Bezárás

Algater – Biológiai talajtakarás

Írta: - 2022 március 17. -Hirdetés

A hazai növénytermesztésben a termésmennyiséget csökkentő környezeti tényezők közül az aszály a legjelentősebb. A különböző fenológiai fázisokban jelentkező szárazság eltérő mértékű terméscsökkenést és gazdasági károkat okoz a szántóföldi és a szabadföldi kertészeti kultúrákban. Ezen felül a víz által okozott erózió is okoz jelentős gazdasági károkat a lejtős szántóföldeken és szőlőültetvényeken. Az AlgaTer talajalga alkotta biológiai talajtakarás erre a problémára ad megoldást.

AlgaTer, ábra

AlgaTer készítmény:

Az AlgaTer egy Európában egyedülálló algakészítmény, felhasználási területe a talaj, célja az intenzív termesztési körülmények és kemizálás okán lecsökkent mikroszervezetek pótlása.

Az AlgaTer talajalgái fontos szerepet játszanak:

  • a degradálódott talajok életének újraindításában;
  • az eróziós talaj- és vízveszteségek – akár 50%-os – csökkentésében;
  • a talajok szerkezetének javításában;
  • nitrogénnel és szerves anyagokkal való dúsításában;
  • táplálékul szolgálnak egyes élőlények számára;
  • növekedésszabályozó anyagjaik révén elősegítik magasabb rendű növények fejlődését, mint egy termésnövelő termék;
  • kialakítják a termés biztonságát,
  • a szélsőséges mennyiségű és eloszlású csapadék felvételében, tárolásában és a növények számára történő leadásában;
  • a drága öntözővizek sokkal jobb hasznosulásában.

Az alga a talajfelszínen elszaporodva jelentős mennyiségű értékes és különleges – a növényi élethez szükséges esszenciális lipideket és fehérjéket, aminosavakat tartalmazó – biomasszát is képezhet, 50-150 kg/ha mennyiségben.

A talajban élő algák szerepe a talajjavításban:

  • a degradálódott talajok életének újra indítása;
  • az eróziós veszteségek csökkentése;
  • a talajok szerkezetének javítása.
Talajréteg
A talaj szerkezetét javítják az ott élő algák

Mivel indokolhatóak ezek a kedvező, a talajt biológiailag javító jelenségek:

  • A Klebsormidium bilatum talajalga kérget képez a talajban található baktériumokkal, algákkal és gombákkal (BSC)
  • Az együttélés – BSC – védelmet és tápanyagokat biztosít a talajban élő baktériumoknak, amelyek így képesek sokkal nagyobb sűrűséget elérni, és a sejtek közti kommunikációt is javítja.
  • A sejtek közti kapcsolat kialakítása során nagy víztartalmú bonyolult hálószerű kapcsolat jön létre a sejtek közt, ami védi a mikroorganizmusokat a kiszáradástól és toxikus vegyületektől.
  • Az EPS (exopolimerek) egy része tartalék szénforrásként/energiaforrásként felhasználható tápanyag hiány esetén a mikroorganizmusok és növények számára egyaránt.
  • Képes alacsony humusz tartalmú homoktalajokon is elszaporodni, ahol – mint az autotróf, fotoszintetizáló szervezetek – megtelepedve növeli az esszenciális tápanyagtartalmat és fonalas makromorfológia szerveződésével más baktériumok tápanyagául és szaporodási felszínül szolgál.
  • Az Algater készítmény a gyenge kötöttségű talajokon is hatásosnak bizonyult (lösz és homoktalaj), de igazolt hatás volt kimutatható csernozjom, barna erdőtalajon és réti talajon is.
Fonalak és oxigén buborék
Klebsormidium fonalak által bezárt oxigén buborék (Gerbersdorf, 2015)

Az Algater talajalga készítmény a talajok felszínét biológiailag betakarva

  • védelmet nyújt a szélsőséges klímahatásokkal szemben;
  • sokáig megőrzi a vizet a talaj felső rétegében, ami a sorközökben hatásosabb a nagyobb árnyékhatás miatt;
  • lejtős és laza szerkezetű (lösz, homok) talajokon a sorközökben kialakuló vízeróziót jelentősen – akár 50%-kal is – csökkenti, visszatartva a talajszemcséket és az amúgy elfolyó csapadék vizét.

A szántóföldi vizsgálatokban Zala megyében, Esztergályhorvátitól délre eső szántóterületen lett elvégezve, a területet homokos löszön kialakult Agyagbemosódásos Barna Erdő Talaj fedi.

2020-ban a 4,5 hónap után a keletkezett BSC réteg 34 %-kal csökkentette az erózió hatását, egyben szignifikánsan növelve a talaj nedvességtartalmát!

Szőlőültetvényben (Tokaji Szőlészeti Kutatóintézet) végzett talajeróziós kísérleteiben 2020-ban és 20021-ben is ismétlődően 50-50%-kal csökkent a talajerózió mértéke és 50%-kal több nedvességet tartott vissza az esőztetős kísérletekben.

Talajtakarás, szöveges ábra

Könnyen belátható, hogy biológiai talajtakarással a környezet kímélése és a gazdasági, megtérülési szempontok összefüggenek: a fenti eredmények alapján öntözéses növénytermesztés esetén kisebb vízfelhasználás, az öntözés nélküli technológiában pedig magasabb terméshozam és jobb minőség és termelésbiztonság prognosztizálható. Így a termelő gazdaságosabbá teheti rövid és hosszú távon is a termőtalajának vízgazdálkodását. Ezzel egyidőben jelentős talajvédelem is lezajlik az erodáció mértékének 35-50%-os csökkentésével, ami a hosszú távú biztonságos termelést teszi lehetővé.

Daoda Zoltán
agrobio