Hazai vizsgálatok a sortávolság és tőszám hatásáról a szemes cirok terméshozamának és minőségének optimalizálásában
Így hat a teljesítményre
A cirok termesztése egyre fontosabb szerepet kap a hazai mezőgazdaságban, mivel ez a növény rendkívül jól alkalmazkodik az éghajlatváltozásból adódó szélsőséges körülményekhez. A Széchenyi István Egyetem és az RAGT Vetőmag Kft. 2023–2024-ben végzett közös kísérletei azt vizsgálták, hogy a sortávolság és a tőszám milyen hatással van a cirok teljesítményére. A vizsgálatok két hibridre, az RGT Icebergg-re és az RGT Huggo-ra terjedtek ki, három sortávolságot (25, 45, 75 cm) és négy növénysűrűséget (210 000–300 000 növény/ha) értékelve, a terméshozam és a minőségi paraméterek széles körét figyelembe véve.
A két év időjárása jelentősen eltért, ami markánsan befolyásolta a cirok fejlődését és teljesítményét. 2023-ban a kedvező csapadékeloszlás és mérsékelt hőmérséklet gyors, egyenletes állományfejlődést és stabil, magas terméspotenciált eredményezett. Ezzel szemben 2024-ben a tenyészidőszak alatt mindössze 191 mm csapadék hullott, a nyári tartósan magas hőmérsékletek pedig korai érésre kényszerítették a növényeket, ami jelentős hozamcsökkenést okozott.
Ez az optimális sortáv és tőszám!
A vizsgálatok alapján a 45 cm-es sortávolság és a 210 000–240 000 tő/ha közötti növénysűrűség bizonyult optimálisnak. Ez a beállítás adta a legmagasabb és legstabilabb kétéves átlagtermést, valamint a legjobb minőségi mutatókat. Ezzel szemben a 75 cm-es sortávolság konzekvensen alacsonyabb termést és gyengébb minőséget eredményezett, míg a 25 cm-es sortávolság ígéretes alternatívának bizonyult, különösen nagyobb tőszám mellett (270 000–300 000 tő/ha), ahol a 75 cm-es sortávhoz képest 0,46 t/ha-val magasabb átlagtermést és jobb minőségi mutatókat adott. A 45 cm-es sortávolsághoz viszonyítva azonban a 25 cm-es beállítás kevésbé volt hatékony, mivel átlagosan 0,48 t/ha-val alacsonyabb hozamot eredményezett. A kísérletek alapján a jövő termesztési gyakorlata szempontjából a 45 cm-es sortáv és a közepes tőszám alkalmazása javasolt, különösen olyan régiókban, ahol gyakoriak az éghajlati ingadozások és a szélsőséges időjárási események.
A minőségi vizsgálatok szerint a 25 cm-es sortáv és a 210 000–240 000 tő/ha sűrűség mellett a két év átlagában a fehérjetartalom 13,35% volt, ami a legmagasabb értéknek bizonyult. Összehasonlításképp a 45 cm-es sortáv és ugyanezen tőszám mellett 13,04%-os átlagos fehérjetartalmat mértek. Ugyanakkor a teljes fehérjetermés tekintetében a 45 cm-es sortáv bizonyult előnyösebbnek, a két éves átlag alapján 1,118 t/ha fehérjét adott, ami 80 kg/ha előnyt jelentett. Az aszályos körülmények a fehérjetartalom koncentrálódását okozták, így 2023-ban 12,30%, míg 2024-ben 13,67% volt a fehérjetartalom. Bár 2024-ben a hozam csökkent, a hektáronkénti fehérjetermés alig mérséklődött, mivel a tápanyagtartalom koncentráltabbá vált. Ez a beltartalmi stabilitás különösen fontos azokban a termelési rendszerekben, ahol nemcsak a mennyiség, hanem a végtermék minősége – például a takarmányérték vagy a fehérjehasznosítás – is lényeges. A cirok takarmányipari felhasználása ebben a tekintetben kiemelkedően előnyös, magas fehérjetartalma és hektáronkénti fehérjetermés-potenciálja miatt. A kísérletek során a cirok fehérjetartalma 11,81–14,77% között mozgott, átlagosan közel 5%-kal meghaladva a kukorica értékeit (5,7–11%).
Szűkebb sortáv – több termés
A gyakorlatban a cirokot jelenleg jellemzően 75–76 cm sortávolságra vetik, mert a rendelkezésre álló gépek erre vannak beállítva, és a vetési és betakarítási folyamatot a kukoricához és napraforgóhoz hasonlóan lehet lebonyolítani. Bár a 25 és 45 cm-es sortávhoz is rendelkezésre állnak megfelelő vetőgépek, a 45 cm-es betakarítás még technológiai kihívást jelent, mivel nincs univerzális kombájnadapter, amely egyszerre alkalmas lenne 45 cm-es és 75 cm-es sortávhoz. A kísérletek ugyanakkor egyértelműen igazolják, hogy a széles sortáv agronómiailag nem optimális, és szűkebb sortáv alkalmazásával akár 0,5–1,0 t/ha terméstöbblet érhető el. Emellett a 45 cm-es sortáv lehetővé teszi a hatékony sorközművelést, ami javítja a talaj levegőzöttségét, fokozza a víz beszivárgását és a gyökéraktivitást, ezáltal növelve a növény szárazságtűrését és teljesítményét. A cirok esetében, ahol a vegyszeres gyomirtás lehetősége korlátozott, ez a tényező a hatékony gyomszabályozás szempontjából is kiemelten fontos, ráadásul a sorfelismerő optikával felszerelt kultivátorok nagy területteljesítményt és hatékonyságot biztosítanak.
A kísérleti összesítés szerint a 45 cm-es sortávolság a legjobban teljesítő beállítás volt, átlagosan 12,29%-kal magasabb hozamot adott, mint a gyakorlatban alkalmazott 75 cm-es sortáv. A fehérjetartalom, a hektolitersúly és az ezermagtömeg vizsgálata alapján a szűkebb sortávok átlagosan 6,72%-os előnyt biztosítottak a szélesebb sortávhoz képest. A kisebb tőszám általában magasabb fehérjetartalmat eredményezett, és minden sortávolság esetében az ezermagtömeg átlagosan 1,44 g-mal volt nagyobb, ami kedvezően hatott a feldolgozhatóságra és a piaci értékre.
Megerősödik a ciroktermesztés itthon
Összességében a kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a 45 cm-es sortáv és a közepes tőszám alkalmazása a cirok termesztésében agronómiailag, minőségileg és hozam szempontjából egyaránt előnyös, ami megerősíti a cirok szerepét a hazai mezőgazdaságban, különösen az éghajlati stressznek kitett területeken.
Szemerits Balázs, a Széchenyi István Egyetem PhD hallgatója
az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztőmérnöke
Agrárágazat Tudástár: Sortáv és tőszám – a cirok teljesítményének kulcsa – A hazai kísérletek szerint a 45 cm-es sortáv és a 210–240 ezres tőszám adja a legstabilabb hozamot és minőséget, míg a 75 cm-es sortáv jelentős termés- és beltartalmi veszteséggel jár.
