Rakodógépre szerelt és önjáró bálabontó-aprítók és -kiosztók

Míg néhány éve egy állattartó telepen a bálabontó üzemeltetése mindig lekötött egy erőgépet és annak kezelőjét, addig napjainkra a helyzet gyökeresen megváltozott. A bálabontók aktív munkavégző részének megváltoztatása nélkül a függesztett, illetve vontatott modellek, immár különböző méretben, a legkülönfélébb rakodógépekre is adaptálhatók. Így a telepen amúgy is mindennapos anyagmozgatási feladatokat megoldó rakodógép még inkább kihasználásra kerül, és nem kell külön erőgép, illetve kezelő a bálabontás, -kiosztás feladatára. Ezek mellett ráadásul már önjáró változatok is elérhetők.

A teleszkóposokra a legnépszerűbb

A teleszkópos rakodók felhasználási területe a munkaeszköz-kínálatuk bővülésével egyre szélesedik; már a bálakezelés és bálabontás, -kiosztás munkaműveletéhez is egyre több, rakodóra kapcsolható bálabontót találunk a piacon. A gyártók ezeket az eszközöket általában a hagyományos hárompont-függesztésű bálabontó, -aprító vagy -kiosztó konstrukciókból alakították ki, utólag felkapcsolható vagy pedig célirányosan kialakított szabványos rakodómunkaeszköz-kapcsoló kerettel felszerelve. A hajtást – természetesen a rakodók lehetőségeihez alkalmazkodva – minden modellnél hidrosztatikusra váltották. Általában a hengeres bálák bontására alkalmas változatokat kínálnak, ezekkel kezdődött ennek a szegmensnek a kialakulása, de már egyre több teleszkópos rakodóra kapcsolható önrakodó, szögletes nagybálabontó, almozógép is elérhető.

A legegyszerűbb változatokat szimplán csak a hengeres szálastakarmány-bálák bontására és kiosztására kínálják. Az almozás hatékony megvalósítására elérhető verziók késrotoros aprítással, dobóventilátorral, illetve forgatható, állítható irányú kifúvótoronnyal rendelkeznek. Mivel a teleszkópos rakodók gémszerkezete rendeltetésüknél fogva változó hosszúságú, így a legtöbb típus már vezeték nélkül, bluetooth-kapcsolaton keresztül vezérelhető a rakodófülkéből. Sokan feltehetik a kérdést, miért jobb egy teleszkópos rakodóval működtetni egy ilyen eszközt, mint traktorral. Azért, mert szinte minden nagyobb állattenyésztő telepen üzemel valamilyen önjáró rakodógép, amely így nemcsak az anyagmozgatási, bálarakodási és kitrágyázási feladatokban alkalmazható, hanem a bálamozgatáson kívül annak kiosztása is megoldható vele. Sokkal költséghatékonyabb alternatívát kínálnak, hiszen nincs szükség külön erőgépre és külön kezelőre. A rakodó gémjével könnyen igazítható a térbeli körülményekhez az almozógép kiszórása és a terítés íve, nincs annyira megkötve a vele való manőverezés. A bálabontó-kiosztóknál szintén magas pozícióba is emelhető a gép, így akár magas etetőkbe is könnyen kiosztható a bála. Ez egy traktorhoz kapcsolt, hárompont-függesztett vagy vontatott géppel lehetetlen.

Önjáró kerekes homlokrakodókhoz

A rakodókhoz kialakított bálabontó-aprítók és -kiosztók fejlesztése nem állt meg a teleszkópos változatokra adaptált típusoknál. Az önjáró, nagy teherbírású, kerekes homlokrakodókhoz is kínálnak már modelleket. Ezek méretben és kapacitásban nagyobbak, mint a teleszkópos rakodókra kínált testvéreik, de egyéb konstrukciós sajátosságban követik azokat. Az önrakodást a bálabontó mellső részére szerelt billenthető szúrólándzsákkal oldják meg. Méretüknél és a rakodógép méreténél fogva leginkább a külső szabadtéri vagy nagy szabad magasságú fedett karámok almozásában alkalmazhatók leginkább. Jobbára csak a tengerentúlon kínálnak önjáró kerekes homlokrakodókra ilyen eszközt, de várhatóan az európai bálabontógyártók kínálatában is hamarosan megjelennek majd, hiszen ezek az építőiparból „agrárosított” rakodógépek egyre jobban terjednek a mezőgazdasági felhasználóknál is.

