Miután Európa nyugati felén csökken a sertéstartás volumene, az év második felében erősödő piacon a hazai ágazat is erősítheti pozícióját. A Rabobank friss jelentése jó kilátásokat vázol.
A Rabobank legfrissebb negyedéves globális sertéshús-jelentése arra számít, hogy a sertéstenyésztés helyzete 2025 második felében javulhat az alacsonyabb takarmányköltségeknek és a termelékenység növekedésének köszönhetően. A bank azonban hangsúlyozza, hogy a piacot továbbra is geopolitikai feszültségek és egészségügyi kihívások formálják.
Az USA-Kína vámháború hatása
Az Egyesült Államok és Kína közötti tárgyalások továbbra is bizonytalanságot jelentenek a globális sertéshúspiacokon. Kína az elmúlt években növelte a helyi termelést, így mérsékelte az amerikai importját, de továbbra is jelentős vásárlónak számít. 2025 első felében az USA sertésárai száz fontonként 110 USD körül alakultak, ami 23%-kal meghaladja a 2024-es szintet. Ugyanakkor Kína továbbra is 10%-os vámot tart fenn az amerikai sertéshúsra, amelynek következtében az import 15%-kal csökkent az előző évhez képest.

Az EU és a brazil export is nyerhet a piaci átrendeződéssel
A Rabobank elemzői szerint a globális sertéskereskedelem volumene összességében nő, mivel számos országban hiány alakult ki. Mexikóban, Délkelet-Ázsiában – különösen a Fülöp-szigeteken – és Japánban erős kereslet mutatkozik, amelyet az EU és Brazília igyekszik kielégíteni. Brazília exportja 2025 első felében 18%-kal, az Európai Unió kivitele pedig 5%-kal nőtt.
Betegségek és állategészségügyi kockázatok
A piacot komoly egészségügyi tényezők is befolyásolják. Az afrikai sertéspestis (ASF) Ázsia és Európa több térségében továbbra is gondot okoz, míg a PRRS (sertések reproduktív és légzőszervi szindrómája) Észak-Amerikában és Spanyolországban rontja a termelékenységet. Ezen felül a száj- és körömfájás (FMD) terjedése további bizonytalanságot visz a kereskedelembe. A bank szerint a biológiai biztonsági rendszerek fejlesztése, valamint az automatizáció és a pilóta nélküli technológiák alkalmazása mérsékelheti a kockázatokat.
Takarmánypiac: kukorica, szója és szójadara
A takarmányköltségeket elsősorban az amerikai és brazil kukoricatermés határozza meg. A kedvező amerikai időjárás és Brazília kiemelkedő hozamai miatt a kukoricaárak tovább csökkennek, ami a sertéstenyésztők számára kedvező. A szójababpiac ezzel szemben vegyes képet mutat: az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) 2026–2027-re vonatkozó bioüzemanyag-kötelezettségi tervei támogatják a szójabab árát, ugyanakkor lefelé hatnak a szójadara értékére.
Kelet-európai esélyek
A fent említett okok – állomány- és kínálatcsökkenés, környezetvédelmi szabályozások, járványok –magasabb termelői árakat eredményezhetnek. Jó hír továbbá, hogy a kereslet stabil vagy enyhén növekvő. Ez a kelet-európai, így a magyar sertéságazat számára is exportpiaci lehetőségeket és versenyképességi előnyt jelenthet. A termelőknek célszerű technológiai fejlesztésekkel, állatjóléti beruházásokkal és támogatásokkal erősíteni a piaci konjunktúrát. Az ágazat sikerének kulcsa a következő időszakban az innováció, a hatékonyság és a rugalmasság lesz.
A ChatGPT ezt mondta:
Agrárágazat Tudástár: A sertéspiacon az EU-ban átrendeződés figyelhető meg: a nyugati országok állománycsökkenése, a takarmányárak mérséklődése és a kereslet erősödése miatt a kelet-európai termelők – köztük a magyar gazdák – előtt exportpiaci lehetőségek nyílnak. A Rabobank jelentése szerint 2025 második felében javulhat az ágazat helyzete. Az USA és Kína közötti vámháború, valamint az állategészségügyi kockázatok (ASF, PRRS, FMD) továbbra is kockázatot jelentenek, ugyanakkor a bio-biztonság, az automatizáció és az energiahatékony takarmányozás erősítheti a versenyképességet. A jövő sikerének kulcsa a technológiai fejlesztés, állatjóléti beruházások és a rugalmasság lesz.