A klíma változik. Az idősebb generáció ezt be is tudja igazolni. Régebben télen volt elég mennyiségű hó, nyáron meg, ha nagy meleg volt is, de valahogy mégsem ekkora és ilyen nagy intenzitású. Árvíz máskor is volt, azonban az extremitások kezdenek felerősödni, ezt hallani a különböző biztosítóktól jövő beszámolókból is.
Így tudjuk megvédeni a talajt
A talajt ezért kell védeni úgy a napfénytől, mint a csapadéktól. Ez utóbbi esetben a védelem azt jelenti, hogy az eső ne tudja leverni a felszínt, ne folyjon el a víz, minél többet tudjunk helyben tartani. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a felszínen relatíve nagyobb mennyiségű szármaradvány van. Ez lehet aratás után a szalma, sekély tarlóhántás után szalmakalap a földnek, illetve a tavasziak elé ősszel vetett takarónövény.
A takarónövények körül folyton felmerül a kérdés, hogy mennyi vizet visznek el, jó-e az, ha dolgoztatjuk őket. Ha a tarlóhántással egyben vetjük a takarónövényt, akkor őszig nagy mennyiségű vizet visz el. Július és augusztus a legmelegebb hónapok, így ekkor a legnagyobb a párologtatás is. Ha azonban ebben az időben szalmatakaróval védjük a felszínt, és csak augusztus végén, szeptember elején vetünk takarónövényt, akkor már más a helyzet. Csapadékosabb időjárás esetén az aratás után elvetett takarónövény is jól beválhat.
Sprinter és Duett: előny őszi vetéskor
Az őszi vetésűek előtt a talajműveléssel nagyon sokszor teljesen eltüntetjük a szalmát a felszínről. Ez legtöbbször azért történik, mert a vetőgépek kevésbé boldogulnak a nagyobb mennyiségű szalmatakaróval úgy, hogy a vetőmag optimális körülmények közé kerüljön. Cél, hogy a vetőmag körül minél kevesebb legyen a szalma, hogy jól be lehessen ágyazni, és biztonságosan ki tudjon kelni.
A magágykészítésnél a különböző mulcskultivátorokkal el lehet érni, hogy lazítunk, de szalmatakarót is hagyunk a felszínen. Ehhez kell majd olyan vetőgép is, amelyikkel tökéletesen lehet vetni. A Horsch háza táján az egyik ilyen vetőgép a Sprinter!
A vetőgépben speciális csoroszlyát találunk. Ez a Duett csoroszlya. A csoroszlya az orrbetéttel felemeli a szalmát, a vetési sík alatt mikrolazítást is végez, a kiemelt föld- és szalmaelegy elhalad az oldalpáncélzaton, közben egy csúszótalp tömöríti a magágyat. Végül erre a tömörített talajrétegre kerül a vetőmag, ezután az oldalpáncélzaton elhaladt és közben szeparálódott föld kerül a vetőmagra, majd ezt borítja a szalma. A Duett csoroszlyán keresztül egy menetben a műtrágya is kiadagolható, ez az orrbetét mögé kerül, a vetőmag alá. A vetés ikersávban történik, így a bejárt felület kb. 30–35%-át vetőmag borítja.
vetés és a PPF hatására
Ebben a vetőgépben nem találunk művelőtárcsa-elemeket! Itt a csoroszlya végzi a talajmunkát is. A három gerendelyen elhelyezett csoroszlyamező mögött egy kétsoros gereblyét találunk, ami segít a takarásban, illetve a felszínegyengetésben. Minden csoroszlya mögött egy gumikerék található, ami a vetett sávokat le is tömöríti. A vetőgép végére lehet még egy gereblyét tenni, ami különböző talajokon még a felszínt rendezi, hogy egy esetleges csapóeső után a lehengerelt sávok kevésbé tömörödjenek be, könnyebb legyen a kelés. A Sprinter egy olyan szupermulcsvető, ahol a szalma mindig a vetőmag felé kerül, így a kelés és a korai fejlődési stádiumban a felszín takarása biztosított!
Szász Zoltán
+36-30/743-0302
