A szármaradványokban rejlő hatalmas tápanyagraktárokat a műtrágyák piacán fennálló vészterhes időkben fel nem használni több, mint hiba. A talajban lebomló szerves anyag talajszerkezetet javít, tápanyagot szolgáltat, aktív és stabil szénkészletet biztosít.
Milyen mértékű a szármaradványok tápelemtartalma?
Óriási, de erről már számos cikket írtunk már mi magunk is. A konkrét értékek irodalmi adatokkal való összevetését vizsgáltuk a tavalyi évben két, nagyüzemi táblán termesztett napraforgó hibrid esetében. A gyökér, szár, levél, tányér, szemtermés N, P, K tartalmát mértük, majd összevetettük az elérhető irodalmi adatokkal.
A két napraforgó hibrid (magas olajsav tartalmú és étkezési) némileg eltérő beltartalmi értékeket mutatott, jelentős mértékben csupán a foszfortartalom tért el az irodalmi adatoktól (talajadottságból kifolyólag is).
A jelentős mértékű N, P, és a bődületes nagyságrendű K a szár- és gyökérmaradványok lebomlása után a talaj tápanyagkészletét gyarapítja.
Mennyi idő alatt és milyen ütemben bomlik le ez a szerves anyag, és tárulnak fel belőle a tápanyagok?
Sok tudományos kísérlet kereste a választ ezekre a kérdésekre, ugyanakkor az eredmények gyakran ellentmondások.
Több éven át végeztünk magunk is tarlóbontási kísérleteket. Az általunk kapott adatok viszonylag jól illeszkednek a nemzetközi irodalmakban találhatókhoz.
Megállapítottuk többek között:
- egy év időtartam alatt a tarlómaradványok 75-80%-a bomlik el mikrobiológiai készítmény alkalmazásával;
- a maradványok 50%-a átlagosan 4 hónap alatt bomlik el;
- a bontás intenzitása nem egyenletes, az első két hónapban nagyon intenzív;
- a bontás intenzitása más a tavasztól őszig, mint az ősztől tavaszig terjedő időszakban;
- a bontás hatékonysága leginkább a hőmérséklettől és a talajnedvességtől, valamint a szerves anyag C/N arányától függ (alacsonyabb érték könnyebb bonthatóságot jelent);
- a tápanyagok mobilizációjának intenzitása nem minden esetben arányos a szerves anyagok lebomlásának intenzitásával.
Szintén saját vizsgálataink alapján elmondható, hogy az ősztől tavaszig történő bontás során a szerves anyag 40%-a bomlik el, és számításaink szerint a tápanyagok 36-40%-a is fel tud táródni.
Nincs kifogás, használni márpedig érdemes
Ezek alapján bátran kijelenthetjük, nem tudunk észérvekkel alátámasztott kifogást találni szárbontó készítmények használata ellen.
Amennyiben szigorúan csak gazdasági megfontolásból alkalmaznánk ezeket a tarlóbontó készítményeket, a kezelések 10-15000 Ft-os hektár költsége önmagában is rentábilissá teszi használatukat.
Ugyanakkor a tápanyagmobilizálás csupán az egyik szolgáltatása ezeknek a mikroorganizmusoknak. Ugyanekkora jelentőséggel bír – többek között – az áttelelő, kártevő fonalas gombák képleteinek elpusztítása direkt és indirekt módszerekkel.
További információért keresse a Phylazonit szaktanácsadóit!