A természet csodája a legeltetés és persze az őrlés: Kevesen tudják, hogy a kenyér nem a lisztnél kezdődik, de nem is a malomban vagy a kemencében, hanem még kinn a földön. A Veszprém megyei Szápáron Palik Ferenc és felesége, Anikó az ökológiai gazdálkodás során mindent megad a talajaiknak, ami pedig se több, se kevesebb, mint az állattartás, a legeltetés, a láb alól való betakarítás, a Bakonyra jellemző növényfaj és a talajkímélés.
Gabonájukat maguk őrölik meg Astrié-köves malmukban, a biolisztekből készült kovászos kenyereknek, kalácsoknak, bagetteknek pedig messze földön híre ment már, a titokért háziaasszonyok, házi kenyérsütők zarándokhelyévé vált a családi gazdaság. „Mi minden nap nyaralunk” – hallhattuk tőlük, pedig a 85 hektáros terület, a 65 marha, a közel 70 mangalica, a kalács miatt elengedhetetlen baromfiállomány, a malom és a farm koronájaként emlegetett kenyér készítése állandó feladatot ró a családra.
A titok pedig a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzésében rejlik; a frissen aratott tarló alól már virágoznak a pillangósok, amik egész a kifagyásukig fedik a talajt, ami még a rászórt repcemagot is szívesen fogadja ősszel. Mennyi lehet a humusztartalom ebben a Kánaánban? „Nem mérem én, látom a növényeimen is, jól érzik magukat” – árulja el sorban a Szápári Ökofarm és Biomalom titkait a bakonyi biogazda, állattenyésztő és növénytermesztő.
Ahogy korábban mi is megírtuk, a nyáron lezajlott a Magyarország Legszebb Birtoka birtokbejárása, a zsűri bejárta “Tolnát-Baranyát”. Így ebben az évben is arra kérjük Önöket, hogy látogassanak el a www.magyarorszaglegszebbbirtoka.hu weboldalra, és válasszák ki a szívükhöz legközelebb álló vagy a valóban legszebbnek vélt birtokot, és szavazzanak! A szavazófelület ITT érhető el.
Sándor Ildikó
főszerkesztő, MLB-zsűritag