Skid-steer rakodóra

Akkor sem kell kétségbe esniük az állattenyésztő gazdaságoknak, ha az állatlétszám vagy a helyszűke miatt csak skid-steer rakodóval rendelkeznek a telepen belüli anyagmozgatáshoz. A nagy testvéreikhez hasonlóan ezekhez a kompakt rakodókhoz is kínálnak bálabontó-aprítókat, almozókat és -kiosztókat. A legegyszerűbb, aprítórendszer nélküli, szimplán etetésre használható kiosztómodellek a traktorfüggesztésű társaikhoz hasonlóan a bálaháló vagy zsineg eltávolítása után a láncos bontórendszerükkel legöngyölik a hengeres bála palástját, és így a rakodóval előre haladva oldalra kiosztható a bála.

A komolyabb változatok már aprítórotorral vannak szerelve, és nemcsak hengeres, hanem szögletes nagybála aprítására, illetve kiosztására alkalmasak. Ezek tartálya már ehhez alkalmazkodva került kialakítása, és a bála mozgatása láncos kaparóléces rendszerrel történik. Mindkét konstrukciós megoldás egyben önrakodó rendszerű, amely vagy emelővillával, vagy a bálabontó billentésével valósul meg. Szűkebb a kínálat a skid-steer rakodókra kapcsolható, roto-grind rendszerű bálabontó-kiosztókból, ahol a hengeres bálát már külön rakodóval kell betölteni a gépbe. A bevált, régóta alkalmazott bálabontási-aprítási megoldásnál az acéllemezes hengerpalástba helyezett bálát a palást belső oldalán lévő lapátok közrefogják, és a hengeres házzal együtt forgatják a függőleges, álló bálát. A ház alaplapja viszont fixen marad, és a ránehezedő bálát az alsó zárófedélbe épített késes rotor aprítja és adagolja. Újabban már nemcsak a hengeres bálák, hanem a szögletes bálák aprítására is készült hasonló metodika alapján működő bálabontó. Itt a hengeres ház helyett a szögletes nagybálák alakjához alkalmazkodó, négyszöghasáb formájú házba kerül a bála, és forgatva kerül felaprításra.

Traktoros homlokrakodóra

A traktoros homlokrakodókra már sokkal korábban kínáltak bálabontókat, amelyek konstrukciójukban a fentebb említett gépekhez hasonlók, sőt még az utóbbi roto-grind rendszerű gép is elérhető már traktorra szerelhető frontrakodóra is. Ebben a szegmensben a rakodók méretválasztékához igazodva, többféle méretben kínálnak modelleket, így a különböző állatlétszámú gazdaságok megtalálják az optimálisan alkalmazható méretű bálabontó-kiosztót, -aprítót.

Önjáró gépek

Az önjáró bálabontó-kiosztóra, almozógépre gondolva sokaknak azonnal a magajáró takarmánykiosztó kocsikhoz hasonló konstrukciók jutnak eszükbe, pedig az önjáró bálabontók gyökeresen más kialakításúak és méretűek, mint a kiosztókocsis társaik. Méretükből adódóan alapvetően a kisebb állattartó telepek, illetve almozásban még a baromfitenyésztő gazdaságok munkáit is tudják segíteni. Ezek általában kis teljesítményű benzin- vagy dízelmotorral hajtott, illetve elektromos hajtású gépek, amelyek akár távirányítással, akár a gépen kialakított kezelőállásról vezérelhetők.

Az almozóváltozatok egy-vagy két függőleges tengelyű lapátos szórótárcsával végzik az aprított szalma terítését. A könnyű manőverezhetőség érdekében háromkerekű alátámasztással és a harmadik kerék teljes aláfordulását biztosító kormányzásával oldják meg a fordulékonyságot.

Az önjáró bálabontó-kiosztók lényegében ugyanúgy működnek, mint a traktorfüggesztésű vagy rakodógépre szerelt társaik, csak ebben az esetben egy egyszerű hordozóalvázra vannak adaptálva. Meghajtásukat a hordozóegység meghajtómotorjára szerelt hidraulikaszivattyúról, hidrosztatikus úton kapják. Ideális megoldást jelentenek például kis állatlétszámú gazdaságok, juh-, illetve kecsketenyésztő farmok napi takarmányozási munkáihoz.

Farkas Imre