Gabonapiac: az EU megvédi Kínát a rágalmaktól

Miközben egyre több ember fenyeget éhezés a világszerte rossz termés és az orosz háború miatt, az EU rosszindulatú hazugságnak nevezte, hogy Kína önző magatartással tovább rontja a helyzetet.

Klíma, Covid, háború, éhezés

Rendkívül aggasztó képet fest egy friss ENSZ-jelentés a világélelmezés helyzetéről. A nagyobb európai malmibúza-termesztő országok kibocsátásának 7%-os kibocsátáscsökkenése – ami 5 éve a legrosszabb eredmény – is tovább súlyosbítja a helyzetet. A jelentés emlékeztet, az idei nyári várható rossz terméseredmények nem újdonság. A klímaválság évek óta ebbe az irányba tereli a mezőgazdaság kibocsátóképességét, most „csak” a Covid utáni problémák és az orosz háború tetézik a negatív trendet. A következmény: a korábbi mintegy 630 millióról 828 millióra emelkedett az éhezők száma. Ennek egyik oka például az, hogy az orosz hadsereg blokádja nem engedi eljutni a piacokra az ukrán gabonát.

Így menti ki Kínát az EU

Közben Kínát is vádak érik amiatt, hogy bár terméseredményei az utóbbi évtizedekben gyorsan nőttek, visszatartja a gabonatermését a globális piacoktól. Az Euractive összegzése szerint több évtizedes munkával Kína gabonatermelése 2017 óta 650 millió tonna felett van (tavaly 682 m t), így a világ 3. legnagyobb gabonaexportőre. Az ország jelenleg a hazai gabonafogyasztás 95%-át tudja megtermelni, és a világ élelmezésének körülbelül egynegyedét termeli. Az európai agrárvezetés ennek révén úgy tekint Kínára, mint jelentős szereplőre a világ élelmezésbiztonságában. Ezt azért is emeli ki az Euractive, mert egyes sajtójelentések azzal vádolják Kínát, hogy önellátása voltaképpen spekulatív gabonafelhalmozás, ami megzavarja a globális élelmiszerpiacot. Valójában – a lap szerint – ez azért rosszindulatú hazugság, mert Kína sokat tesz az éhségmentes világért. Több forrást fordít a globális fejlesztési és élelmiszerellátási együttműködésre, támogatja a nemzetközi humanitárius segélyezési raktár és központ felállítását, és mezőgazdasági együttműködési övezeteket hozott létre 140, köztük több fejlődő országgal, ahol sikerült a terméshozamot növelni.