Kaszálhat a magyar juhágazat, de fejlődni is kell hozzá

Írta: Agrárágazat-2022/4. lapszám cikke - 2022 április 07.

Fordíthat a trendeken, és növekvő pályára állhat a juh-szektor

Ha korszerűbb lenne a rendszerváltás óta küszködő juhágazat, akkor most nemcsak nagy üzleteket csinálhatna, hanem fontos piaci hídfőállásokat szerezhetne. Még a korábbinál is több most az exportlehetőség, és egyre jobb a hazai populációk genetikai státusza is – a probléma nem is mindig a külső, hanem a belső körülményekkel van. A szakmaközi szervezet ügyvezetőjét, dr. Mezőszentgyörgyi Dávidot kérdeztük arról, van-e még esélyünk a kiugrásra, és ha igen, mi kell hozzá.

juhok

Átalakult az európai piac az elmúlt két évben

A koronavírus-járvány és a Brexit sok bajt zúdított az európaiak nyakába (is), de ami az érem egyik felén probléma, az a másikon lehetőség. Így van ezzel a magyar juhágazat is, amelynek szereplői és irányítói – az állami agrárigazgatás szereplői mellett – már tavaly nyáron egyre határozottabban mondták: „Itt a lehetőség!”. Az alaphelyzet, vagyis az, hogy Európa juhhús terén csak 95 százalékban önellátó, nem változott. Sőt, az igény inkább csak nőtt és folyamatosan nő, miután egyre több a keleti vallási-gasztronómiai hagyományokat követő polgár Európában. A Juh és Kecske Ágazatért Egyesület, mint elismert szakmaközi szervezet ügyvezető igazgatója, Mezőszentgyörgyi Dávid szerint ez azt jelenti, hogy továbbra is keresleti piaca van az ágazati termékeknek. Ezen még erősített is a járványban megszakadt globális ellátási láncok miatt akadozó áruellátás vagy -hiány. És még ezzel sincs vége a sornak: miután a britek – az egyik legnagyobb európai juhtartó nemzet – kizárták magukat az EU-ból, és immár 3. országnak minősülnek, ezért a korábbi gyors, egyszerű és olcsó európai behozatalnak nagyjából vége.

Mezőszentgyörgyi David

Nem volt megfelelő szervezettség

Mindennek ellenére nemcsak nálunk bajlódik az ágazat, sőt: csökken a juhok és juhtenyésztő gazdaságok száma, hanem az EU-ban és az angoloknál is. Ennek pedig sokban hasonlóak az okai, mint Magyarországon. Az EU már a 2010-es évek derekán vészriadót fújt. A juh- és kecsketenyésztés a legveszélyeztetettebb az EU állattenyésztési ágazatai között. Nagyon sokan hagyják el, kiöregszenek a szakemberek, és erőteljesen (évi 3,6-ról 2 kilóra) csökkent a fejenkénti/évenkénti juhhúsfogyasztás. Csak az utóbbi 30-40 évben 120 millióról 80-ra esett vissza az egyedszám. Ezen, a jelek szerint, az EU-támogatások is csak szerény mértékben javítottak. A korábbi 87 százalék fölé nőtt az önellátottság, de a strukturális problémákon ez sem sokat változtatott. Egyre nőtt az Új-Zéland és Ausztrália felől érkező importnyomás, a klímaváltozás sok helyen rontja a legelők állapotát vagy költségessé teszi azok javítását, továbbá a juhágazatban nem volt olyan szervezettség, mint például a szarvasmarhaszegmensben.

Törékeny piac, érzékeny munka

Nálunk sajnos még mindig tetten érhető néhány olyan tényező, hiedelem, ami mások mellett útjában áll a kibontakozásnak. – Egyrészt sokan még mindig amolyan extenzív ágazatnak nézik a juhtenyésztést. Másrészt nincs igazán széles gasztronómiai hagyománya a juhhúsfogyasztásnak: van a birkapörkölt, és nagyjából kész. Ezért aztán a hazai termelés 95 százalékban exportra megy, kis súlyú bárányként. Ennek a fő piaca pedig döntően Olaszország, és ott is a húsvéti időszakban – nyitja a hazai helyzetelemzést a szakember.

Ezen az egyoldalú és így törékeny exportpiacon csak azok maradhatnak meg, akik koncentrált, jó minőségű és tartósan nagy mennyiségű árut tudnak kínálni a felvásárlóknak. – A világ ebben is a gazdaságok koncentrációja felé halad. Ma már nem igaz, hogy 2-300 állat eltart egy juhtartót. Egy családi gazdaságban is legalább 1200-1500 állat, hektáronként 4-5 egyed és persze jó minőségű, öntözött legelők lennének szükségesek ahhoz, hogy tartósan eredményes legyen a gazdálkodás – összegzi Mezőszentgyörgyi Dávid. A piaci viszonyokon alapuló, elvi kalkulációja szerint így elérhető a 25 kilós bárányoknál, 1600 forintos kilónkénti áron példányonként 40 ezres árbevétel, ami egy 1200-as állománynál évi szűk 50 milliós bevételt hoz a gazdaságnak. – Ez egy négyfős családban tisztes megélhetés lehet, mert ne feledjük el, hogy a juhászat évi 365 napos munka. Nem gépesíthető még annyira sem, mint a szarvasmarha- vagy sertéstartás, a precíz juhász pedig a legeltetést sem bízhatja akárkikre.

juhok
A legveszélyeztetettebb állattenyésztési ágazat

Nettó munkaerőhiány

Mindezek fényében a szakmai szervezet vezetője is azt tartja az egyik legnagyobb fenyegetésnek, hogy a tapasztalt, megbízható és hozzáértő szakemberek kiöregszenek és eltűnnek az ágazatból. – Márpedig rájuk azért is nagy szükség van, mert bár az európai stabil és nagy felvevőpiac, csak a jó minőségű árura van igény és kereslet – teszi hozzá Mezőszentgyörgyi Dávid. Igaz, a juh igényli is a hozzáértést és a törődést. A szakember megfogalmazása szerint ez az állatfaj nem is reagál jól a mesterséges, „robotosított” környezetre. S bár tartása, takarmányozása sok tekintetben valóban kisebb költségű, extenzívebb, mégis ma nettó munkaerőhiány van. – Nemcsak, hogy szakembert nem találnak a juhászatok, de egyáltalán lassan embert sem, aki elvégezné a feladatokat a körmözéstől a legeltetésig – mutat rá. Hozzáteszi, a hazai szektorban megvan a szükséges hozzáértés, tapasztalat, gyakorlati és elméleti tudás, de hogy a jövőben meglesz-e, az egyelőre kérdéses. Noha döntően nem ezen áll vagy bukik a hazai mezőgazdaság (export)teljesítménye, de azért az évi 25 milliárdos kibocsátású ágazat jövője a csaknem 8 ezer család és kisgazdaság sorsa miatt is fontos.

Támogatás-ok
Az európai, így a hazai juhágazati törekvések is vitathatatlan célnak tartják a szektor támogatását, megmentését. Az EU is évekkel ezelőtt fogalmazta meg, hogy mint veszélyeztetett tenyésztési formát a juhtartást segíteni kell. Ezzel elsősorban a folyamatos elvándorlást, kivonulást igyekeztek fékezni, megállítani. Magyarországon is sok, mintegy tízféle olyan támogatás létezik, ami a juhászatok működéséhez, fejlődéséhez járul hozzá. Sőt, nemrég például nőtt – 282 euró/hektárra – a gyepek után adható maximális támogatási összeg. Az agrárkormányzat nagyobb rugalmasságot sürgetett és vezetett be a földhasználat kezelésében, továbbá a minimális állatsűrűséget 0,2 állategység/hektárban állapította meg (ez a tavaly őszi pályázatokra vonatkozott).
A KAP keretében, az érvényes támogatási rendszerben a dotációk mintegy negyede anyajuhokhoz kötött termelési támogatás, a fele területalapú. A többi az AKG keretében, illetve ökológiai támogatás formájában jut el a juhtartókhoz. Jövőre elindul a területalapú támogatások között az agrár-ökológiai alapprogram – ez a támogatás a gazdálkodók környezeti vállalásai után fizethető, és jövőbeli feltételeit összehangolták a most induló AKG-val –, ezt még az ősszel jelentette be Feldman Zsolt agrárminisztériumi államtitkár. Azt is elmondta akkor, hogy itt a KAP első pilléréből nyújtott új támogatás igénylésekor a termelőnek egy listáról kell választania. Arról kell döntenie, hogy milyen kötelezettségeket vállal majd szántón, gyepterületen vagy ültetvényen az agrárökológiai alapprogram keretében. Ennek fejében elnyerheti az akár 20-25 ezer forint/hektár támogatást is, az alaptámogatáson felül.
Mindezeken túl fejlesztési célú támogatások is bekerültek a Vidékfejlesztési Programon belül külön kiírt pályázati felhívások közé. Ez mind a nagyobb, mind a kisebb léptékű beruházásokat érinti. A nagyobb projekteket támogató felhívás kapcsán 68 kérelem kapott csaknem 6 milliárdos támogatást. A kisebb fejlesztések terén, a kiskérődző-ágazatból beérkezett kérelmek úgy alakultak, hogy 365 darab pályázatot bíráltak el, és majdnem 5 milliárd forintot osztottak ki a gazdaságok között.

Egy évtized alatt eltűnt az állomány harmada

Szóval, most a szakmabeliek köreiben is az a nagy kérdés: hoz-e fordulatot a tavalyi „fordulópont”. Azt Mezőszentgyörgyi Dávid is megerősíti, hogy 2021-ben megállt az évtizedek óta tartó mennyiségi hanyatlás. Ennek éppen ideje volt, miután csak az utóbbi évtizedben legalább az ötödével lett kisebb a hazai juhállomány létszáma. Míg 2016-ban még több mint 1,2 millió, addig 2019-ben már 100 ezerrel kevesebb volt, 2020-ban a számuk már el sem érte a 950 ezret – írja a KSH. Tavaly pedig már csak 850 ezerre tették a számukat. – A kedvező exportpiaci kilátások mellett fontos és egyre fontosabb elem lehet a juhtartás kedvező ökológiai, környezeti hatásainak megfontolása. A juhok jelenléte vitathatatlan környezeti hozzáadott értékkel rendelkezik. Számos, természetes hátránytól szenvedő vagy nem eléggé termékeny területen segít a biológiai sokféleség és a táj megőrzésében. Emellett hozzájárul olyan jelenségek elleni küzdelemhez, mint az erózió vagy az erdőtüzek. A legeltetés a vidéki környezet megőrzőjének szerepét tölti be – tartalmazza az EU korábbi jelentése is.

És bár a juh- és kecsketartás a gyengébb adottságú földterületeken is fenntartható, attól még ez a fajta félextenzivitás is megkéri a magáét. És a klímaváltozás hatásai nyilvánvalóan a hazai legelők minőségét sem kímélik. – Egyre inkább napirendre kell venni az öntözés megoldhatóságát a legelőkön – mutat rá a szakmai szervezet vezetője. Egyben emlékeztet: kérdéses, hogy egy 2030 év alatt megtérülő beruházásba belevágna-e egy gazdaság, hiszen ilyen időtávon már a földbérleti viszonyok is bizonytalanok.

juhok
A jelenlétük számos előnyt hordoz

Kitörési pontok

Mezőszentgyörgyi Dávid szerint a hazai juhágazat kitörésének legfontosabb feltételei három szóval összegezhetőek: minőség, hatékonyság és fenntarthatóság.

A minőségi árualap megteremtése és megléte mára minden szegmensben alapkövetelménnyé lett. Magas árat magas minőséggel lehet elérni. Ehhez elsősorban szaktudásra van szükség, amely magában foglalja az okszerű fajtahasználatot, a modern tenyésztési módszerek alkalmazását és a tartási és takarmányozási technológiák ismeretét is. – A hatékonyságon a fenti elemek ökonomikus szemléletű, tervszerű alkalmazását értjük. Azaz mindenkor tisztában kell lenni az adott piaci viszonyokkal, trendekkel, és célszerű termelési és/vagy termeltetési rendszerekben gondolkodni. Mindezt úgy, hogy az adott teljes termékpályáról legyen ismeretünk – teszi hozzá a szakember.

A fenntarthatóságról szólva kiemelte: ez mind környezeti, mind gazdasági szempontból elengedhetetlen. – Az európai irányok kedveznek a kiskérődzőknek, és ezzel élni kell. Ugyanakkor mindig számolni is kell, hogy a döntéseink üzleti terv szintjén is megalapozottak legyenek – intett. Hozzátette: egyértelmű kitörési pont a magasabb minőségű és feldolgozottságú árualap megteremtése, mert jelenlegi ismereteink szerint e területen jó árak mellett még sokáig mód nyílik a piac fejlődésére.

Kohout Zoltán
Fotók: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán