Közeleg az ukrán tengeri exportot lehetővé tevő megállapodás november végi lejárata, úgy, hogy a folytatásról egyelőre nem történt érdemi egyeztetés. Ezzel párhuzamosan ismét fokozódik a bizonytalanság mind az európai, mind a globális gabonapiacokon.
Kukorica
Július elseje óta közel 5,3 millió tonna kukorica hagyta el Ukrajnát a szárazföldön és a három nagy fekete-tengeri kikötőn (Pivdennyi, Odessza és Csornomorszk – POC) keresztül. A legnagyobb vevők főként európai országok, Spanyolország, Olaszország és Románia, de jelentős mennyiséget vásárolt a Közel-Kelet legnagyobb importőre, Egyiptom is. Azonban a hajókkal történő exportot lehetővé tevő négyoldalú (Ukrajna, Oroszország, Törökország, ENSZ) megállapodás jövőjét beárnyékolja az orosz-ukrán háború eszkalációja: október 8-án erőteljes robbanást követően egy szakaszon leomlott a Krímet Oroszországgal összekötő, a Kercsi-szoroson átívelő híd. Másnap Kijevet és számos ukrán várost többszörös rakétatámadás érte, mely civil áldozatokat is követelt. Történt mindez azok után, hogy az ukrán fegyveres erők több, korábban orosz kézre került területet visszafoglaltak, majd Oroszország részleges katonai mozgósítást rendelt el.
Az orosz hatóságok „elégedetlensége” is fokozódik, hiszen míg az ukrán export mennyisége megugrott, az orosz kivitel elmarad a szezonban megszokott ütemtől. Az elmúlt hetekben az ukrán kikötőkön keresztüli forgalom lassult – egyre nagyobb sor alakult ki –, több iparági szereplő a kialakult helyzetet az orosz hatóságok (szándékosan) lassabb ellenőrzéseivel indokolja.
A fenti körülmények alapján kétséges lehet a november 20-án lejáró korridor változatlan formában történő meghosszabbítása. Amennyiben ismét leáll a kikötőkön keresztül folyó ukrán gabonaexport, az európai (és globális) gabonapiacok csupán a jóval szűkösebb „keresztmetszetű” szárazföldi vasutas, illetve közutas logisztikai megoldásokra támaszkodhatnak, ami további csökkenést jelenthet a kukorica kínálati oldalán, annak ellenére, hogy Ukrajnában még mindig jelentős tavalyi készletek találhatóak.
Megkezdődött a betakarítás az Egyesült Államokban: ott a szeptemberi prognózis alapján 354 millió tonnás termést várnak, ami elmarad az egy évvel korábbi 384 millió tonnás eredménytől. Az európai helyzethez hasonlóan, bár nem azonos mértékben, az USA-ban is a kedvezőtlen időjárás áll az alacsonyabb volumen hátterében.
A legkedvezőbb hírek változatlanul Dél-Amerikából érkeznek, a brazil kukoricaexport aktivitása erőteljesen alakult az elmúlt hónapokban. Szeptemberben a legnagyobb mennyiségben Spanyolország, Japán és Irán vásárolt brazil eredetű árut a nemzetközi piacon.
Az Európai Unióban is folyik a kukorica betakarítása, az eddigi eredmények megfelelnek az előző évek tükrében alacsonyabb termésvárakozásoknak. Az Európai Tanács 55,5 millió tonnás idei becslése évtizedes „negatív rekordot” jelent. Az alacsony termésmennyiség ellensúlyozására a prognózisok 20 millió tonna feletti importtal kalkulálnak úgy, hogy a felhasználás bizonyosan csökkeni fog, egyrészt a helyettesítő termények (búza, árpa) nagyobb arányú alkalmazása, másrészt a recessziós félelmek miatti várható fogyasztáscsökkenés következményeként.
Október első felére vélhetően elérte a 30–35%-os szintet a betakarított területek aránya Magyarországon, sajnos az előzetes várakozásoknak megfelelően, rég nem látott alacsony hozamok mellett. Mindeközben hónapról hónapra emelkedik a beérkező import mennyisége: a KSH szerint júniusra megközelítette a 100 ezer tonnát, míg az Agricensus gabonapiaci szakmai oldal szeptemberre már 160 ezer tonna Magyarországra érkező kukoricaimportot riportált.
Az import intenzitásában – főként a legnagyobb arányban érkező ukrán kukorica kedvező árazása miatt – csökkenést várhatóan nem tapasztalhatunk sem az idei év hátralevő részében, sem 2023 első felében. Ez különösen igaz lesz akkor, ha az átrakókapacitásokat sikerül a közeljövőben bővíteni.
A fentiek alapján az éppen folyó betakarítás ellenére a belföldi piac alacsony aktivitást mutat, exportra nincs kereslet, a belföldi vevők a magas árelvárások miatt vagy az importlehetőségeket vizsgálják, vagy várnak egy esetleges piaci fordulatra. Az eladók azonban az alacsony hozamokra hivatkozva további áremelkedésben bíznak, így az eltérő várakozások eredményeként magyar kukoricára kevés üzlet köttetik.
Búza
A kukoricáéhoz hasonló folyamatok határozzák meg a búza globális piacát is: az elmúlt időszakban az árak többször az aktuális geopolitikai helyzetre reflektáltak, míg a fundamentális tényezők háttérbe szorultak, holott változatlanul kijelenthető, hogy a búza globális kereslet-kínálati viszonyai kiegyensúlyozottabb képet mutatnak a kukoricáénál.
Több elemző véleménye szerint a globális gazdaság esetleges lassulására a búza piaca a kereslet csökkenésével reagálhat, mely középtávon alacsonyabb árakat eredményezhet. Ezzel párhuzamosan a kínálati oldalon a további bővülés irányába több „vektor” is mutat, mint például az a hír, hogy az orosz hatóságok által október 10-én közölt adatok alapján 103 millió tonna búzát takarítottak be Oroszországában, ami 36%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiváló termés felvetette az exportkvóták eltörlését a 2022/2023-as gazdasági évre, a kezdeményezés vélhetően támogatásra találhat, különösen az ukrán áruval szembeni versenyképesség növelése érdekében.
Az Európai Unióban folyik az őszi búza vetése. Az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően a legnagyobb vetésterülettel rendelkező Franciaországban a gazdák jól haladnak, hasonlóan Németországban és Lengyelországban is. Az ukrán búza vetése a háború ellenére szintén kedvezően alakul, a közel 4 millió hektáron tervezett teljes vetésterület több mint 40%-án már végeztek a munkákkal a termelők.
A belföldi búza piaca változatlanul csendesnek mondható. A vevők, hasonlóan a kukorica esetéhez, a magas árak miatt nem keresnek búzát kivitelre, a nagykereskedők pedig más származású tételekkel teljesítik az exportkötéseiket. Némi kereslet – köszönhetően a kukoricáénál kedvezőbb árazásának – takarmánybúzában tapasztalható.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
