Lehetett tavaly aszály, lehetett költségnövekedés – mégis az ötéves átlagot meghaladó eredménynövekedést könyvelhetnek el a mezőgazdasági vállalkozások. Igaz, nem mind: brutális különbségek vannak az aszály sújtotta keleti és a nyugati megyék között…
Különösen figyelemre méltó
A kettős könyvvitelt végző mezőgazdasági társas vállalkozások adózás előtti eredménye – nem tévedés! – mintegy másfélszeresére, 239 milliárd forintról 355 milliárd forintra bővült 2022-ben. A számottevő, 117 milliárd forintos eredménynövekedés nem csak az erősen aszályos időjárás miatt különösen figyelemre méltó: az elmúlt öt évet tekintve is kiemelkedő. A jövedelemben tapasztalt markáns bővülés azonban több szempontból hatalmas különbségeket mutat országrészek, cégméretek, profilok között. Az értékesítési nehézségekben, időjárási anomáliákban és dinamikus áremelkedésben bővelkedő 2022-es évnek egyaránt voltak nyertesei és vesztesei, ugyanakkor a jövedelmüket növelő gazdaságok átlagosan nagyobb többletre tettek szert, mint amennyivel az adózás előtti eredmény a 2022-ben kevésbé eredményes vállalkozásoknál mérséklődött – áll az Agrárközgazdasági Intézet friss összegzésében.
Nyugati megyék taroltak
Az adózás előtti eredmény az aszály által kevésbé sújtott dunántúli régiókban nőtt leginkább, Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyékben kiemelkedő, 15 milliárd forintot is meghaladó mértékben. A jövedelem összességében 17 vármegyében gyarapodott, azonban a növekedés üteme már csupán 15 vármegye esetében volt inflációt meghaladó mértékű.
Az eredmény az egyes üzemek tekintetében is változatosan alakult. Az abszolút értékben legnagyobb növekedéssel bíró Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyékben a gazdaságok alig több mint fele növelte jövedelmét, miközben az üzemek 35,3, illetve 40,4 százaléka kevesebb adózás előtti eredményt ért el 2022-ben, mint egy évvel korábban. A területi heterogenitás mellett a méretkategóriák szerint is eltérések mutatkoznak. A Baranya vármegyében tapasztalt jelentős jövedelemnövekedés javarészt a kisvállalkozásoknak volt tulajdonítható, miközben Győr-Moson-Sopron vármegyében a középvállalkozások jövedelembővülése dominált.
Gabonák, hüvelyesek, állatok
Mindemellett a mezőgazdasági al- és szakágazatokban is jelentős különbségek voltak. Az adózás előtti eredmény szinte minden szegmensben nőtt, de a növénytermesztés, azon belül a gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése volt a legerősebb. Az állattenyésztési cégek is számottevően növelték jövedelmüket. A legnagyobb volumenű jövedelemnövekedést realizált al- és szakágazatok azonban változatosan alakultak az egyes vármegyékben. A jövedelemtöbblet túlnyomó része egyedül a dunántúli régióban származott a növénytermesztésből, miközben az ország keleti felén az állattenyésztési ágazatok adózás előtti eredménybővülése volt a meghatározó.
Nagyot javult a jövedelmezőség
Az eredménykategóriák kedvező alakulásának következtében jelentősen javult az ágazat jövedelmezősége. Az árbevétel-arányos adózott eredmény (ROS) 2,1 százalékponttal 11,7 százalékra, a tőkearányos megtérülés (ROE) 3,2 százalékponttal 12,1 százalékra, az eszközarányos nyereség (ROA) 1,7 százalékponttal 7,2 százalékra nőtt. A mezőgazdasági kettős könyvvitelt végző társas vállalkozások árbevétel-arányos adózott eredménye a nemzetgazdaság egészéhez képest is kiemelkedőnek számított. A ROS-mutató értéke tizenegy vármegyében haladta meg a mezőgazdasági átlagot, Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyében 19 százaléknál is nagyobb volt. A tőkearányos megtérülés tekintetében már mindössze nyolc vármegye ért el átlagon felüli értéket: a legjövedelmezőbb szintén Győr-Moson-Sopron volt, és Zalában is hasonlóan 19 százalékot tett ki a ROE értéke.
Az árbevétel-arányos adózott eredmény esetében az al- és szakágazatok körében a tejhasznú szarvasmarha-tenyésztés volt kiemelkedő, amely a mezőgazdaság átlagos ROS-értékét csaknem 7 százalékponttal haladta meg. Az átlagos értéket a növénytermesztők és a halászati ágazatban tevékenykedők is felülmúlták 5,5, valamint 3,5 százalékponttal.
Reálértéken is nőtt a bevétel
A kettős könyvvitelt végző mezőgazdasági társas vállalkozások összes bevétele 758 milliárd forinttal 3646 milliárd forintra nőtt egy év alatt. A bevételek túlnyomó többségét jelentő üzemi tevékenységből származó bevétel 25,2 százalékkal 3579 milliárd forintra bővült. A 720 milliárd forintos bevételnövekmény csaknem háromnegyedét a bevételek legnagyobb részét kitevő értékesítés nettó árbevétele adta, amely 22,0 százalékkal 2883 milliárd forintra nőtt, ami – az inflációt is figyelembe véve – reálértéken is bővülést jelent. E bevételkategória növekedéséhez a belföldi értékesítés 472 milliárd forinttal, az exportértékesítés 48 milliárd forinttal járult hozzá. Az árbevétel emelkedésében az árak játszották a főszerepet – a mezőgazdasági termékek árszínvonala átlagosan 45,3 százalékkal emelkedett –, miközben a kedvezőtlen időjárás, valamint az értékesítési nehézségek hatására a termelés és az értékesítés volumene egyaránt érdemben csökkent, előbbi 17,5, utóbbi 16,5 százalékkal. Az értékesítésből származó bevételek mellett az aktivált saját teljesítmények értéke is jelentősen, 109,7 milliárd forinttal, 76,2 százalékkal nőtt, aminek hátterében a készletek felhalmozódása áll.
Az egyéb bevételek esetében szintén érdemi növekedés volt megfigyelhető, az állomány értéke több mint egynegyedével, 90,8 milliárd forinttal bővült 2022-ben, amelyben nagy szerepet játszott az ágazati szereplők részére kifizetett kárenyhítő juttatás és biztosítói kártérítés, miközben a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások is növekedtek, 18,6 milliárd forinttal, 13,0 százalékkal, ami nagyrészt az árfolyamváltozásból adódott.
A drágulás hajtotta a kiadások növekedését
A mezőgazdasági társas vállalkozások összes ráfordítása 640,9 milliárd forinttal 3290,8 milliárd forintra nőtt. Azon belül is a legnagyobb hányadot jelentő üzemi tevékenység ráfordításai 23,2 százalékkal 3231,8 milliárd forintra emelkedett. A ráfordítások állományában tapasztalt markáns bővülés (+609,2 milliárd forint) 111,1 milliárd forinttal maradt el az üzemi tevékenységből származó bevételek gyarapodásától. Minden ráfordításelem esetében növekedés volt megfigyelhető, ami volumenét tekintve az anyagjellegű ráfordításoknál volt a legnagyobb: értékük 24,7 százalékkal 2529,5 milliárd forintra emelkedett. Azon belül is elsősorban az anyagköltség bővült, összességében 1391,5 milliárd forintra, amely abszolút értékben (+360,3 milliárd forint) és relatíve (+34,9 százalék) is kimagaslónak számított. Az anyagköltségek bővülésének hátterében az inputanyagárak dinamikus emelkedése áll: a műtrágya ára az előző évhez képest több mint két és félszeresére (!) nőtt, a takarmányé 46,6 százalékkal, a vetőmagoké pedig 34,6 százalékkal emelkedett, a termeléshez felhasznált energia árának 50,5 százalékos, valamint a gépek és az épületek fenntartási és javítási költségének 17,1, illetve 28,9 százalékos növekedésével egyidejűleg.
(forrás: AKI)
