Az egységes támogatási kérelem beadása – vannak feladatok

A szarvasmarha-, juh- és kecsketartók egyes feladatairól a 2023. évi uniós közvetlen és vidékfejlesztési támogatás igénylésével kapcsolatban adott ki a szaktárca tájékoztatót: az ENAR-ban lévő adatok legyenek naprakészek, valamint a termeléshez kötött hízott bika támogatás esetében az új elemként megjelenő szakszerű apaállat használatát igazolni kell.

1. Az egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése

A 2023 áprilisában induló kérelmezési időszakban az állatalapú támogatások esetében figyelmet kell fordítani az ENAR-ban szereplő adatok (pl. állatmozgás és szaporítási adatok) jogszabályban foglaltaknak megfelelő, naprakész vezetésére.

Az alább felsorolt állatalapú támogatási jogcímek kérelmezéséhez a Magyar Államkincstár (MÁK) előre kitölti – vagyis megszemélyesíti – a kérelmeket, amelyeket az Egységes Kérelem elektronikus felületén lehet majd beadni.

2023-tól a következő jogcímekben kérelmezhető egyedeket személyesítettek meg:

• termeléshez kötött anyajuh tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
• termeléshez kötött anyatehén tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
• termeléshez kötött tejhasznú tehén tartása támogatása,
• termeléshez kötött hízottbika tartása támogatása,
• a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás,
• kiskérődző állatjóléti támogatás.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor az állattartó első alkalommal belép az Egységes Kérelem felületre, a MÁK rendszere fel fogja kínálni azoknak a gazdálkodóhoz köthető állatoknak a fülszámát, amelyek a rendelkezésre álló adatok alapján potenciálisan megfelelhetnek az adott jogcím jogosultági feltételeinek. Ez az eljárás megkönnyíti a kérelmezést és csökkenti a hibázás lehetőségét.

A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és ex situ megőrzése elnevezésű intézkedésekből a juh/kecske és szarvasmarhafélékkel érintett részekkel kapcsolatos kérelem kitöltését az állatok nyilvántartására szolgáló adatbázisok (ENAR) adataival történő keresztellenőrzés segíti.

A valóságnak megfelelő adatokkal akkor személyesíthetőek meg az állategyedek, ha az ENAR-ban naprakész információkat tartalmaznak.

Az ENAR-t kezelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) törekedni fog arra, hogy az állategyedekre vonatkozó bejelentések adatai mihamarabb bekerüljenek a központi adatbázisba, onnan pedig az Egységes Kérelem felületére, ám egyes esetekben ez nem történik meg azonnal. Így, ilyenkor az Egységes Kérelmen esetlegesen még hiányzó ENAR bejelentések adataival a gazdálkodóknak ki kell, illetve ki lehet egészíteniük a kérelmüket.

2. Új feltételek a hízott bika tartás támogatásában

A termeléshez kötött hízott bika támogatás fenntartását az Európai Bizottság olyan új jogosultsági feltétel bevezetéséhez kötötte, amely arra ösztönzi a tartókat, hogy a hosszútávú, gazdasági értelemben vett fenntarthatósággal kapcsolatban pozitív hatást érjenek el. Emiatt a korábbi feltételek változatlanul hagyása mellett új követelményként a szakszerű apaállat használatot is igazolni kell.

Teendők a kérelembenyújtást megelőző időszakban

Annak érdekében, hogy a kérelem tárgyát képező hízott bikára vonatkozóan igazolható legyen a szakszerű, azaz központi lajstromszámmal (KPLSZ) ellátott apaállat használata, szükségessé válik olyan adatok rögzítése is, amelyet a szarvasmarhák ENAR nyilvántartására vonatkozó jogszabály egyébként nem követel meg.

Tekintettel arra, hogy további támogatási feltételek nem változnak, a 2023. évi kérelmezés esetében ez azt jelenti, hogy azon állatok után igényelhető majd támogatás, amelyeket 2022. április 1. és 2023. március 31. között vágtak le vagy exportáltak.

Az új jogosultsági feltétel teljesítésére történő felkészülés érdekében a következő javasolt:

• A Magyarországon született hízott bika támogatásra jogosult egyedek esetében gondoskodni kell a kérelmezett állat anyjához tartozó termékenyítések, vagy pároztatási események Termékenyítési Rendszerben (TER) történő rögzítéséről, illetve meggyőződni az állat fogantatási időszakában (születés előtt 275-300 nappal korábban) az érintett tenyészet szaporítási eseményeinek megfelelő dokumentálásáról.
• Amennyiben a gazdálkodó importált állatra kíván támogatást igényelni, abban az esetben javasolt, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal a tenyészettel, ahonnan az állat származik annak érdekében, hogy a kérelmezett állat apja, vagy vélelmezett apja beazonosítható, származása igazolható legyen.

Fontos, hogy a hízottbika támogatásban 2023-ban potenciálisan kérelmezett hímivarú szarvasmarhák esetében az apaállatok KPL számának ellenőrzéséhez elérhető a szarvasmarha ENAR rendszerében a 1452-es kódszámú úgynevezett származási adategyeztető. Ebben az egyed szintű lekérdezésben azon hazai vagy külföldről beérkezett szarvasmarhák adatait lehet lekérdezni, amelyek jelenleg a termelő tenyészetében tartózkodnak, vagy ott valaha megfordultak.

A lekérdezés Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) segítségével, többek között ügyfélkapus azonosítást követően, az alábbi elérhetőségeken hajthatók végre:

• NÉBIH Ügyfélprofil Rendszerének felülete,
• ENAR – Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer

Teendők a kérelembenyújtást követően

A nem Magyarországon született egyedekkel kapcsolatban a MÁK a külföldi dokumentumok megfelelőségét, és így a támogatási feltétel teljesülését az adott fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet bevonásával vizsgálja majd. Ez a tervek szerint a következő lépésekben történhet:

• A nem Magyarországon született egyedeknél a származást igazoló dokumentumokat nem kell az Egységes Kérelemhez mellékleteként csatolni.
• Azon egyedeknél, ahol a Kincstár a szakszerű apaállat használatot nem tudja a kérelem benyújtása során megállapítani, értesítést küld a kérelmet benyújtó gazdának. Ebben az értesítésben felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a jogosultság igazolása érdekében az érintett egyedek fajtájának fenntartásáért felelős tenyésztőszervezethez kell, hogy forduljon. Az ügyfél az ennek tudomásulvételéről szóló nyilatkozat megtételét követően tudja majd benyújtani kérelmét.
• Az érintett termelők megkeresése alapján az ügyfél által bemutatott külföldi dokumentumokról az adott fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet szakmai állásfoglalást ad ki, amelyet egy adott határidőre megküld a Kincstár részére.
• Az érintett termelőknek tehát az Egységes Kérelem beadását követően (amennyiben a Kincstár erre felhívja figyelmét) meg kell keresniük az illetékes tenyésztő szervezetet, be kell nyújtaniuk az adott egyedekhez kapcsolódó külföldi dokumentumokat annak érdekében, hogy azok feldolgozása időben megtörténhessen, a tenyésztőszervezet pedig vissza tudjon jelezni a Kincstár részére.

Az eljáráshoz kapcsolódó konkrét határidőket a termeléshez kötött támogatásokról szóló miniszteri rendelet tartalmazza majd.

További pályázatokkal, támogatásokkal kapcsolatos cikkeket olvashat portálunk tematikus rovatában.

Forrás: AM/Sajtóközlemény