Kalászosok: nagyon megtérül a jól megválasztott vetőmag

A rossz hír egyben jó is – magasak a műtrágya- és inputanyagárak, ami nem jó, de ez most minden korábbinál inkább gondos és bölcs vetőmagválasztásra bírhatja a kalászosok termesztőit. Ez pedig azért fontos, mert a termesztési költségekben a vetőmag beszerzése legfeljebb csak 10 százalékot jelent, ugyanakkor a termésre gyakorolt hatása 25 százalékos. Mi várható idén a kalászosok piacán?

Ezért alakulnak így a vetésterületek

A tavalyi aszály és a két éve dúló világgazdasági felfordulás az itthon termesztett főbb haszonnövények termőterületi, piaci átalakulását is elindította. A legjobb példa erre a kukorica jelentős – bár korántsem meglepő – vetésterület-csökkenése. Miután a 2022-es nyár (súlyosbítva a korábbi bő 1,5 év rekord kevés csapadékával) az ötéves átlag 49 százalékára húzta le a kukorica-termésátlagokat (ez a visszaesés a szójánál sokkal kisebb: 24 százalékos). Tavaly kukoricából a szokásos bő 1 millió hektárral szemben már a 820 ezer hektárt sem érte el a betakarított terület a KSH szerint. Sokan azt várták, hogy ennek a visszaesésnek a fő haszonélvezője a tengeri „kistestvére”, kis konkurense, a szója lesz. Ez részben így is lett: idén sem csökkent, hanem stabilan tartja magát a bő 67 ezer hektáros szójavetésterület.

– Növekedés azért sem következhetett be ezen a téren – világítja meg a helyzetet Bene Zoltán –, mert az aszály a szójavetőmag-termesztésnek is ártott, korlátozva ezáltal a keresett fajták elérhetőségét, másrészt a gazdaságok jó részénél még mindig érvényesül a „kényelmes tétlenség” teszi hozzá a Karintia Kft. cégvezetője.

Érdemes még mindehhez hozzávenni a repce-termőterület várható alakulását firtató becsléseket. Az olajnövény „befolyása” ugyanis szintén évek óta visszaszorulóban van. Az utóbbi 4 évben harmadával csökkent a vetésterülete, ma már alig haladja meg a 200 ezer hektárt.

A bő termés fontos, de már nem elég

A szója-kukorica összevetés azonban a kalászosok kilátásait tekintve is szolgál fontos, aktuális párhuzamokkal. A szója előnye ugyanis nemcsak az, hogy jobbak a szárazság- és melegtűrő adottságai. Egyre fontosabb erénye, hogy minőségi vetőmag használata esetén lényegében a még mindig magas árú N-műtrágya nélkül termeszthető, továbbá jóval kisebbek (vagy korai éréscsoport esetében nincs is) a szárítási költségei.

– A kalászosok, elsősorban a búza és az árpa szempontjából is érezhető a változás a termelői igényeket tekintve. Ez azt jelenti, hogy míg korábban e szegmensekben is a bő termőképessség volt a legfőbb „hívószó”, addig ma már ez a tudás kevésnek bizonyul. Ma már alapvető igény a gazdák részéről, hogy az adott fajta alacsonyabb vetésnormával, jó N-hasznosító képességgel rendelkezzen, és a betegség-ellenálló képességet tekintve is kiemelkedő legyen, vagyis biztonságosabban, de mindenek előtt olcsóbban legyen termeszthető. Hiába van ugyanis bő termésünk, ha a terményárak alacsonyak, viszont a ráfordítás költségei, az inputanyagárak magasak – fejti ki Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője.

