Az elmúlt nyár, nyár vége megviselt mindenkit. A rekordhosszan tartó óriási hőség embert, állatot és növényt próbára tett! Erre kell berendezkednünk? A klíma változik, mindegy, hogy mit csinálunk. Alkalmazkodni kell. Azt, hogy miként lehetne ezen a változáson enyhíteni, vannak szakemberek, akik sejtik, tudják a választ. Csak a megoldása óriási társadalmi összefogással tudna megvalósulni, emellett nagyon sok ellenállásba is ütközne, így hát valljuk be, nem fog működni! A tájba vizet kellene, sok vizet kiengedni, de hova?
Van mód enyhíteni az időjárás hatásait!
Az elmúlt néhány évben már látszik az, hogy a természeti extremitások felerősödtek. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre több a biztosítók által kifizetett kár összege is. A nagy és hosszantartó hőség, csapadékmentes időszakok után jön az özönvíz! Ennek megvan a meteorológiai magyarázata is.
Mit tehet a termelő, hogy e szélsőségek a hatását minél jobban le tudja csökkenteni? Többváltozós a képlet. Valószínű, hogy a vetésforgót kell nagyon átgondolni. A másik a talajművelés. A talajműveléssel kapcsolatban az is igaz, hogy ha egy egész régió kiszárad, és a talajvíz sehol sincs, akkor nehéz lesz a helyzet. Ám alkalmazkodva és a nedvességet minél jobban helyben tartva valamennyivel nagyobb lesz az esély. A talajszerkezetet kell még jobbá tenni, és a talajművelés intenzitását csökkenteni. Első ránézésre a no-till nagyon sok termelőnek elfogadhatatlan. Mindenféle okot ki lehet rá találni. Túl kötött a talaj, betömörödik, és még nagyon sok más. Ha csak az egyik oldalról nézem, akkor mind igaz, de ha a másik oldalon vagyok, és onnan nézem, akkor ami jelenleg történik, arra is mind rá lehet húzni, hogy helytelen. Észszerűen kell a talajt művelni vagy nem művelni. Ez lehet a „rotációs no-till”. Mit értünk ez alatt?
Rotációs no-till a holnap válasza
Nagyon egyszerűen megfogalmazva: egyik évben van talajbolygatás, a másik évben nincs. Miként képzeljük el ezt? A vetésforgó és a talaj állapota adja, hogy milyen mélyen végezzük a talajművelést.
Kemény talajon, ahol a talajélet még „beindulóban” van (az előző években minimális volt a takarónövények használata és intenzív talajbolygatás jellemezte), az előveteménynek nagy szártömege van, ott érdemes mulcskultivátorral bedolgozni. Ugyanezen a talajon pl. napraforgó után, ha egyenletes a talajfelszín, akár egy darabolóhenger után egy menetben kvázi no-tillben vethetjük a búzát.
Ahogy átalakul a talaj szerkezete, úgy egyre kevesebb intenzív talajművelést igényel, így egyre kevesebb lóerőt is, vagyis kisebb traktorok is elegek lesznek – ez pedig fontos költség/ha kérdés!
Az elmúlt 3-5 év tapasztalata az, hogy a talaj szerkezetét relatíve gyorsan helyre lehet hozni, ezzel szemben nagyon oda kell figyelni a növényvédelemre! Minden téren! Olyan kártevők jelennek meg, amik eddig még nem voltak, legegyszerűbb pl. a meztelen csiga, aminek majd megjön a saját kártevője is, de azt ki kell várni.
Vetéstechnika
Az átállással párhuzamosan, némi időeltolódással, de a vetéstechnikán is változtatni kell! Erre egy ideig működnek a mulcsvetők, azonban amikor elértük, hogy akár no-tillben is tudnánk dolgozni, akkor a mulcsvető gépeket vagy átépítjük, vagy egyből no-till vetőgépbe ruházunk be.
A no-till vetőgépek két csoportra oszthatók: kapás vagy tárcsás vetőgépek. A kapás gépet ott használjuk, ahol nincs hosszú szárú szármaradvány. Az igen hosszú növényi maradványok a felszínen a kapákra fel tudnak akadni, és a vetőgép innentől olyan, mint egy gereblye. Ezt úgy lehet eldönteni, hogy ha van mulcskultivátorral tapasztalat, akkor az eldugulna-e a felületen.
A Horschnál a Sprinter névre hallgat a kapás vetőgép, aminek több típusa van. Először is a mulcsos technológiára, ugyanis itt is kimondottan ajánlatos a kapás vetőgép, mivel a csoroszlyával a vetési síkból eltávolítja a növényi maradványokat, és a vetőmagnak jó talaj kontaktust biztosít. Ezen felül a vetőgépeknek 2-3-4 tartályuk is lehet, és minimum 2-3 tartállyal jó is, ha rendelkeznek. Miért? Gondoljunk csak a vetőmagra és műtrágyára! A vetőgéppel kis mennyiségben oda tudjuk tenni, ahol a legjobban szükséges. A nagy mennyiséget a föld felszínére juttatjuk ki, és bedolgozzuk, vagy egyben a talajművelő géppel, a művelési mélység aljára helyezzük. A Sprinter mulcsvetőgépet nagyon gyorsan át lehet alakítani no-till vetőgéppé, a Duett csoroszlyát a keskeny csoroszlyára cserélve. A csoroszlyát tartó rugó 250 kg-ra van előfeszítve, így a keskeny kapát biztonságosan a talajban tartja no-till vetésnél is.
