…a biztosítási bevételek is jelentősen visszaestek a mezőgazdasági biztosítások terén 2023-ban.
A bevételek tizedével, a kifizetések ötödére
Idehaza tavaly a mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest. A gazdálkodók durván 30 milliárd feletti növénybiztosítási díjat (–10,1 százalék 2022-höz képest) fizettek be a biztosítók részére, amiből bő 28 milliárd (a befizetések mintegy 95 százaléka) után vettek igénybe utólagos állami díjtámogatást. (A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer 2023-ban már 12. éve működött. Ennek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják. A konstrukció népszerűsége egyre növekszik, 2022-től már 14,3 milliárd forint volt a támogatáshoz rendelkezésre álló keretösszeg. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják.
A növénybiztosítási ágazat dominanciája tavaly az összbevétel 90,3 százalékát adta. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből (1,7 százalék) csökkent, a vagyon- és felelősségbiztosításoké (8 százalék) emelkedett, míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt.
A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.
Hőség és vihar, vízözön és aszály egyszerre
Mindez nem csoda. Az adatokat közlő Agrárközgazdasági Kutatóintézet az Országos Meteorológiai szolgálat agrometeorológiai kimutatásai alapján írja, tavaly az országos középhőmérséklet 1,5 °C-kal múlta felül az 1991–2020-as éghajlati normál átlagot, és 12,23 °C-os középhőmérsékleti értéket hozott, s 0,2 °C-kal haladta meg az eddigi legmelegebb (2019-es) évet. A tavalyi nyár országos átlagban a normál 29 helyett 37 hőségnapot hozott, igaz, az aszályosan forró 2022-ben 48 ilyen nap volt. Voltak emellett kiadós viharok is, fagy és belvíz. A jégelhárító rendszert április 15. és szeptember 30. között 96 napon kellett, összesen 177 üzemórára bekapcsolni.
Az országos évi csapadékmennyiség 767,3 mm volt 2023-ban, ami 270,3 mm-rel volt több a száraz 2022-esnél. Legszárazabbnak a februári hónap bizonyult, bő 50 százalékkal maradt el a havi csapadékösszeg a sokéves átlagtól. Az év legnagyobb napi csapadékösszege 122 mm volt (június 6., Kékestető), és ugyanott volt a legmagasabb éves csapadékösszeg is: 1407(!) mm, míg a legkevesebb eső egész évben Békéssámsonon esett: 467 mm.
