Kicsiknek a nagyot?

Június 22-től 22 ezer hektár földterületet értékesít az állam

Kis- és közepes gazdaságok, helyi termelők földhöz jutását ígéri támogatni az Agrárminisztérium a korábban már bejelentett újabb földárverések megkezdésével. Ezúttal a 10 hektárnál nagyobb területek kerülnek kalapács alá, összesen nem túl sok, 22 ezer hektár, több ütemben, június 22. és július 14. között.

A zavartalan lebonyolítás érdekében az árverések szabályait már korábban is változtatták, de most újabb részletszabályokat jelentettek be, ráadásul az állami tulajdonú földek eladási árai kimaradnak az árszabályozáshoz felhasználni tervezett agrárkamarai „földáradatbázisból”.

Mint arról korábbi lapszámunkban beszámoltunk, az összesen 4,6 millió, mezőgazdasági művelés alatt álló hektárból az állam különböző jogcímeken jelentős, mintegy 1,7 millió hektáros földvagyonnal rendelkezik. Ennek nagy része – 1 millió hektár – az erdőterület, a többi 6-700 ezer hektár különböző művelési ágakba tartozik. Körülbelül 270 ezer hektár rét és legelő a nemzeti parkok kezelésében van, de beszélhetünk még 190 ezer hektárnyi szántóterületről is.

Földértékesítés – több ütemben

Az állami földterületek a Nemzeti Földügyi Központhoz tartozó Nemzeti Földalapba tartoznak, a kincstári vagyon részét képezik. Az állami földterületek értékesítésével keletkező bevételek a központi költségvetésbe folynak be, amelyből a kiadások levonása után megkapható az állami földvagyon jövedelemtermelése. 2019-es árak alapján az állam tulajdonába tartozó – akkor 1,6 millió hektáros – földterület nyilvántartási értéke meghaladta a 400 milliárd forintot. Az állam tulajdonában álló földterületek nem kis része osztatlan közös tulajdon, amelyek számát a „Termőföldet életjáradékért” program is növelte. Az állami vagyont képező mezőgazdasági földterületeket a Nemzeti Földügyi Központ jórészt haszonbérletekkel hasznosítja, tehát a nemzeti parki legelőket, szántóterületeket is gazdálkodók vagy gazdálkodószervezetek bérlik. Szántóknál viszont főként a céges bérlők vannak túlsúlyban, ők jellemzően olyan korábbi állami gazdaságok, amelyek területei a privatizációt követően is használatukban maradtak. Az első nagy állami földértékesítési akció a „Földet a gazdáknak” program volt, 2016-ban, amelynek során 290 ezer hektár terület értékesítését hirdették meg, a költségvetésbe pedig 270 milliárd forintnyi bevétel folyt be. Az állami földeladások – bár jóval kisebb mértékben – azóta is folytatódtak, mivel 3 és 10 hektár alatti területek értékesítése évről évre programszerű módon zajlik.

Módosított árverési szabályok

A 2016-2022 közötti időszakban a 10 hektár alatti földek hirdetményes értékesítésének öt üteme zárult le eddig. A meghirdetett 17,5 ezer hektár felére érkezett ajánlat. Jelenleg az első ütemben több mint 12 ezer hektárnyi szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet kínálnak megvételre a Nemzeti Földügyi Központ honlapján kihelyezett hirdetményeken (nfk.gov.hu/arveresek) keresztül. A hasznosítás során előnyben kell részesíteni a hivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket. A honlapról lehet tájékozódni az árverések pontos időpontjáról és helyszínéről, de az árverések lebonyolítására mindenképpen június 22-e és július 14-e között kerül sor a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közreműködésével, a Nemzeti Földügyi Központ képviselői és közjegyzők jelenlétében. Az árverési eljárás gyors és hatékony lebonyolítása, átláthatósága érdekében a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet 2023. május 15. napján hatályba lépett módosításával megváltoztak az árverési eljárás egyes részletszabályai, amely tény a résztvevők fokozott figyelmét követeli majd meg. A Pest Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a vármegyében 17 településen (többek között Bugyi, Dabas, Gomba, Nagykáta, Százhalombatta és Törökbálint közigazgatási területén belül), 31 tagban mintegy 661,5 hektár állami földterület kerül majd a gazdálkodókhoz június 27-e és július 4-e között. A vármegyében az árveréseket minden esetben Érden tartják majd. A licitálásra minden esetben regisztrálni kell az árverést megelőző munkanapon, 9–12 óra között, a vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán.