A megművelt talaj esetén a kapák mögött a talajt egy gereblye rendezi, minden esetben minden csoroszlya mögött egy gumikerék halad, ami a mag felett a talajt tömöríti.
A kapás csoroszlya előnye, hogy a magárokból eltávolítja a szármaradványt, így a magoknak jó talajkapcsolatot biztosít. Kemény, rögös talajon a nagy rögöket félretolja, és a mag környékén morzsás talajt hagy, aminek következtében megint jobb a mag–talaj-kapcsolat.
A legnagyobb darabszámban értékesített mulcsvetőgép a Pronto DC. Ebből a vetőgépből is nagyon gyorsan direktvetőt tudunk építeni, a rövidtárcsa-mező átcserélésével. Ezt a laza talajokon kísérletezőknél érdemes átgondolni.
Az Avatar a tárcsás-csoroszlyás no-till vetőgép. Nagy, robusztus vetőcsoroszlyákkal rendelkezik, hasonló a felépítése, mint egy szemenkénti vetőgépnél. A vetőcsoroszlya mellett találjuk a mélységtartó kereket, a barázdában, az ejtőcső mögött egy magfogó kerék halad, ami a magokat benyomja a barázda aljára, és a csoroszlya végén a ferdén futó vetőbarázda-lezáró. Az egyik legprecízebb mélységtartás jellemzi a csoroszlyát, ezenfelül igen nagy (250–350 kg) csoroszlyanyomást is el lehet érni. Az Avatarban másik fontos nagy erénye, hogy a mulcsos technológiában is lehet használni.
Az Avatart 3–18 m szélességek között vontatott kivitelben gyártják. Ezenfelül van egy 6 m-es, függesztett változat is, az Avatar 6 SL, amit lehet a traktor háromponton és front tartállyal kombinálva üzemeltetni, valamint a Maestro DV, CV, CX vetőgépeknél a szemenkénti vetőegység helyére téve, így a Maestro tartályt duplán hasznosíthatjuk.
A no-tillnél annak érdekében, hogy a felszínen levő szármaradvány ne kerüljön a vetőbarázdába, az Avatart fel lehet szerelni sortisztítóval. E sortisztító előnyét az idén repce mulcsvetésben is láttuk, ugyanis a talaj felszínét a csoroszlya elől elkotorta, így a magokat sekélyen, de nedves talajba helyezte.
Eredményes kísérletek igazolják az Avatar hatékonyságát
A 2023-as őszi búzavetéseknél nagyon sok kísérletet végeztünk, az Avatart összehasonlítva művelt talajon és no-tillben. A megművelt talajokon a mulcsvetőkkel is összehasonlítottuk. Ugyanannál a műveletnél nem volt termésbéli kiesés. Sokszor azt tapasztaltuk, hogy a nagyobb, 20–25 cm-es sorköz még egészségesebb növényeket eredményez, az állomány jobban átszellőzik, kevésbé vagy egyáltalán nem jelenik meg gombanyomás. Olyan táblán, ahol előre nem készültünk, hogy no-till vetés lesz, de kísérlet kedvéért lett, a novemberben aratott kukorica után a no-till összehasonlítva a tárcsa, mulcskultivátor és vetőgép eredményével, 500 kg-mal termett kevesebb.
Íme, a kulcs a nedvességmegőrzéshez!
A növényvédelemnél a gyomirtásra kell odafigyelni, mert mivel nagyobb a sorköz, aratás előtt felütheti magát a gyomosodás, de ha ősszel elvégezzük a gyomirtást, és ha kell tavasszal rásegítünk, akkor nem lesz gond. A klímaváltozás előbb-utóbb mindenkiből ki fogja sajtolni a változást. Minél korábban kezdünk el kísérletezni a növényekkel, a technológiával, annál könnyebb lesz később.
Ha megnézzük, hogy az elmúlt napokban mennyi csapadék lejött, és nézzük azon régiókat, ahol 2-4 nap alatt 150–200 mm esett, ott, ha a föld túl van művelve, hamar eliszaposodik a felszín, és a többi csapadék meg lefolyik, nem marad helyben. Gyökerekkel tele földben, növényi maradványokkal borított felszínen mindez jóval később következik be. Nagyon hamar eljön az az idő, amikor a termelők a másodvetést is úgy kell kezeljék, mint a fővetést, ellenkező esetben nem lesz fővetésből termés! Jó hír, hogy a takarónövények termesztésére is tökéletes a min-till – no-till technológia, és a kezdőknek pluszban kísérletezési lehetőséget is nyújt.
A jövő növénytermesztése nagyon sokban múlik a politikán is, de mindegy, hogy milyen színű az, a klímához is kell alkalmazkodni! Továbbra is az a javaslatom, hogy minden termelő ültessen minden évben minden parcellája mellé egy facsemetét!
Szász Zoltán
+36-30/743-0302
