Az első drónos őzgidamentés Magyarországon

Életük első 2-3 hetét az őzgidák a földhöz lapulva töltik, az őket elrejtő növényzetben. Ez a lapulóreflex és a színezetük biztosítja a környezetbe olvadásukat, ami védi őket a ragadozók ellen, és segíti az életben maradásukat.

Az őz ellési ideje (május közepe–június eleje) azonban egybeesik a széna és a szilázs betakarításának időpontjával. Mivel a menekülési reflex csak később alakul ki, ezért ebben a korai életszakaszban jelentős veszélyt jelent a gidákra a kaszálógép. Mivel ösztönösen lelapulnak a hangos munkagép közeledésére, így azonnali pusztulásnak vagy súlyos sérüléseknek vannak kitéve.

Vadmentés drónnal

Hazai adatok még nem állnak rendelkezésre, de Németországban évente 100 000, Ausztriában pedig 25 000 őzgida pusztul el ilyen módon. Az utóbbi időben Európában egyre több sikeres drónos vadmentés történt. Németországban és Svájcban már évek óta bevett gyakorlatnak számít, sőt már a drónok előtt is végeztek hasonló tevékenységet. Akkoriban csatárláncot alkotva mentek végig az adott táblán, valamint kutyákat is alkalmaztak a gidák felkutatására. Ez a módszer azonban egyrészt sok ember részvételét kívánja, másrészt nagy zavart okoz a területen. A dróntechnológia alkalmazása azonban új távlatokat nyit meg a szakemberek előtt.

Török Henrik (nyugalmazott vadgazdálkodási szakember) a német vadászlapokban figyelt fel arra, hogy már nemcsak a mezőgazdaságban számítanak bevált eszközöknek a drónok, de használatukkal őzgidákat is lehet menteni. Ötletével és Pető Zoltán vadászkamarai titkárral felkereste az ABZ Drone Kft.-t, akikkel közösen kidolgozták egy ez irányú terepi gyakorlat koncepcióját – Schell László vadásztársaság-elnök engedélyével, valamint Szabó László hivatásos vadász részvételével.

Kísérleti terepmunka az őzgidák védelmében

2023. május 24-én a Kóhalma Vadásztársaság területén került sor az első magyarországi drónos őzgidakeresésre. A drónokat, kiegészítőket és szoftvereket az ABZ Drone Kft. biztosította. A céget Keczer Máté ügyvezető-helyettes, Gombás Zoltán értékesítő és projektfelelős, valamint Lénárt Ádám és Martinez Barnabás drónpilóták képviselték. A vadászszakmát Pető Zoltán és Kasuba András kamarai titkárok, Nyeső Cintia vadgazdálkodási főmunkatárs, Kelemen József és Kolozsi Géza László tájegységi fővadászok, valamint Török Henrik ötletgazda képviselte.

A monitoringdrónokra szerelt hőkamerák segítségével a drón előre programozottan, nagy területet lefedve, élőkép-közvetítéssel képes volt észlelni a sűrű növényzetben megbújó élőlényeket a talaj és az élő szervezet hőmérsékletének különbsége alapján. A füves legelőn mezei nyulakat, őzgidát, valamint négy darab bíbictojást mutatott. A másik vizsgált terület egy nagyobb méretű, silózásra szánt gabonatábla volt. Itt két darab gidát jelzett a drón, amit sikeres kontrollálás követett ezen a területen is. A Yuneec H850 RTK típusú drón összesen négy hektárnyi területet vizsgált át, 80 m magasságban. Az őzgidamentés folyamata számos európai országban az alábbi jól bevált módszer szerint zajlik:

• a gazdálkodó értesíti a vadászt a kaszálás helyszínéről és idejéről;

• a vadász kapcsolatba lép a drónpilótával, és visszajelzést ad a gazdálkodónak;

• a vadász értesíti a szedőembereket a tudnivalókról.

Alapvető kritérium, hogy emberi szagtól mentesen, friss gumikesztyűvel, fűcsomók közé fogva emeljük fel a gidát, majd helyezzük egy fűvel bélelt és szellőzővel ellátott, zárható fedelű tárolóalkalmatosságba. Ebben kell kivinni a kaszálandó terület szélére és ott kell tartani a munkálatok befejezéséig. Ezután a gidát egy kaszálásra nem kerülő növényzetben vagy bokros részen kell elhelyezni. A gida hívóhangja alapján a suta meg fogja találni az állatot.

A siker alapja az összefogás

A mentés gyakorlatát sajnos nem tudták végrehajtani, mivel azt közvetlenül a vágás előtt, a kaszálás napjára célszerű időzíteni, azonban mindkét terület kaszálását későbbre tervezték. A terepmunka azonban igazolta, hogy hazai viszonyok között is működik a német gyakorlat: nemcsak kaszálón (amelynek zömét egyszikű növények alkotják), hanem lucernatáblán, illetve kétszikű, nagyobb takarást adó növényekkel fedett területen is működik a technológia. Az őzgidamentő projekt a vadásztársaságok számára állatvédelmi, míg a gazdálkodók számára állategészségügyi szempont, ugyanis az elkaszált vad testmaradványai a takarmányba kerülve botulizmust, s így a haszonállatok elhullását okozhatják.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a vadállomány védelmének alapja a vadászok, a gazdálkodók és a drónpilóták (drónos cégek) közötti hosszú távú, sikeres együttműködés lehet, amihez elengedhetetlen, hogy országszerte kellő számú drónos-szakember álljon rendelkezésre.

A dróntechnológiának köszönhetően egy ilyen jellegű közös összefogással az őzállomány helyzetén nemcsak lehet, de kell is javítani!

Polgár Georgina
ABZ Drone Kft.