Aszályos meleg? A cirok jó válasz, gőzerővel nemesíti az EU

A cirok Afrikában több ezer éve ismert, a szárazságot-meleget, de az extrém csapadékot is jól tűrő kultúra. Egyre nagyobb figyelmet kap Európában is, különösen a változó klimatikus környezetben, nem igényel sok tápanyagot. Magyarországon megindult, de idén visszaesett a termesztése, pedig ahogy most is állunk az aszállyal, megfontolandó lenne a termőterület bővítése.

Gőzerővel folyik a géntechnológiai finomítás az aszálytűrésre

A cirok termesztése egyelőre nem elterjedt Európában, de az utóbbi években különböző kísérletek folynak a növény honosítására, elsősorban a délebbi területeken. A cirok termesztésével kapcsolatos kutatásokat az Európában jelenleg is aktívan végzik, hogy megfeleljen a földművelők igényeinek és az európai környezethez való alkalmazkodásának. A University of Copenhagen és más kutatóintézetek a legújabb biotechnológiai módszerekkel dolgoznak azon, hogy a cirok fajtákat a kontinens igényeire szabják. A céljaik között szerepel a szárazságtűrő változatok kifejlesztése, amelyek megfelelő választ adnak a mezőgazdasági termelők számára a melegebb és szárazabb nyarakra. A kutatás lehetőséget ad arra, hogy az eddigi biotechnológiai eszközöknél gyorsabban és pontosabban fejlesszék ki azokat a növényfajtákat, amelyek az európai piac számára alkalmasak, és segíthetnek a fenntartható mezőgazdasági termelés növelésében.

A ciroknak van jövője Európában

Bár a cirok termesztése jelenleg még nem elterjedt Európában, a növény iránti érdeklődés folyamatosan nő. Az Európai Unióban 2020 és 2024 között a cirok termőterülete 18%-kal nőtt, 375 hektárról 443 ezer hektár körülire, s csak tavaly 2024-ben 37%-kal 230 ezer hektárra nőtt a szemescirok termőterülete, különösen Franciaországban, Olaszországban és Romániában. Az egyik legfontosabb terület, ahol a cirok előretörhet, a silócirok, amelyet az állattenyésztésben használnak takarmányozásra. Az előrejelzések szerint ezek a számok tovább emelkedhetnek a következő években. Az utóbbi években csaknem 20%-os volt a növekedés Európában. Közép-Európában különösen nagy a gyarapodás, Ausztriában +85%, Magyarországon +50% volt a bővülés. Nyugat-Európában Franciaországban +21%, Olaszországban és Spanyolországban +10% a növekedés mértéke. Ezzel szemben Kelet-Európában vegyes a kép: Romániában 25%-os csökkenés, Bulgáriában stagnálás, míg Oroszországban +15%, Ukrajnában pedig +29% az emelkedés.

Jövőbeli kilátások

A várakozások szerint a cirok és más, szárazságot tűrő növények egyre fontosabb szerepet kapnak majd az európai mezőgazdaságban, segítve a gazdákat a változó éghajlati körülmények közepette.

Nem csoda, hiszen ez a világ ötödik legfontosabb takarmánynövénye, különösen ellenálló a hőség és az aszály ellen. Hazánkban jelenleg még alig néhány ezer hektáron termesztik, annak ellenére, hogy a szikes és homokos területeken is sikeresen termeszthető lenne. Aszályos években szinte az egyedüli takarmánynövény, amely biztonságosan terem – írta már évekkel ezelőtt dr. Orosz Szilvia, lapunk szakértője. Idén sajnos a szemescirok területnövekedési trendje is megfordult, a tavalyi 40-42 ezer hektárról idén 35,3 ezerre tehető. Igaz, az utóbbi években 200% feletti volt a bővülés.

A cirok, mint alternatív növény, egyre nagyobb figyelmet kap a változó piaci és klimatikus környezetben. A szakértők kiemelték a ciroktermesztés előnyeit, beleértve az alacsonyabb inputköltségeket, a szárazságtűrést és az egyre bővülő piaci lehetőségeket. A cirok egyre vonzóbb választás lehet a gazdák számára, különösen az időjárás viszontagságainak jobban kitett területeken.