Lassan nyugdíjba megy Európa mezőgazdaságának vezető rétege, és egyelőre messze nincs annyi fiatal belépő, amennyi kellene. Ez nemcsak számszerűségi probléma: fiatalok nemcsak „főre” kell többen legyenek, nélkülözhetetlen az a korszerű tudás is, amit az idősek tapasztalatai mellé tehetnek.
A vezetők kétharmada nyugdíjkorú, csak 10% a fiatal
Az Agrárium 2023 összeírásának adatai szerint a mezőgazdasági gazdaságirányítók átlagéletkora 58 év volt. Ez azt jelzi, hogy a döntéshozói, irányítói pozíciókban dolgozók többsége már közel áll a nyugdíjkorhoz. Ezzel párhuzamosan – az ugyanebből az összeírásból kiemelt információk szerint – a gazdatársadalom elöregedése tartós trenddé vált, miközben nőtt azoknak az aránya, akiknek felsőfokú mezőgazdasági végzettségük van. Ugyanakkor ez sem tudja ellensúlyozni a generációs aszimmetriát. Noha mindig szükség van az idősek tapasztalatára, a korszerű tudás inkább a belépő fiataloknál mutatkozik meg.
Egy korábbi – 2020-as – statisztika alapján az agráriumban dolgozók 90%-a 40 évnél idősebb volt, és csupán körülbelül 10% esett a 40 év alatti korosztályba. Bár ez az adat már viszonylag régi, jól érzékelteti a strukturális eltolódást. A 2023-as adatok tovább árnyalják: a 65 év feletti gazdaságirányítók aránya 2023-ra 37%-ra emelkedett, az 55–64 évesek 23% körül mozognak, ugyanakkor a 35 év alatti vezetők aránya változatlanul alacsony, mindössze 4,9%. Az összkép: a gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, ami az uniós átlaggal is közel álló arányt jelent.
A friss tudás miatt is kellenek az új belépők
Még hangsúlyosabb az a tendencia, hogy az évtizedek során – 2013 és 2023 között – minden korcsoportban csökkent a gazdálkodók száma, de az 55–64 éves korcsoportban különösen drasztikus visszaesés történt: 91 ezerről 45 ezerre. Ezzel párhuzamosan nőtt az idősebb, 65 év fölötti korosztály részaránya, amely 2023-ban 37% volt, szemben a 2013-as 29%-kal. A 35 év alatti vezetők száma nem emelkedett – sőt, sok megyében csökkent. Ezek a változások azt mutatják, hogy az agrárvezetői tér fokozatosan „öregedő bárkába” kerül, amelynek nincs elegendő friss utánpótlása.
Nem csupán az életkor a kérdés: az agrárképzettség is kulcstényező. A 2023-as felmérések szerint a gazdaságok 55%-át olyan vezetők irányítják, akiknek nincs mezőgazdasági végzettségük – vagyis inkább gyakorlati tapasztalatra, mint elméleti tudásra építenek. Ugyanakkor a 2013 és 2023 közötti időszakban nőtt azon vezetők aránya, akik középfokú vagy felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkeznek. Ez a képzettségi átalakulás is jelzi, hogy a tudás korszerűsödése elsősorban azoknál mutatkozik, akik fiatalabbak, képzettebbek, és nyitottabbak az új megoldásokra, innovációra és technológiára.
Fiatalítás nélkül nincs versenyképesség
Nemcsak azért, mert „főre/darabra” kellenek legyenek, akik átveszik a stafétát. Az idősebb vezetők nagy, a fiatalok alacsony aránya, részben a képzettség hiánya nagyon súlyos veszély az agrárium hosszú távú fenntarthatóságára. Ha nem jön az utánpótlás, az állomány, a gondolkodásmód, a technológiák nem fognak megújulni, az ágazat lemarad a nemzetközi versenyben. Az agrárium jövője egyre inkább komplex, technológia- és tudásintenzív pálya. Az agrárinnovációk – precíziós gazdálkodás, adatvezérelt döntéshozatal, digitalizáció, fenntartható gazdálkodási formák – azoknak a szereplőknek állnak rendelkezésre, akik ezeket a ismereteket már a belépés pillanatától birtokolják vagy képesek gyorsan elsajátítani. Az idősebb, hagyományos szemléletű szereplők között ezek elfogadása, adaptálása lassabb, és gyakran ellenállásba ütközik.
