Nincs hasonlóság, eltérnek egymástól a hagyományos GMO és az új géntechnológiák (NGT) között – állapítja meg a sokadik európai vizsgálat: A kérdés azért is fontos, mert az európai mezőgazdaság versenyképessége”holnaptól” azon (is) múlik, képes-e felvenni a versenyt a géntechnikákat már alkalmazó versenytársakkal. A magyar elnökség egyszerre segítené és fékezi a folyamatot.
További késedelmet szenved
Az EU élelmiszerbiztonsági hatósága (EFSA) bizonyítottnak látja, hogy génmódosított élelmiszerekre vonatkozó szabályok enyhítésére vonatkozó kritériumok tudományosan indokoltak. A magyar EU-elnökség azonban újraindítja a vitát, mert szigorúbb címkézési követelményeket vár, illetve gondosabban megvizsgálná, hogyan biztosítható az NGT-növények biogazdálkodással való együttélése. A vizsgálatokban és a jelöléskötelezettségben több tagállam egyetért, más kormányok azonban attól tartanak, a folyamat további késedelmet szenved, ami az európai mezőgazdaság versenyképességét rontja majd.
Nem azonosítható veszély
Az Európai Parlament kérésére az EFSA nemrég közzétette azon értékelését, amelynek alapján az NGT 1 kategóriába tartozó növények mentesülnének a GMO-kra vonatkozó szigorú uniós követelmények alól, beleértve a kötelező címkézést és a hosszadalmas engedélyezési eljárást. A nagyobb horderejű DNS-módosításokkal rendelkezők, amelyeket NGT 2-ként jelöltek meg, továbbra maradnának a szigorú szabályozás alatt. Az EFSA lényegében azzal érvel, hogy az NGT 1-es módosítások nemcsak tudományosan indokoltak, de nem azonosítható semmilyen veszély és kockázat, akárcsak a hagyományos növénynemesítésnél.
Bár az EU kormányai a közelmúltban igyekeztek enyhíteni az élelmiszernövényekre vonatkozó új genomikai technikák (NGT) szabályait, ezek az új módszerek továbbra is ellenállásba ütköznek az EU-t blokkoló országok, politikusok és civil szervezetek részéről. A belga elnökség utolsó kísérlete után, hogy egy új, az NGT-k szabadalmaztathatóságával kapcsolatos aggályokat eloszlató javaslattal kitörjön a holtpontról, a magyar elnökség azt tervezi, hogy július 19-én újraindítják az aktával kapcsolatos vitákat, és további vizsgálatokat sürget a GMO és az NGT megkülönböztetése érdekében – noha ebben az előző spanyol és belga elnökségek már kompromisszumot találtak.
Időjárás, versenyhelyzet
Mint az Agrárágazat és a MezőHír témakövető cikkeiből kiderül, a génszerkesztés, az új genetikai technikák alkalmazása lényegében elkerülhetetlen, sőt, sürgető. Nemcsak a felgyorsuló és mind szélsőségesebb időjárás-változás követeli, hogy ellenállóbb növényeket nemesítsünk. Emellett a növénytermesztés globális túltermelése, versenye is arra kényszeríti a mezőgazdaságokat, hogy korszerűsítsék nemesítési eljárásaikat.
