Miközben a mezőgazdasági termelőket a túltermelés miatti gyenge árak nyomasztják, a világ leggazdagabb államai hatalmas gabonatartalékolásba kezdtek. Az EU-ban mindenhol van valamilyen vészhelyzeti készlet, hazánkat kivéve.
Egymást erősítő fenyegetések
A gazdag államok – köztük Japán, Norvégia és Svédország – az elmúlt években látványosan visszatértek a stratégiai gabonatartalékokhoz. Ennek hátterében négy, egymást erősítő fenyegetés áll: a klímaváltozás miatt gyakoribb és nagyobb hatású terméskiesések (aszályok, árvizek, hőhullámok), a geopolitikai sokkok (különösen az orosz–ukrán háború) okozta exportkorlátozások és logisztikai fennakadások, a járványok/ellátási lánc-zavarok tanulságai, valamint az élelmiszer- és takarmánypiacok fokozódó árvolatilitása. A kormányzati gabonatartalék ilyenkor „légzsák”: időt ad a beszerzési csatornák újrarendezésére, tompítja az árrobbanásokat, és növeli a stratégiai autonómiát importfüggő gazdaságokban. A Világbank összegzése szerint a jól menedzselt stratégiai készletek valóban képesek enyhíteni a válságsokkokat, bár fenntartásuk költséges és piaczavarásra is hajlamos lehet, ha rosszul használják őket.
Több hónapra elegendő alapanyag a raktárakba
A készletek nagysága országonként eltér, de a közös nevező a több hónapra elegendő belföldi fogyasztás biztosítása. Japán – amely a rizspiacon különösen érzékeny – hagyományosan körülbelül 1 millió tonnás állami rizstartalékkal dolgozik. Náluk már a Covid-világjárvány előtt, 2020-ban megindult az előrelátó tartalékolás. Idén a kormány a piaci drágulás enyhítésére mintegy 200 ezer tonna készletet kezdett piacra engedni. Ez egyszerre szolgál árstabilizálási és ellátásbiztonsági célt, és jól mutatja, hogyan működik a „forgó” készlet: a kiadott mennyiségeket később visszatöltik.
Norvégia 2024-ben döntött új, állami tulajdonú élelmiszergabona-készlet létrehozásáról: az induló 30 ezer tonnát szétosztva, piaci szereplők silóiban tárolják, a cél pedig az évtized végére 82 500 tonna – ez a kormány szerint nagyjából háromhavi belföldi ellátást fedez vészhelyzetben. Az ország évi gabonatermése alacsony, ezért az importkitettség mérséklésére különösen racionális a készletezés
Svédország 2025-ben a gabonavészkészletek gyakorlati felépítésének első lépéseként az északi megyékben (Norrbotten, Västerbotten, Västernorrland, Jämtland) indította el a szerződéses tárolókapacitások bevonását. A modell lényege, hogy az állam megvásárol egy „forgó” mennyiséget a gabonából, azt a piacon folyamatosan mozgatja, de válságban teljes rendelkezési joga van felette. A lépés a svéd civil védelem szélesebb újjáépítésének része, amelyben a kormány nyíltan jelöli meg a gabona és más mezőgazdasági inputok készletezését mint alapfeladatot.
Magyarország kivétel…
Az EU-tagállamok többsége – Magyarország kivételével – működtet élelmiszer-tartalékot. ezeket jellemzően nonprofit szervezetek kezelik. Németország és Szlovákia például két hónapra elegendő készletet tud mozgósítani. Magyarországon ilyen vészhelyzeti készlet nincsen. Tíz éve még a TIG Nonprofit Kft. végzett ilyesfajta tevékenységet, de a cég jelentős veszteségei miatt megszűnt; a rendszerrel együtt eltűnt az állami tartalék is. A lépést ágazati szereplők a brókerbotrányhoz kötik: a TIG 410 millió forintot bukott a csődbe ment Hungária Értékpapír Zrt.-nél, de a vizsgálat eredményéről nincs nyilvános információ. Ugyanakkor vannak szakemberek, akik szerint nincs szükség állami tartalékra, mert a magánszektorban így is nagy mennyiségű gabona, cukor és növényi olaj áll rendelkezésre. Igaz, nemzeti tartalék híján ebben is az EU-ra szorulnánk: vészhelyzetben az EU intervenciós tartalékaitól kellene kérni…
Piaci és fegyveres konfliktusok
Összességében tehát a tartalékolás fő okai: (1) a terméskockázatok és a globális árhullámzások felerősödése; (2) fegyveres és vámháborúk és exporttilalmak által kiváltott ellátási zavarok; (3) a járványok logisztikai tanulságai; (4) az importfüggő országok stratégiai sebezhetősége. A készletcélok nagyságrendje a „néhány hónapos” fogyasztási fedezet: Japánnál millió tonna körüli rice reserve működik, Norvégiában a 82,5 ezer tonnás cél háromhavi fedezetre van méretezve, Svédország pedig ütemezetten, régiónként építi fel a forgó, országos lefedettségű gabonatartalékot. A közös elem a minőségmegőrzés érdekében folyamatosan forgatott készlet és az, hogy a kormányok piaci partnerekkel szerződve, de állami rendelkezési joggal tartják kézben a stratégiai mennyiséget.
Agrárágazat Tudástár – Stratégiai gabonatartalék
A stratégiai gabonatartalék olyan állami vagy központi készlet, amely válsághelyzetben biztosítja az élelmiszer-ellátást és stabilizálja a piacot. Japán, Norvégia és Svédország több hónapra elegendő tartalékot halmoz fel, hogy kivédje a klímaváltozás, a háborúk és a piaci zavarok hatásait. Az EU-tagállamok többsége működtet hasonló rendszert, ám Magyarországon jelenleg nincs nemzeti gabonatartalék, így vészhelyzetben az uniós intervenciós készletekre kellene támaszkodni.