Az árpa figyelemre méltó er(edm)ényei

Ezen a logikai úton haladva az árpa előnyei szembeötlőek. Bár az ára jelenleg ugyancsak alacsony, a szinte optimális időjárás – elsősorban a sok csapadék – nagyon sok termőterületen jó terméssel kecsegtet. A Karintia cégvezetője partnereiknél nem ritkán lát 10 tonna feletti hozamot ígérő táblákat. További érv, hogy az őszi árpa olcsóbban termeszthető, továbbá egy korai növényként „beelőzi” a búzát gyakrabban fenyegető nyári szárazságot és forróságot – a korai betakaríthatósága miatt általában gyorsabban értékesíthető. Az árpa e jellemzőinek is eredménye, hogy az utóbbi 5-6 évben dinamikusan emelkedett az ősziárpa-termőterület (lásd táblázatunkat!), és ez a növekedés vélhetően idén tovább folytatódik. A cégvezető attól sem tart, hogy – kivéve talán a leginkább keresett szaporítóanyagokat – árpavetőmagból hiány lenne idehaza. – Bár 2-3 hét még az aratás, amennyiben az eső alábbhagy, nem hiszem, hogy hiány lesz vetőmagból. Ami biztos, az az, hogy egyre több gazdaság számol alaposabban: a hozam mellett már a ráfordítás is a legfontosabb döntési tényezők közé kerül, amikor faj- és fajtaválasztásra kerül sor a vetési tervben – mondja Bene Zoltán.

Fajtaválasztás és beltartalom

A vetőmagválasztás említett érvei a hagyományosan 1 millió hektár körüli területen termesztett búza esetében is hasonlóan alakulnak. A bőtermő jelleg mellett – a még mindig magas termesztési költségek miatt –a N-hasznosítás, a betegség- és stresszellenállóság, a növényvédelmi ráfordítások várható alakulása egyre fontosabb szempont. A vetési norma ugyancsak meghatározó tétel a hektárköltségek miatt, ami jelentős szórást mutat.

A várhatóan szintén relatíve magas vetőmagárak mellett nem lesz mindegy, hogy 150–180 vagy 250–300 kiló normával kell számolnia hektáronként a gazdaságnak. – Mindehhez vegyük hozzá a magas finanszírozási kamatokat! – int Bene Zoltán, rámutatva: amikor finanszírozni kell a ráfordításokat, nem mindegy, milyen összegekre terhelődik rá a kamat.

A búzánál ráadásul a növényvédelmi költségek is komolyabb megfontolást igényelnek. A viszonylag hűvös és különösen csapadékos szezonban a gomba-, rozsdabetegségek akár jelentős kiadást is okozhatnak. Az emelkedő inputanyagárak, növényvédelmi költségek nyilván terhet jelentenek, de közvetetten azzal az előnnyel járnak, hogy erősítik a gondos fajtaválasztás iránti fogékonyságot a gazdaságokban.

A fajtaválasztás és a minőségi vetőmag alkalmazása a termés minősége szempontjából is döntő lehet. Ha ugyanis az adott fajta nem képes kellő mértékben hasznosítani a kapott inputot, vagy egyéb okból nem eredményez jó minőséget, akkor az akár nagyobb hozam sem fogja profithoz segíteni a gazdát. – Vagyis a fajtaválasztáskor a várható beltartalomra is nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni. Az értékesíthetőség szempontját ugyanis már akkor kiemelten kell kezelni, amikor még „csak” a vetőmagválasztásnál tartunk – hangsúlyozza Bene Zoltán.

Megtérül és hasznot hoz a vetőmag mint befektetés

Az egyik legizgalmasabb kalkuláció azt mutatja meg, hogyan érdemes mérlegelni a vetőmaghoz fűződő ráfordítást. – Olyan befektetésként érdemes tekinteni a fémzárolt vetőmagra, ami egészen biztosan megtérül a termés és a felvásárlás során – bocsátja előre a cégvezető. Általában ugyanis a vetőmag beszerzésének a költsége az összes termesztési költséghez mérten 10% körül mozog a kalászosok esetében. Az idei évben a csökkenő vetőmagárak miatt ez várhatóan 10% alá fog esni. A terméshozam, a termésminőség, az inputanyagigény és a várható növényvédelmi kiadások nagyban függnek attól, milyen fajtával dolgozunk. Ennek a termésre gyakorolt hatását 20–30 százalékra teszi a szakma. – Ha ráadásul az adott fajta jól hasznosítja a kapott inputanyagot, és relatíve kevesebb növényvédelmet igényel, végül magasabb beltartalmi értékű termést hoz, ami további megtérülést eredményez – erősíti meg Bene Zoltán. Mindebből az következik, amit a vetőmagszakma évek-évtizedek óta hangoztat: nem érdemes a szaporítóanyagon spórolni. Ha ugyanis a megfelelő termőhelyen a megfelelő vetőmaggal dolgozik a gazdaság, akkor számíthat rá, hogy a fémzárolt vetőmag beszerzése bőségesen megtérül a kisebb inputanyag- és növényvédelmi kiadás terén.

Kohout Zoltán