A hivatásos állattenyésztők piaci környezete Németországban, Európában és világszerte kihívásokkal teli, a beruházási hajlandóságuk azonban ennek ellenére erős: ez az üzenete a „DLG-Agrifuture Insights Winter 2023/2024” című, több mint 3000 résztvevővel végzett nemzetközi felmérésnek, amelyet a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) az EuroTier 2024 alkalmából az állattenyésztéssel kapcsolatban értékelt.
A németországi, európai és világban dolgozó gazdálkodók előtt álló kihívások közé tartozik az olyan vírusfertőzések terjedése, mint a kéknyelv-betegség, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza. Az éghajlatváltozás emellett hatással van az állati takarmányok kínálatára és költségeire is: az árak és a rendelkezésre állás az időjárási viszonyok miatt egyre változékonyabbá válik. Pozitívum, hogy a tej és a hús ára viszonylag stabil, és ez ösztönzi a beruházási projekteket. Ebben a viharos piaci környezetben fontos, hogy a gazdálkodók és az agrárvállalkozások aktívan részt vegyenek a jövő alakításában.
Az EuroTier – a világ vezető állattenyésztési szakvására – itt lép a képbe, ahol a „We innovate animal farming” (Újítjuk az állattenyésztést) vezérmotívum alatt nemzetközi platformként újításokat és lehetséges megoldásokat kínál a megváltozott keretfeltételekhez való alkalmazkodáshoz. Az EuroTier 2024 november 12. és 15. között ismét a hannoveri vásár területén mutatja be a gazdálkodással kapcsolatos innovációkat és trendeket.
Mintegy 220 000 m2 csarnokterületen 52 ország több mint 2100 kiállítója állítja ki a modern állattenyésztés teljes termékkínálatát és a jövő kihívásainak megfelelő megoldásokat.
Turbulens idők az ágazatban
A mezőgazdasági piac dinamikus, de az ágazat keretfeltételei továbbra is viharosak. Az Ukrajnában zajló háború mellett a fent említett betegségek is komoly kihívások elé állítják az állattenyésztőket. A folytatódó szélsőséges időjárási jelenségek ráadásul súlyos ingadozásokhoz vezetnek az állati takarmányok elérhetőségében és költségeiben.
2023 októberében Németországban, Hollandiában és Belgiumban fedezték fel a kéknyelv-betegség 3. szerotípusának (BTV-3) első kitöréseit (forrás: Friedrich-Loeffler-Institut). Azóta e három ország nagy részén kitörések fordultak elő. Németországban 2024 júliusa óta jelentősen megnőtt a BTV-3 megbetegedések száma (több mint 3500 fertőzés; adat: 2024. 08. 16.). A vírusra fogékonyak a juhok, szarvasmarhák, kecskék, újvilági tevefélék és vadon élő kérődzők. Még nem hagytak jóvá vakcinát ellene, de egy sürgősségi rendelet három vakcina beadását engedélyezi az érintett területeken (adat: 2024. 09. 12.). Az eddigi alkalmazás azt mutatja, hogy a vakcinázás hatékony intézkedés az állatok védelmére. Az ASP is tovább terjed. Európában 2024. szeptember 10-ig 596 ASP-s esetet jelentettek házi sertésekben. A globális baromfipiacon kialakult helyzetre tekintettel a FAO 2024. 07. 29-én jelentést tett közzé, amelyben elismerte a madárinfluenza zoonotikus potenciálját. A zoonózisok olyan fertőző betegségek, amelyek állatról emberre és emberről állatra terjedhetnek, és amelyek gerincesekben fordulnak elő.
Eközben a gabona és az olajos magvak ára az elmúlt években világszerte jelentősen ingadozott a különböző geopolitikai válságok és az éghajlatváltozás miatt. Míg például Németországban a búzatermés 2024-ben az átlag alatt volt, addig a globális termelés ismét jelentősen megnőtt. A határidős árutőzsdéken az árak az elmúlt években átlagosan mérsékelt vagy alacsony szinten maradtak.
Ezzel szemben az EU tejpiacán 2021 óta általános tendencia a tej árának emelkedése. Az uniós tejpiacon 2022-ben az ukrajnai háború és az ebből eredő energiaválság miatt csúcsárakat regisztráltak. Azóta az árak tartósan magas szinten kiegyenlítődtek. A tejkínálat 2023/2024-ben is állandó maradt. A sertésárak viszonylag stabilak az EU-ban. Az ASP és az alacsonyabb termelés miatt azonban az exportérték csökken. Ugyanakkor az exportvolumen csökkenése nagyobb mértékű, mint az exportérték csökkenése. Ez elsősorban az exportőr országok közötti piaci részesedések eltolódásával (kevesebbet Kínába, többet az Egyesült Királyságba) és a magasabb termékárakkal magyarázható.
A növekvő jóléttel párhuzamosan világszerte nő a hús iránti kereslet. A baromfi továbbra is a legkeresettebb hústermék. Ennek megfelelően a baromfihús-termelés az elmúlt 20 évben világszerte több mint 30 százalékkal nőtt.
Felmérés: a gazdák beruházási hajlandósága
A DLG a „DLG-Agrifuture Insights Winter 2023/2024” felmérés keretében több mint 3300 gazdálkodót kérdezett meg világszerte, majd 2024 nyarán ismét villámfelmérést végzett mintegy 600 válaszadó körében (DLG-Agrifuture Insights Summer 2024). Ennek középpontjában a gazdálkodók jelenlegi beruházási hajlandósága és a gazdaságok fokozódó digitalizációja állt, többek között az éghajlatváltozás okozta jelenlegi kihívások kezelése érdekében.
A piacon egyenletes eloszlásban a baromfitenyésztők, a sertéstenyésztők és a tejtermelők 2023/24 telén jobbnak ítélték meg gazdaságaik pénzügyi helyzetét, mint 2024 nyarán. Ennek oka lehet az Ukrajnában zajló háború, valamint a Közel-Keleten kiújult újabb konfliktus. Nem szabad azonban túl sokat olvasni a számokból, mivel 2024 nyarán jóval kevesebb gazdálkodó vett részt a felmérésben, mint 2023/24 telén. Egy általános tendencia azonban nyilvánvaló. A gazdaságok pénzügyi helyzetének hosszú távú javítása és stabilizálása érdekében a költségeket többek között a takarmányhasznosítási arány javításával, valamint a gazdaságok digitalizálásával és automatizálásával kell csökkenteni.
A tejtermelő gazdaságok nagy hajlandóságot mutatnak a jövőbe való beruházásra, majd szorosan követik őket a baromfi- és sertéstenyésztők. Az elmúlt évben elért jó árak különösen a tejtermelők számára biztosítanak pénzügyi alapot a beruházásokhoz. Ezzel szemben a szántóföldi gazdaságok vonakodnak a beruházásoktól. A gazdálkodók elsősorban az állattenyésztés három területén terveznek beruházásokat: az állatjóllét, a hőstressz csökkentése, valamint az épületek és a digitalizáció területén. Az innovatív és továbbfejlesztett istállókoncepciók az állatjóllét és az állategészségügy javát szolgálhatják. A gazdaságok fokozódó automatizálása szintén hasznosnak bizonyulhat ebben a tekintetben. Az automatizálás a szakképzett munkaerő hiánya miatt is egyre nagyobb jelentőséggel bír Európában.
Digitalizáció és automatizálás a mezőgazdaságban
Eközben a gazdaságok már most is egyre inkább digitalizálódnak, és a digitális eszközök a mezőgazdaság minden területén egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A Bitkom Research 2024 júniusában közzétett tanulmánya szerint 2022-hez képest ismét növekedtek a számok. A megkérdezett gazdálkodók mintegy 68 százaléka (2022: 63%) már használ digitális szántóföldi naplót, tehén- vagy kocatervezőt a gazdaságában. A gyakori használat egyik oka a meglévő műveletekbe való könnyű integrálhatóságuk és a munkaidő-csökkenés. A gazdaság- és állományirányítási rendszereket lényegesen ritkábban használják. Itt azonban erőteljes növekedés figyelhető meg. Míg 2022-ben csak minden harmadik (32%) használt digitális eszközöket, addig 2024-ben ez az arány már minden másodikra (46%-a) emelkedett. Fejő- és istállórobotokat a megkérdezett állattartók 22%-a használ (2022: 19%). A digitális támogatás iránti kereslet is nőtt 2022-hez képest.