Tennivalók az árverés megkezdéséig

Licitálóként csak olyan természetes személy földműves vehet részt, akinek életvitelszerű lakáshasználata vagy üzemközpontja legfeljebb 20 kilométer távolságban van, és ezt kormányhivatal által a földszerzési képesség igazolására kiadott hatósági bizonyítvánnyal, illetve a földműves nyilvántartásból kiállított adatlapmásolat 30 napnál nem régebbi eredeti példányával tudja igazolni. A MezőHír lapunk korábban szintén részletezett szabályok következtében az életvitelszerű lakáshasználat azt jelenti, hogy a helyben lakás elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik majd, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, úgy már csak ez utóbbit lehet majd figyelembe venni. Ezzel kizárásra kerül annak a visszaélésnek a lehetősége, hogy valaki két településen is a helyben lakó ranghelyére hivatkozhasson. A tartózkodási hely bejelentése 5 év elteltével érvényét veszti, ezért a tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – ismét be kell jelenteni. Az árverést megelőzően meg kell fizetni az árverési biztosítékot, amelynek összege helyrajzi számonként a kikiáltási ár 10%-a, melyet legkésőbb az árverést megelőző harmadik munkanap nulla óráig kell a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlára, magyarországi pénzintézetnél vezetett forintfizetési számláról egy összegben történő utalással teljesíteni. Fontos, hogy az összegnek a fenti időpontig a letéti számlán jóváírásra kell kerülnie.

Az utalás közleményében a következő adatokat szükséges feltüntetni az alábbi sorrendben: az ingatlan pontos megjelölése, település neve és helyrajzi száma, majd az árverező adóazonosító jelét, végül az árverező nevét. Az árverezőnek az árverést megelőző napon regisztrálnia kell magát, az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként 30 000 Ft összegű regisztrációs díjat kell a regisztráció helyszínén befizetnie. Az árveréssel kapcsolatosan további érdemi tájékoztatás kérhető elektronikus úton, az [email protected] e-mail címen. Árverezőként vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. A személyes részvétel esetén is kötelező a jogi képviselő (tehát ügyvéd) jelenléte. Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közlik az árverésre kerülő földrészlet kikiáltási árát, a földrészletre vonatkozó információkat, továbbá a licitlépcsőt, majd ezt követően megtörténik az árverezők felhívása az ajánlatuk megtételére. Az árverező a licitálás befejezéséig bármikor (bármelyik licitlépcsőnél) tehet érvényes ajánlatot. Az a vételi ajánlat érvényes, amelynek összege – a licitküszöb összegével – meghaladja az előzőleg tett érvényes vételi ajánlat összegét. Az árverező a vételi ajánlatát nem vonhatja vissza. Az árverés addig tart, amíg az árverezésvezető a licitálást – az egyetlen és legmagasabb ajánlat háromszori kikiáltását követően – le nem zárja.

Elővásárlási jog jogosultjainak tennivalói az árverés előtt

Az elővásárlási jogot illetően állami tulajdonú termőföldek hatósági árverés útján történő értékesítése esetén számos változás lépett életbe az elmúlt fél-háromnegyed éves időszakban. Az idén májusban hatályba lépő változások következtében az elővásárlási jogot kizárólag az árverés során lehet majd gyakorolni, vagyis az elővásárlási jogosultaknak is regisztrálniuk kell magukat az árverésre. Az elővásárlásra jogosultnak árverési naponként 30 000 Ft regisztrációs díjat kell fizetnie (viszont előzetesen biztosítékot nem), ha árverezőként is részt kíván venni az árverésen, akkor a díjat kétszeresen kell megfizetni. Regisztrációt követően az elővásárlási jogosultnak is részt kell vennie az árverésen, a részvétel során jogi képviselő igénybevétele nem kötelező, mégis kifejezetten javasolt. Regisztrálnia az elővásárlási jogosultnak is az árverést megelőző napon lehet, a kormányhivatal részére hiánytalanul benyújtva a földszerzéshez és az elővásárlási jog gyakorlásának igazolásához szükséges okiratokat a hirdetményben meghatározott módon, hitelesítve. A kizárólag elővásárlóként regisztrált személyek az árverés lezárását követően tehetik meg elővásárlási jognyilatkozatukat. Az elővásárlóként is regisztrált árverező is ekkor érvényesítheti elővásárlási jogát. Az elővásárlási sorrend úgy alakul, hogy első helyen közös tulajdon esetén a tulajdonostárs áll, őket a földhasználó követi legalább 20 kilométeren belüli életvitelszerű lakáshasználat vagy üzemközpont esetén. A második ranghely csak azt a földhasználót illeti meg, aki már legalább 3 éve használja az adott földet, és legalább 20 kilométeren belül lakik. Harmadik helyen a kiemelt tevékenységet végző földműves (állattartó, ökológiailag tudatos gazdálkodó, vetőmagtermesztő stb.) áll, majd őt a helyben lakó szomszéd, a helyben lakó földműves követi a negyedik, illetve az ötödik ranghelyen. Az utolsó, hatodik ranghelyen a 20 kilométeren belüli földműves áll. Kizárólag állami tulajdonú földterületek hatósági árverés útján történő értékesítése esetén az azonos ranghelyen állás esetén sorsolással döntenek.

Tennivalók az árverést követően

Az árverés lezárását követően az árverezésvezető felhívja a jelen levő elővásárlásra jogosultakat e joguk gyakorlására. Fontos, hogy a licit ilyenkor már nem nyitható újra.

Elővásárlási jog jogosultjainak tennivalói az árverést követően

Az árverés lezárását követően nem kerül sor kifüggesztésre, vagyis az elővásárlási jog csak helyszínen, az árverést követően lesz érvényesíthető az eljárás minél gyorsabb lezárása érdekében. A legmagasabb árajánlatra tett elfogadó nyilatkozatot (az árverés után vissza nem vonható!) teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni, és már a regisztráció során előre be kell nyújtani. Elfogadó nyilatkozatot több személy is tehet közösen, de ők akkor értelemszerűen osztatlan közös tulajdonban szerzik meg a területet, illetve az elővásárlási ranghely is közös lesz majd.

Ha több személy is közösen árverezett…

Több személy közösen is árverezhet, ilyenkor közösen fizetik meg a vételárat, és közös tulajdonban szerzik meg a földet, illetve ugyanazon jogi képviselőt kell közös meghatalmazás formájában megbízni. A közös árverezői szándékról az árverési biztosíték befizetését megelőzően, közös, legalább teljes bizonyító erejű okiratba foglalt árverezői nyilatkozat formájában, az [email protected] címen értesíteni kell a Nemzeti Földügyi Központot. Az árverési biztosítékot előzetesen, a közös árverezői nyilatkozatba foglalt tulajdoni hányadoknak megfelelően, mindegyik árverező saját maga fizeti meg önállóan, azzal a további átutalási közleménnyel, hogy „közös árverező”. A regisztrációs díjat viszont már személyenként a teljes összegben kell megfizetni a regisztráció helyszínén. Ezen túl a regisztráció során az árverésen közös árverezőként történő részvétel szándékáról – az érintett személyek megjelölésével – kifejezetten nyilatkozni kell, a közös elővásárlói nyilatkozat egy példányának a regisztráció során, a kormányhivatalnak történő átadásával. Közös árverezőként vételi ajánlatot tenni kizárólag a közös, ugyanazon meghatalmazott jogi képviselő útján lehet.

Csegődi Tibor László