A rotációs kaszák konstrukciós kialakításai

A szálastakarmányok betakarításának első munkaművelete a kaszálás. A szálastakarmányokat a hazai mezőgazdasági gyakorlatban a természetes és telepített gyepek, az egy- vagy kétéves telepített füvek, a pillangósok, lucerna, tavaszi-őszi takarmánykeverékek, valamint a teljes növényként betakarított kalászosok adják. Ezeknek a növényeknek a takarmányként történő feletetése nagyon változatos módon történik, legeltetéssel közvetlenül a területen vagy kaszálás után szénaként, illetve szenázsként tartósítva tárolás után, valamint a legeltetéssel és kaszálással kombinálva.

A különböző hasznosítási célokban szinte minden esetben együttesen döntő fontosságú szempont az állatállomány takarmányellátása és a fenntarthatóság – bővebben a természetvédelmi szempontok.

Konstrukciós megoldások

A szálastakarmányok betakarításának első munkaművelete a kaszálás. A kaszálás technológiáját és műszaki eszközeit az említett különféle szálastakarmányok élettani és morfológiai tulajdonságait figyelembe véve kell megválasztani, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A feladat megoldására a gazdálkodók részére számos, különböző konstrukciójú rotációs kasza áll rendelkezésre, széles típusválasztékban. A rotációs kaszák vágószerkezeti megoldásukat tekintve dobos vagy tárcsás vágószerkezetű kaszák lehetnek. Traktorkapcsolat tekintetében pedig hátul függesztett oldalt vágó, mellső függesztésű vagy vontatott kaszák közül lehet választani.

Dobos, csúszótányéros rotációs kaszák vázszerkezetei

A dobos vagy csúszótányéros rotációs kaszák erős vázszerkezetű, robusztus építésű gépek. A kisebb munkaszélességű, oldalt vágó gépek fix gerendelye csuklósan csatlakozik az üzemeltető traktorhoz kapcsolódó függesztőszerkezethez. A hátul függesztett és oldalra vágó és mellső függesztésű dobos kaszák tartógerendelye fix, merev konstrukció. A merev tartógerendelyekbe vannak csapágyazva a forgódobok tengelyei. A forgódobok tengelyei hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről zártszelvényben átmenő tengelyről kapják, kúpkerékhajtóműveken keresztül. A kúpkerékhajtóművek zárt kialakításúak, a kúp- és tányérkerekek olajfürdőben futnak. Ezek a dobos, csúszótányéros kaszák 2,4–3,0 m munkaszélességű konstrukciók, 2 vagy 4 dobbal vannak felszerelve (1. kép).

A nagyobb munkaszélességű dobos rotációs kaszák szintén 4 db, de nagyobb, akár 1,5 m átmérőjű tányérokkal vannak építve. Ezeknél a gépeknél a gerendely két szélső tagja a két szélső forgórésszel szállítási helyzetben felcsukható, munkahelyzetben pedig a talajra süllyeszthető. A nagy munkaszélességű, 4 × 1,5 m átmérőjű dobos vagy tányéros rotációs kaszák forgódobokat tartó gerendelye – éppen a tökéletes talajkövetés és az egyenletes vágási, vagyis tarlómagassággal történő kaszálás érdekében – forgórészenként egymástól független, paralelogramma felfüggesztésű. Ugyancsak ebből a célból a forgódobok csúszótányérjainak talajterhelését, a mechanizmusba épített vágószerkezeti kialakításokat dobos, csúszótányéros kaszáknál tekercsrugók előfeszítésével lehet beállítani (2. kép).

