkotta biológiai talajtakarás erre a problémára ad megoldást.
AlgaTer készítmény:
Az AlgaTer egy Európában egyedülálló algakészítmény, felhasználási területe a talaj, célja az intenzív termesztési körülmények és kemizálás okán lecsökkent mikroszervezetek pótlása.
Az AlgaTer talajalgái fontos szerepet játszanak:
- a degradálódott talajok életének újraindításában;
- az eróziós talaj- és vízveszteségek – akár 50%-os – csökkentésében;
- a talajok szerkezetének javításában;
- nitrogénnel és szerves anyagokkal való dúsításában;
- táplálékul szolgálnak egyes élőlények számára;
- növekedésszabályozó anyagjaik révén elősegítik magasabb rendű növények fejlődését, mint egy termésnövelő termék;
- kialakítják a termés biztonságát,
- a szélsőséges mennyiségű és eloszlású csapadék felvételében, tárolásában és a növények számára történő leadásában;
- a drága öntözővizek sokkal jobb hasznosulásában.
Az alga a talajfelszínen elszaporodva jelentős mennyiségű értékes és különleges – a növényi élethez szükséges esszenciális lipideket és fehérjéket, aminosavakat tartalmazó – biomasszát is képezhet, 50-150 kg/ha mennyiségben.
A talajban élő algák szerepe a talajjavításban:
- a degradálódott talajok életének újra indítása;
- az eróziós veszteségek csökkentése;
- a talajok szerkezetének javítása.
Mivel indokolhatóak ezek a kedvező, a talajt biológiailag javító jelenségek:
- A Klebsormidium bilatum talajalga kérget képez a talajban található baktériumokkal, algákkal és gombákkal (BSC)
- Az együttélés – BSC – védelmet és tápanyagokat biztosít a talajban élő baktériumoknak, amelyek így képesek sokkal nagyobb sűrűséget elérni, és a sejtek közti kommunikációt is javítja.
- A sejtek közti kapcsolat kialakítása során nagy víztartalmú bonyolult hálószerű kapcsolat jön létre a sejtek közt, ami védi a mikroorganizmusokat a kiszáradástól és toxikus vegyületektől.
- Az EPS (exopolimerek) egy része tartalék szénforrásként/energiaforrásként felhasználható tápanyag hiány esetén a mikroorganizmusok és növények számára egyaránt.
- Képes alacsony humusz tartalmú homoktalajokon is elszaporodni, ahol – mint az autotróf, fotoszintetizáló szervezetek – megtelepedve növeli az esszenciális tápanyagtartalmat és fonalas makromorfológia szerveződésével más baktériumok tápanyagául és szaporodási felszínül szolgál.
- Az Algater készítmény a gyenge kötöttségű talajokon is hatásosnak bizonyult (lösz és homoktalaj), de igazolt hatás volt kimutatható csernozjom, barna erdőtalajon és réti talajon is.
Az Algater talajalga készítmény a talajok felszínét biológiailag betakarva
- védelmet nyújt a szélsőséges klímahatásokkal szemben;
- sokáig megőrzi a vizet a talaj felső rétegében, ami a sorközökben hatásosabb a nagyobb árnyékhatás miatt;
- lejtős és laza szerkezetű (lösz, homok) talajokon a sorközökben kialakuló vízeróziót jelentősen – akár 50%-kal is – csökkenti, visszatartva a talajszemcséket és az amúgy elfolyó csapadék vizét.
A szántóföldi vizsgálatokban Zala megyében, Esztergályhorvátitól délre eső szántóterületen lett elvégezve, a területet homokos löszön kialakult Agyagbemosódásos Barna Erdő Talaj fedi.
2020-ban a 4,5 hónap után a keletkezett BSC réteg 34 %-kal csökkentette az erózió hatását, egyben szignifikánsan növelve a talaj nedvességtartalmát!
Szőlőültetvényben (Tokaji Szőlészeti Kutatóintézet) végzett talajeróziós kísérleteiben 2020-ban és 20021-ben is ismétlődően 50-50%-kal csökkent a talajerózió mértéke és 50%-kal több nedvességet tartott vissza az esőztetős kísérletekben.
Könnyen belátható, hogy biológiai talajtakarással a környezet kímélése és a gazdasági, megtérülési szempontok összefüggenek: a fenti eredmények alapján öntözéses növénytermesztés esetén kisebb vízfelhasználás, az öntözés nélküli technológiában pedig magasabb terméshozam és jobb minőség és termelésbiztonság prognosztizálható. Így a termelő gazdaságosabbá teheti rövid és hosszú távon is a termőtalajának vízgazdálkodását. Ezzel egyidőben jelentős talajvédelem is lezajlik az erodáció mértékének 35-50%-os csökkentésével, ami a hosszú távú biztonságos termelést teszi lehetővé.
