Fékeznek a bankok, de van megoldás a gazdák forrásigényére

A sok rossz hír között vezető szakemberek markánsan optimista véleményeknek is hangot adtak a magyar mezőgazdaság jövőjét illetően. Többen úgy vélik, van-lesz hozzáférhető kedvező forrás, és érdemes folytatni a beruházásokat.

Banki betonfal van, eurós árbevétel kellene

A mostani válság miatt a magyar állam az agráriumban már döntött arról, hogy jövő évig tartó hitelmoratóriumot léptet életbe, és az ágazati szereplők kedvezményes hitelekhez is hozzájuthatnak. Ugyanakkor a mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, az agráriumból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. A kerekasztal-beszélgetést megelőző panelbeszélgetésen Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, a hazai bankszektor az elmúlt 2-3 hónapban satuféket húzott: 20%-os kamatszintek vannak, ami önmagában egy betonfal. Hozzátette, a következő évben 290 milliárddal fogják támogatni a költségvetésből a Széchenyi Kártya Programot, amit idén 130 milliárd forinttal támogattak. Kovács Zoltán MBA, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója megerősítette: visszafogott a kereslet, ha valaki mégis hitelt szeretne felvenni, azzal a bizonyos betonfallal találkozik.

A garanciák nagyon fontosak a rendszerben, sokat lendíthetnek, hogy valaki hitelhez jusson. A teljes agráriumra igaz, hogy a versenyképességet növelni kell, de meg kell említeni, hogy euróban is kellene árbevételt produkálni.

Szükség és ok is van optimizmusra

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetés azt mondta, idén pozitív tapasztalataik voltak, hiszen a garanciáknak és az alapítványoknak köszönhetően sokkal gyorsabban jutottak forrásokhoz. Egyetértett azzal, hogy az euróalapú finanszírozáson hosszú távon kell gondolkodni. Szerinte attól, hogy megemelkedtek a kamatok, nem kell minden álmunkról lemondani. Kovács Zoltán szerint most nem a bő 10 évente beálló válságról, hanem más típusú krízisről van szó, új megoldások kellenek, s ha van összefogás, garancia, hitelezés, kormányzás, meg lehet oldani a problémákat. A szakember szerint megkerülhetetlenné vált, hogy a vállalkozások növeljék energiahatékonyságukat. Több száz, esetleg ezer milliárdos pályázati keretnek mindössze 5-10%-a volt eddig  energiahatékonyságra betervezve. Ez rendkívül alacsony, aminek egyszerű a magyarázata: mikor kiírták a pályázatokat, nem volt háború. – Kérni fogjuk a kormánytól, hogy ezt a százalékot húzzák fel legalább 50%-ra. Egy 1000 milliárdos forrással, megfelelő hitelezéssel és garanciával már lehetne mit kezdeni és talán a kereslet is nőne – érvelt a szakember. Sándorfy András ehhez hozzátette: a koronavírus-járvány és a háború ellenére optimista, amit megerősít az, hogy a bankszektor működik, van finanszírozás, ha pedig szükségük van valamennyi forrásra, hozzá tudnak jutni. Olyan beruházásokat kell végrehajtani, melyeknek ténylegesen van értelme és meg is fog térülni, nem aszerint kell pályázni, hogy mire van pályázati pénz, és érdemes belevágni hosszabb beruházásokba is.

Az agráriumban jó a pénzügyi tudatosság

– Általában a pénzügyi tudatosság jobban megvan az agrárvállalkozásokban, mint másoknál. Hozzá is szoktatott minket sok minden, a korábbi moratóriumi szabályok ki lettek terjesztve speciálisan az agrárszektorra. Úgy éreztem, szívesen támogatják az ágazatot, segítik a finanszírozást, hiszen kisebb a bukási ráta itt, mint más szektorokban – mondta Herczegh András. A konferencián az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatójával több szakember is egyetértett. De nem mindenki: Krisán László szerint nincsen pénzügyi tudatosság, és arra utalt, hogy munkája során folyamatosan edukálnia kell a kkv-ket is…