Jelentős károkat okozó baktériumot találtak három vármegyében

A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését – zárlati károsító, Ralstonia pseudosolanacearum baktériumot mutatott ki a Nébih három vármegyében.

Az Európában először 2015-ben azonosították

A növényekre veszélyes kórokozó jelenlétét jelenleg három vármegyében (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala) igazolta a hatóság. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

A Nébih laboratóriuma által 2022 szeptemberében a fenti területekről származó mintákból azonosított Ralstonia pseudosolanacearum baktériumot, mely zárlati károsítónak minősül.

Jelenleg ugyanis nincs ellene kémiai védekezési lehetőség, terjedése a megfelelő növényegészségügyi intézkedésekkel akadályozható meg.

Gazdasági károkozása jelentős

A fontosabb gazdanövények, amelyek hazánkban érintettek lehetnek: a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa, valamint a dísznövények. A baktériummal való fertőzöttség elsődleges jele a termőterületen a mezőgazdasági kultúra hervadása, majd bekövetkezik a gazdanövény pusztulása.

A terjedés elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, ezért fontos a megbízható, ellenőrzött termesztőktől történő beszerzés.

A károkozó fertőzőképességét tartósan megőrzi, így különböző munkagépekkel és -eszközökkel való érintkezés után, azok által további területeket is megfertőzhet. Segíthet a megelőzésben a munkagépek, eszközök tisztítása és karbantartása területváltások, vonulások előtt.

Súlyosbítja a helyzetet, egyben nehezíti a védekezést, hogy ez a baktériumfaj a felszíni eredetű öntözővíz révén is képes terjedni. Ebben az esetben a fúrt kútból történő öntözés lehet a megoldás.

A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését.

A terjedés megelőzésére az alábbi konkrét preventív növényegészségügyi intézkedések jelenthetnek segítséget:

• kizárólag laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagokat ültetéssenek;
• a gépek, eszközöket a fent említett esetekben fertőtleníteni kell;
• a felszíni eredetű víz öntözésre történő alkalmazását kerülni kell;
• védekezni kell a kesernyés csucsor ellen (Solanum dulcamara);
• fertőzött területeken az előírt ideig nem szabad gazdanövényt termeszteni, profilt kell váltani;
• javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése;
• írtani kell az árvakeléseket.

Forrás: Nébih