A Madarak és fák napját ünnepeljük minden év május 10-én, ezt a neves napot több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára, hiszen Európa madárállománya drasztikusan csökken.
Egy kölcsönhatásban álló életközösség elemei
Az erdei fákkal és cserjékkel borított területek a hazánkban fészkelő 230 madárfaj jelentős része számára elsődleges fontosságú élőhelynek számítanak. A madarak és a fák egy kölcsönhatásban álló életközösség egyaránt fontos elemei, melynek megóvásáért a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok jelentős közös szakmai munkát végeznek.
Magyarország termőtalajainak 32%-án erdei fa- és cserjefajokból álló vegetáció található. A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint ebből 2 millió hektár fölött van a fenntartható erdőgazdálkodással kezelt terület.
A madárvilág szempontjából külön jelentősége van a cserjéseknek, amelyek több mint 100 ezer hektárt borítanak, és a különféle vadgyümölcsöknek, mint a diónak, a madárcseresznyének vagy a különböző berkenyéknek, melyekből összesen 50 ezer hektárt tartanak nyilván.
Az erdőleltár közel száz különböző fafajt regisztrál az országban
Kiemelt jelentősége van a 47 őshonos fafajnak. A legnagyobb területaránnyal bíró fajcsoport is őshonos fajokból áll, a különböző tölgyek ugyanis minden más fajnál többet, mintegy 600 ezer hektárnyi területet borítanak.
A fafajok összetétele az utóbbi időszakban kismértékben változott: az idegenhonos nemesnyárak és a fenyők területfoglalása némileg csökkent, helyüket elsősorban hazai fajok foglalják el.
Őshonos fajokból álló változatos erdők ültetését ösztönzik a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásai is, amelyekben magasabb összeg igényelhető az őshonos fajok és a vadgyümölcsök ültetése, illetve a cserjés erdőszegélyek kialakítása esetén. A Településfásítási Program is szerepet játszik a jobb és élhetőbb környezett kialakításában.
A hazai madárfajok egyharmada veszélyeztetett
Az Európában előforduló madárfajok állományainak változása, drasztikus csökkenése – amely a természeti környezetünk állapotát is jól indikálja – minden eddiginél hangsúlyosabban ráirányítja a figyelmünket a természet védelmének fontosságára.
Magyarországon 230 fészkelő madárfajt tartunk nyilván, ebből 12 faj regionálisan kipusztult, míg a fajok egyharmada, 78 faj veszélyeztetett.
A madarakat illető változások összeköthetőek az ökoszisztémák állapotával, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal és így a jóllétünkkel. Gondoljunk csak a drasztikusan megfogyott fecskékre, amelyek minden példánya éves szinten 1,5-3,5 kg rovart fogyaszt el, jelentős részben legyeket és szúnyogokat. A fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében is, például azzal, hogy segíti megtelepedésüket, sárgyűjtő helyet alakít ki a kertben vagy műfészket helyez ki az eresz alá.
Sokat tehetünk a madarakért azzal, ha óvjuk élőhelyeiket, a fákat és a bokrokat, és bár vannak olyan esetek, amikor ezek kivágása indokolt, fontos, hogy az ne a tavaszi-nyári költési időszakban történjen, hiszen az akár védett állatok és növények tömeges pusztulásához is vezethet.
Forrás: AM/Sajtóiroda
Összeállította: Barna Ferenc