A fiatal belépők előnyben vannak abban, hogy iskolai és gyakorlati tréningek során már digitális kultúrával, informatikai eszközökkel, agrárinformatikai megoldásokkal ismerkednek; ezek az eszközök pedig ma már alapvetőek a versenyképes mezőgazdasági vállalkozás működtetéséhez. A generációváltás tehát nem pusztán demográfiai kérdés, hanem stratégiai szükség: csak azok a gazdaságok maradhatnak életképesek, amelyek képesek átalakulni, új gondolkodásmódot befogadni, és a tudás alapú agrármodernizációt élővé tenni.
Új szemlélet, új technológiák
Emellett egy fenntartható agrárgazda nem csupán technológiai értelemben „új”, hanem szemléletében is: a fiatalabb generációk érzékenyebbek az éghajlatváltozásra, a környezeti fenntarthatóságra, a körforgásos gazdálkodási modellekre, az integrált növényvédelemre és a biodiverzitás megőrzésére. Ez a szemléletváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy az agrárium ne önmaga versenytársa legyen, hanem alkalmazkodó és jövőbe mutató ágazat.
Ha nem történik a közeljövőben lendületes generációváltás, a mezőgazdaság stagnálása, technológiai visszamaradottsága és demográfiai kockázatai együttesen hosszú távú veszteségeket okozhatnak az élelmezésbiztonság, a vidéki foglalkoztatás és a környezet állapota terén.
Az EU és hazánk is erőlteti a fiatalítást
Az EU felismerte, hogy a generációs megújulás nem érzelmi kérdés vagy hóbort – alapvető feltétel az agrár ágazat jövőjében. A 2023–2027-es Közös Agrárpolitika (KAP) már több olyan elemet tartalmaz, amelyek célzottan támogatják a fiatal mezőgazdasági termelőket. (lásd „Fiatal mezőgazdasági termelők” program). Ezek között szerepel a Kiegészítő jövedelemtámogatás fiatal mezőgazdasági termelők számára (a közvetlen kifizetések egy részét fiatal gazdáknak fenntartott keret biztosítja). Ilyen az új mezőgazdasági vállalkozások első éveinek támogatása vidékfejlesztési intézkedések keretében, illetve az a kötelező elvárás, hogy a tagállamok stratégiai tervükben külön figyelmet szenteljenek a generációs megújulásnak, és aktív intézkedéseket alkalmazzanak (pl. földpolitikák, hitelkonstrukciók, adókedvezmények).
Itthon külön pályázat is sürgeti
Magyarországon is elindult e törekvés: 2025-ben is meghirdették a Fiatal Gazda pályázatot, amely 18–40 év közötti mezőgazdasági tevékenységet indítóknak kínál akár 89,6 millió forintos vissza nem térítendő támogatást. Emellett 39 milliárd forint keret jut az indulóknak, és 40 milliárd forint a beruházások támogatására. A közvetlen támogatásokban a fiatal gazdáknak szánt keretösszeg is növekedett: a fiatal gazdák támogatása 18,6 millió euróra emelkedik a KAP-ban Közös Agrárpolitika, és a területi korlát is 90-ről 300 hektárra emelkedik az érintett támogatások esetében.
Az unió célja, hogy 2040-re lényegesen nagyobb arányban legyenek fiatal gazdák az agráriumban. Ehhez a generációváltás támogatására minden tagállamnál stratégiákat várnak el, beleértve a hitel- és földtámogatási mechanizmusokat, a földpiaci átláthatóságot, az adókedvezményeket és az adminisztráció egyszerűsítését.
Fontos megjegyezni, hogy az uniós intézkedések hatékonysága országonként eltér – a nemzeti stratégiák, támogatási programok és végrehajtás kulcstényezők. De az irány már világos: az EU nem csupán jelképes elvként, hanem konkrét forrásokkal és elvárásokkal is kiegészíti a generációváltás célját.
Agrárágazat Tudástár – Generációváltás az agráriumban
A generációváltás az agrárium fenntarthatóságának kulcsa. Magyarországon a gazdaságirányítók átlagéletkora 58 év, a vezetők 60%-a 55 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya alig 5%. Ez súlyos kockázat az ágazat jövőjére, hiszen a korszerű tudás, a digitalizáció és az innováció elsősorban a fiatalok révén jelenik meg. Az EU és hazánk célzott támogatásokkal – például a Fiatal Gazda programmal – ösztönzi a fiatal belépőket, hogy megújítsák a mezőgazdaság szerkezetét és tudásbázisát.
