Agrárgazdasági elemzések

Az orosz-ukrán háború minden szempontból fájdalmas következményei a gabonapiacokat sem kímélték. Jelentősen átrendeződtek a kereslet-kínálati viszonyok, több termény esetében rekordmagas árszinteket eredményezve.

Kukorica

A háború kitörésével párhuzamosan sorra leálltak az ukrán kikötői terminálok, pár nap leforgása alatt a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének kiviteli aktivitása a Fekete-tengeren gyakorlatilag megszűnt. Egyrészt bizonytalanná váltak a kikötők irányába történő szállítások, másrészt több hír is megjelent a különböző, a Fekete-tenger partvidékét érintő aknatelepítésekről, kikötői infrastruktúrát ért bombázásokról, továbbá orosz hadihajók általi blokádról. Miután nem egy kereskedelmi hajót is találat ért, a szállítások magas kockázatának következményeként a tengeri exporttevékenység leállt.

Elemzői konszenzus alapján 13-14 millió tonna exportárualapot képező kukoricamennyiség ragadt Ukrajnában, és jelenleg nincs érdemi forgatókönyv arra vonatkozóan, hogy ez a mennyiség a nemzetközi piacokon megjelenik-e, és ha igen, mikor. Ukrajna szempontjából ez különös jelentőséggel bír, hiszen az ország egyik fő bevételi forrása a mezőgazdasági alapanyagok, termények exportja. A háborús tevékenység által nem érintett területekről mind vasúton, mind közúton zajlik a kiszállítás, főként lengyel és német irányba, azonban a napi átlagos mennyiségek jelentősen elmaradnak a megszokottól.

A fentiek következtében az európai kukoricajegyzések szárnyaltak, a párizsi árutőzsde (MATIF) júniusi határidős lejárata február hónapban 2 hét leforgása alatt közel 100 EUR-val emelkedett. Természetesen a chicagói tőzsdét sem kerülte el az áremelkedés, március elejére közel 150 dollárcenttel kerültek feljebb a jegyzések.

További bizonytalanságot hordoz magában az ukrajnai tavaszi munkák, vetések alakulása. A háborús körülmények miatt kérdéses, miként, mekkora területen fognak tavaszi növényeket vetni úgy, hogy akadozik az üzemanyag- és inputanyag-ellátás, az ország mezőgazdasági területeinek egy része jelenleg katonai műveleti terület.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által jegyzett, havonta megjelenő, globális kereslet és kínálati viszonyokat monitorozó riportja (WASDE) egyelőre visszafogottan reagált az orosz-ukrán eseményekre: Ukrajna várható exportját 6 millió tonnával vágta vissza, ami abban az esetben lehet reális, ha a harci cselekmények belátható időn belül befejeződnek. Elnyúló háború esetén a kiszállított mennyiség bizonyosan alacsonyabb lesz. A globális termés- és felhasználási adatokban azonban továbbra sem látható érdemi változás. A világ összes kukoricatermésének mennyisége az aktuális gazdasági évben rekordmagas szinten, 1,2 milliárd tonna felett alakul, 300 millió tonnás fordulókészlet mellett.

Magyarországon a március 5-én megjelent 83/2022 Kormányrendelet „forgatta fel” még inkább az amúgy is eléggé ideges gabonapiacokat. A sajtó által előzetesen gabonaexport-stop jogszabályként bemutatott kormányrendelet valójában a kiviteli szándék Nébih felé történő bejelentési kötelezettségről, valamint az állam esetleges elővásárlási jogáról rendelkezik. A rendelet megjelenését követő napon az exportkiszállítások gyakorlatilag megálltak Magyarországon: az uszály- és vagonrakásokat felfüggesztették, a megrakott teherautók visszafordultak, a terményt visszaborították a feladóhelyek tárolóiba. Az agrárminisztérium és az érintett szakmai szervezetek között folytatott egyeztetések eredményeként a már megkötött szerződéseket, a jogszabályban rögzített bejelentés alapján ki lehet szállítani az országból, azonban kérdéses lehet az, hogy a jövőbeni exportaktivitást mennyire „árnyékolja be” a rendelkezés.

A belföldi kukoricaárak – követve a nemzetközi eseményeket – erőteljesen emelkedtek, különösen az exportra történő vásárlások mennyisége növekedett, egészen a fent említett kormányrendelet megjelenéséig. A vásárlások felfüggesztésének következtében a piaci aktivitás minimálisra csökkent.

Búza

A búza globális és európai piaci helyzete némileg eltér a kukoricáétól, bár az árak intenzív emelkedése a legfontosabb kenyérgabonát sem kerülte el. A várható globális termést a korábbi USDA-riportokkal összehasonlítva a márciusi jelentés 2 millió tonnával megemelte, a felhasználást és az export-import volumenét pedig csökkentette.

Az alacsonyabb nemzetközi kereskedelmi forgalom szintén az orosz-ukrán háború következménye lehet: Ukrajnából a kiszállítási lehetőségek erőteljes beszűkülése, Oroszországból pedig a piacok beszűkülése és az esetleges exportkorlátozások okozhatják a csökkenő trendet. Itt érdemes megjegyezni, hogy Oroszország partnerei jellemzően 3. országok (közel-keleti és távol-keleti desztinációk), illetve az úgynevezett „szatellit országok”, melyek magas kitettségük eredményeként feltételezhetően semmilyen korlátozást nem fognak alkalmazni az orosz búzaszállításokra.

Az exportadatokat az elemzők és a befektetők jelentős figyelemmel kísérik, mivel megpróbálják felmérni a szankciók és a konfliktus hatásait a világ legnagyobb búzaexportőrére.

Az EU kínálati oldalról kedvezőbb helyzetben van, mint kukorica esetén, hiszen tradicionálisan nettó exportőr, így búzahiányról nem beszélhetünk. Magyarországon továbbra is a csapadék hiánya jelenthet aggodalomra adó okot, a talajok nedvességgel való optimális feltöltöttségéhez rövid időn belül érdemi, országos esőkre van szükség.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató