A járványok szorításában is tíz milliárd euró fölött az agrárkivitel

Bár a KSH még adós az éves külkereskedelmi adatok közzétételével, és azokat várhatóan csak március elején jelenteti meg, de az eddig nyilvánosságra hozott 01–11. havi adatokból egyértelműen látszik, hogy újabb kiviteli rekord születik.

Jóllehet, az időjárás 2021-ben nem fogadta kegyeibe a magyar agrárgazdaságot, így a termelőket sem, hiszen az elhúzódó kitavaszodást súlyos fagykárral beköszöntő, olykor heves esőzésekkel is tarkított, de alapvetően aszályos nyár követte, ami a terméseredményekre is rányomta a bélyegét, a külpiaci terményárak meredek emelkedése azonban javított a mérlegen. A kül- és belpiaci kereslet alakulását egyéb, egészségügyi kihívások is nehezítették. A vendéglátást, a nemzetközi turizmust ideig-óráig lebénító koronavírus-járvány megújuló hullámai, valamint az állategészségügyi státuszunkat a külpiacainkon is gyengítő afrikai sertéspestis, majd a vonuló (vándor) madarak által terjesztett madárinfluenza-fertőzés ismételt megjelenése és az ebből adódó kényszerű állománycsökkentés és piacvesztés tovább rontotta, akadályozva ezzel a gazdaságok normális fejlődését. Az export azonban – elsősorban a kedvező külpiaci környezetnek köszönhetően – az év folyamán ütemesen bővült. A szeptemberi nagy teljesítménynek köszönhetően az exporttöbblet már megközelítette az egyhavi kiviteli nagyságrendet, a november végi kiviteli szint pedig már, túllépve a 9,7 milliárd eurós szintet, az előző évi (2020-as) agrárexportot 143 millió euróval is meghaladta. Feltételezzük, hogy az év utolsó hónapja sem lesz gyengébb a korábbi hónapokra jellemző 800 millió eurós, átlagos havi exportárbevételi szintnél.

A kiviteli adatokat nézve megállapítható, hogy az exportnövekmény mind a négy árufőcsoportban érzékelhető, ami arra utal, hogy az export – a belső, ágazati feszültségek ellenére is – a széles alapokon nyugvó bővülés időszakát éli.
Az export 10,3%-os növekménye mögött az élőállat- és állatitermék-export 13, a növényitermék-export 4,1, a növényi és állati zsír, olajtermékek pedig közel 43%-os növekménye húzódik meg, amit a legjelentősebb exportrészarányt képező, önmagában a kivitelünk 44%-át kitevő élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek 9,1%-os növekménye egészít ki.

Importnyomás

Az agrárgazdasági kivitelünk bővülésével párhuzamosan az élelmiszerimport is hasonló mértékben bővült. Míg az export 10,3%-kal növekedett, addig az import 10,1%-kal nőtt. A különbség export és import között azonban továbbra is tetemes. A 9,7 milliárd eurós exportértékkel szemben ugyanis az import csak 6,5 milliárd eurót tett ki.

A legszorongatottabb helyzetben a magasan feldolgozott termékek gyűjtőkategóriájaként számon tartott élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek csoportja van. Itt érvényesült leginkább az élelmiszerimport versenyképességi előnye. Kevésbé nyomasztó az importnyomás az élő állat és állati termékek esetében, ahol az exporttöbblet 1,6-szoros, a növényi termékek esetében pedig 1,75-szörös. Végezetül, relatíve a legerőteljesebb exporttöbblet az állati és növényi zsír és olaj esetében érzékelhető, ahol az export több mint a duplája az importnak.

Export-import mérleg

Összehasonlítva a két év azonos időszakának szaldóját, bizony nem várt összefüggések bukkannak elő.

Az összességében mintegy 10,7%-kal növekvő export-import mérlegtöbblet, kerekítve a 3 milliárd eurós 2020-as mérlegtöbbletet, 2021. 01–11. hónapjában 3,3 milliárd euróra nőtt. A relatíve legjelentősebb növekményt az élő állat és állati termék kategóriában értük el. Jelentős növekményt mutatott a növényi és állati zsír, olajtermékek termékköre is, míg az élelmiszer-készítmények, italok, dohánytermékek export-import szaldójának a bővülése még a 7%-ot sem érte el.