A DLG-Agrifuture Insights Winter 2023/2024-es felmérése szerint a tejtermelők a jövőben új munkaszervezési innovációkat remélnek, amelyek lehetővé teszik számukra a munka hatékonyságának növelését. Hasonlóan fontos a tejtermelők számára az állománygazdálkodási és monitoringrendszerek fejlesztése, valamint az antibiotikumok használatának csökkentését célzó digitális innovációk. Például az érzékelőrendszerek segítségével időben felismerhetők a problémák, és gyulladáscsökkentő gyógyszerek adhatók, így nem szükséges az antibiotikumok használata. Ez nemcsak a veszteségek csökkentését teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az emberekben és az állatokban ne alakuljanak ki rezisztenciák.
A sertéstenyésztők az istállók klímavezérlése terén remélnek újításokat. Ez a téma egyre fontosabbá válik, különösen az éghajlatváltozás és az ezzel kapcsolatos magas hőmérsékleti időszakok miatt. A megkérdezett gazdák ugyanilyen fontosnak ítélték az állatok egészségének és jóllétének javítása érdekében a szükségletalapú takarmányozással kapcsolatos innovációkat.
Az állományirányítás és -ellenőrzés, valamint a tartási rendszerek javítása az állategészségügy és az állatjóllét javulásához és így például az ép farkú sertések jobb integrációjához is vezethet. Ez egy olyan téma, amelyen Németországban jelenleg sok állattartó gondolkodik, és amely az EuroTier 2024 szakmai programjának egyik fókuszpontja lesz.
Fókuszban a szükségletalapú takarmányozás
A baromfitenyésztők szintén fontosnak tartják a szükségletalapú takarmányozást a gazdaságok trágyájában lévő tápanyagok csökkentése, valamint a baromfi teljesítményének és egészségének biztosítása érdekében. A második helyen a jobb munkaszervezést szolgáló innovációk iránti igény következik. A mesterséges intelligencia és a fokozatos digitalizáció segíthet e cél elérésében és az állategészségügy javításában is. Ami az éghajlat- és környezetvédelmet szolgáló energiahatékony intézkedések alkalmazását illeti, a megkérdezett tej- és sertéstenyésztők mintegy 50%-a tervezi, hogy megfelelő intézkedéseket hajt végre gazdaságában. A baromfitartók több mint 50%-a már végrehajtott intézkedéseket, és további 30%-uk tervezi, hogy a jövőben megteszi ezt. Az energiahatékonyság növelését célzó intézkedések költségcsökkentést eredményeznek, és növelik a gazdaság fenntarthatóságát. A gazdaságokban a PV-rendszerekbe történő beruházások is egyre nagyobb számban valósulnak meg. Egyre több gazdaság termel saját maga villamos energiát, ezért keresik a műszaki megoldásokat, hogy a saját termelésű villamos energia minél nagyobb részét fel tudják használni. Ehhez intelligens technológiákra van szükség a villamos energia tárolására is.
Összefoglaló
Az éghajlatváltozás előrehaladása szükségessé teszi a hőstressz elkerülését és az állatok egészségének optimalizálását szolgáló energiahatékony technológiák integrálását az istállókoncepciókba. A szükségletalapú takarmányozás is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Ez segíthet az üvegházhatású gázok és tápanyagok kibocsátásának csökkentésében, az állatok egészségének előmozdításában és a költségek csökkentésében. A digitális eszközök már szilárdan meghonosodtak a gazdaságokban. Ezek javítják a mezőgazdasági folyamatok hatékonyságát, és segítenek enyhíteni a szakképzett munkaerő hiányát. Emellett hozzájárulnak a munkakörülmények javításához, valamint az állatok egészségének és jóllétének növeléséhez. E célok eléréséhez a jövőben további innovációkra lesz szükség.
Az EuroTier és az Energy Decentral 2024 egyedülálló termék- és információs kínálatával ismét úttörő ösztönzést nyújt mindkét iparág számára élőben a hannoveri vásár területén.
Összeállította: Fodor Mihály