Összehasonlítva az agrár-külkereskedelmi mérlegtöbbletet a nemzetgazdasági szaldó alakulásával, meglehetősen beszédes viszonyszámok bukkannak elő.

Míg 2020 azonos időszakában az agrár-külkereskedelmi szaldó a nemzetgazdasági külkereskedelmi mérlegnek több mint a felét adta, addig 2021. 01–11. hónap között a 3 milliárd eurót meghaladó élelmiszer-gazdasági szaldó hiányában a nemzetgazdasági külkereskedelem deficitessé vált volna, azaz a külkereskedelmi mérlegtöbblet mintegy másfélszeresét az agrár-külkereskedelem adta.

Néhány jelentősebb exporttermékünk külpiaci szereplése az elmúlt 11 hónap alatt

Az élő állat és állati termékek kivitele, az előző év azonos időszakához képest, november végén 222 millió eurós többletet mutatott. Ezen belül az élő állat kivitele 13 ezer tonnával, exportárbevétel tekintetében pedig 35 millió euróval bővült.

A hús- és vágási melléktermékek exportja, 431,3 ezer tonnáról 476,3 ezer tonnára növekedve, 45 ezer tonnás többletet mutatott, az exportárbevétel pedig ugyanennél a termékcsoportnál, 17,2%-os bővülés mellett, 814,8 millió euróról 955 millió euróra emelkedett, ami 140,2 millió eurós többlet az előző év azonos időszakához képest.

Kibontva némiképp néhány részletet érdemes megemlíteni, hogy az élőállat-exporton belül az élő szarvasmarha exportja 150,8-ről 174,3 millió euróra bővült. Jóllehet, élő marhát 36 piacra szállítottunk, de a legjelentősebb exportpiacaink közül kiemelkedik Ausztria, Horvátország, Törökország, Koszovó, Lengyelország, Oroszország, Olaszország és Románia. Élőszarvasmarha-kivitelünk exportárbevételének a 75%-a származott ezekről a piacokról.

Az élő baromfi exportja is jelentős exporttételt képezett. A kivitel 111,6 millió euróról 124,5 millió euróra bővült.

Ami a hús- és vágási melléktermékek csoportját illeti, a friss és hűtött marhahús exportja 23,5-ről 26,3 millió euróra nőtt, miközben az értékesítési átlagár 25%-kal javult.

A sertéshús exportja, 7,8%-os növekmény mellett, 312-ről 314 millió euróra nőtt, miközben az értékesítési átlagár mintegy 7%-kal csökkent. Az exportmennyiség pedig 137,7 ezer tonnáról 149,4 ezer tonnára emelkedett. (E tekintetben indokolt megjegyezni, hogy az afrikai sertéspestis okozta sertéspiaci válsághelyzet ma már nemcsak a németeket, a spanyolokat, hanem az olaszokat is értékesítési prés alatt tartja, relatív túltermelést idézve elő az európai piacokon. A kínálati piac nyomott árakat produkálva tovább nehezíti a meglódult takarmányáraktól amúgy is sérülékennyé vált európai sertéstenyésztők helyzetét.)

A baromfihúsexportunk 374,5-ről indulva 515,4 millió euróra bővült, ami rendkívüli. Jóllehet, az exportmennyiség 245 ezer tonnára bővülve „csak” 23,8%-kal nőtt, de az exportértékesítési átlagár javult.

A tej- és tejtermékek exportja ugyan szerény bővülést mutatott, de a nagyságrend figyelemre méltó, hiszen a 454 millió eurós exportárbevétel mögött mintegy 460 ezer tonnás exportmennyiség húzódik meg.

A tojásexportunk is jelentősen nőtt. Az exportárbevétel növekménye 25%-os, ami mögött az exportmennyiség 15,5%-os növekménye áll.

A piaci koncentráció helyzete 2021 végén

Jóllehet, kétség sem igen férhet ahhoz, hogy a legjelentősebb élelmiszer-gazdasági exportpiacunk továbbra is a német piac marad, ahova 1,4 milliárd eurós nagyságrend mellett az időarányos élelmiszer-gazdasági exportunk 14,5%-a megy, de egyre közelebb kerül a német piaci nagyságrendhez a román piac, a maga 1,3 milliárd eurós vásárlásával. A románokat pedig a harmadik legjelentősebb külpiacunknak mondható olasz piac szorongatja az ugyancsak 1,3 milliárd euróhoz közelítő exportnagyságrenddel. Ez a három külpiacunk – összességben 4 milliárd eurós piacot képezve – a 2021. 01–11. havi agrárexportunk 41%-át uralja.

A német piac fölénye azonban korántsem általános a négy árufőcsoport esetében. Az élő állat és állati termékek exportja esetében ugyanis 310 millió eurós vásárlásával Románia tekinthető piacvezetőnek, míg a németeknek a második hellyel kell megelégedniük. A növényi termékek csoportja sem tekinthető sima terepnek a németek szempontjából, hiszen itt a legjelentősebb exportpiacunk, hagyományos módon, az olasz piac. A németek ennél a negyedig helyre szorultak, mivel az osztrák és a román piaci vásárlások is tekintélyesebbek.

Német piaci exportversenyelőny leginkább csak a növényi és állati zsír, illetve olajtermékek, valamint az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek esetében érhető tetten.

Piaci dilemmák

Kár tagadni, az elmúlt másfél, két év a járványok szorításában telt. A termékpályák zöme kárvallottja lett a vendéglátást, a turizmust ellehetetlenítő, a gazdasági életet lefagyasztó pandémiának, a globális értékláncok sérülésének. A gazdasági élet újraindulása az országok közötti aszimmetrikus újrakezdés következtében komoly zökkenőkkel járt és járhat a közeljövőben is. Ennek egyik vetülete a globális értékláncok sérülékenysége, az alkatrészellátás körüli zavarok éppúgy, mint a terménypiaci árak hektikus változásai. A takarmányárak elszabadulása ellehetetleníti az abrakfogyasztó ágazatokat. A magas takarmányárak miatti termelésiköltség-emelkedés a végtermékekben jelenik meg. A korlátozott kereslet az inputköltségek emelkedéséből származó többletköltségek áthárítását lehetetlenné teszi.

A takarmány, a műtrágya, a növényvédő szer, az üzemanyag ára, a szállítási költségek emelkedése a kiskereskedelmi árak lanyha emelkedésével párosul, így az emelkedő költségek áthárításának esélye csökken, a tartalékokkal nem rendelkező kistermelők nem bírják a versenyt.

Tévedés lenne azt hinni, hogy mindez csak magyar jelenség. A fő kultúrák termésmennyisége világviszonylatban (a búza, a kukorica, a szója tekintetében) ugyanakkor nem csökkent.

Ha a legjelentősebb állattenyésztési ágazatok helyzetét nézzük, a sertéstenyésztést az afrikai sertéspestis okozta kényszerű piaci túlkínálat készletei éppúgy nyomták, és nyomják ma is az európai piacokat, mint költségoldalról az elszabadult takarmányárak. A baromfiágazatot pedig a madárinfluenza megújuló hullámai és az annak következtében elrendelt piaci kitiltások éppúgy befolyásolják, mint a Horeca szektor lassú regenerálódása.

A jövőt illetően pozitívumként értékelhető, hogy a spanyol sertéspiaci jelzések szerint jelentős kocakivágási hullám indult az ibériai félszigeten, így remélhetőleg csökken a túltermelési válság okozta kínálati piaci árprés. A baromfi esetében is ez érzékelhető, kiváltképp a víziszárnyasok és a pulyka esetében. Ezzel párhuzamosan viszont az erősödő vásárlóerő eredményeként a közeljövőben elviselhetővé válhat az inputköltségek emelkedésének ellensúlyozását célzó húsáremelkedés. Így életben maradhatnak a kis és közepes méretű állattartó gazdaságok is.

A baromfi-termékpályára gondolva a madárinfluenza nemcsak nálunk okozott jelentős állománypusztulással járó súlyos gazdasági károkat, hanem egész Európát keményen sújtotta. A legjelentősebb európai baromfitermelő országok, úgymint Franciaország, Lengyelország, Németország termelését is drasztikusan visszavetette.

A 2022-es évre kiható következményként előállhat egy olyan piaci helyzet, amikor a kínálati piacot felváltja a keresleti piac, ennek következtében pedig a termelők részben vagy egészben érvényesíteni tudják majd a takarmányárak emelkedéséből adódó többletköltségeket. Egyes információk szerint a nagy állatállományokkal rendelkező országokban csökkent a kihelyezett, termelésbe vont állatállomány, ami feltehetően csökkenti a piacra nehezedő nyomást, és utat nyithat a megnövekedett költségek áthárításának.

Összeállította: Szabó Jenő