A dobos, illetve csúszótányéros kaszák felsőhajtású kivitelűek. A konstrukciókban alkalmazott forgódobok szerkezete csavarkötéssel csatlakozik forgódobonként a tartógerendelyhez, paralelogrammamechanizmushoz. A lemezburkolatú dobokban felül és alul vannak csapágyazva a csúszótányérok, illetve az azokat meghajtó tengelyek. A csapágyak zárt, gondozást nem igénylő mélyhornyú golyós csapágyak. A dobok alsó részére csavarkötés rögzíti a szálas anyagot terelő tárcsát. A terelőtárcsa alatt forog a meghajtótengelyre ékelt vagy más módon rögzített csúszótárcsa, melynek csapszegein vannak rögzítve a vágást, illetve a szálas anyagot levágó lengőkések. A lengőkések lehetnek egyenes élprofilkialakításúak, de lehetnek különböző mértékben hajlított kivitelűek. A dobos, csúszótányéros rotációs kaszáknál a vágási magasság a különböző vastagságú csúszótányérok cseréjével vagy a különböző hajlított profilú kések változtatásával, cseréjével változtatható, erősen korlátozott mértékben (3. kép).

Tárcsás rotációs kaszák vázszerkezeti kialakításai

A tárcsás rotációs kaszák is – a traktorkapcsolat tekintetében – hátul függesztett, oldalt vágó, vontatott vagy mellső függesztésű változatban készülnek. A tárcsás rotációs kaszák hátsó függesztésű változatainak függesztőszerkezete csapokkal kapcsolódik az üzemeltető traktorok hidraulikus hárompont-emelő berendezéséhez. A kisebb munkaszélességű, 6–8 forgórésszel szerelt gépek függesztőkeretéhez paralelogramma karos mechanizmus kapcsolódik. A paralelogrammamechanizmus biztosítja a tárcsás vágószerkezet azonos helyzetben tartását munkahelyzetben. A kaszagerendely pedig csuklósan kapcsolódik a mechanizmushoz. A kaszagerendely tartja a tárcsás vágószerkezetet. A kaszagerendely kiemelését, illetve munkahelyzetbe süllyesztését a mechanizmushoz támaszkodó kettős működésű hidraulikus munkahengerek végzik. Ezek a kis munkaszélességű – 1,8–2,4 m –gépek hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről ékszíjhajtáson keresztül kapják (4. kép).

A nagyobb munkaszélességű – 2,8–3,2 m – 10-12-14 forgórészes, hátul függesztett tárcsás kaszák traktorhoz kapcsolódó függesztőszerkezete erős durvalemezből hegesztéssel kialakított zártszekrényes konstrukció. A függesztőszerkezet képezi az üzemeltető traktor TLT-jéhez kapcsolódó kardántengelyt és a kaszát hajtó kúpkerékhajtómű bázisfelületét (5. kép).

A kúpkerékhajtóműről a nagyobb munkaszélességből adódó nagyobb hajtási teljesítmény átvitelére szintén kardántengely viszi át a hajtást a vágószerkezetet hajtó kúpkerekek hajtóművére. A függesztőszerkezethez függőleges csapon keresztül kapcsolódik a szintén durvalemezből kialakított hegesztett emelőkar. Az emelőkar másik vége pedig a kaszagerendelyt a központban, a súlypontban tartja (6. kép).

Ez a megfogási megoldás biztosítja ezeknél a gépeknél a tökéletes kereszt- és hosszirányú talajkövetést. Ezeknek a gépeknek a többségénél az egyenletes talajterhelés, vagyis tarlómagasság biztosítására a hagyományos tekercsrugós megoldást hidropneumatikus rugózással váltják ki (7. kép).

A vontatott tárcsás kaszák vázszerkezete szintén paralelogramma függesztőberendezésen keresztül tartja a tárcsás kaszaszerkezet gerendelyét, a hajtásátvitel hajtóműveit és a traktor TLT-jéről a hajtást átvivő hajtóműházakat és tengelyeket. A talajterhelést ezeknél a gépeknél, a paralelogramma függesztőszerkezet tekercsrugóinak előfeszítésével lehet beállítani. A vontatott tárcsás, rotációs kaszák közepesen vannak kihasználva – a közlekedésrendészeti előírások adta lehetőséget nézve –, általában 3 m munkaszélességűek. Éppen ezért a gépek vonórúdja szállítási helyzetben a vontató traktor vonóberendezésének vonalában behajtható (8. kép).

A mellső függesztésű tárcsás kaszák kapcsolómechanizmusa hasonló, mint a nagyobb munkaszélességű hátsó függesztésű gépkonstrukcióké. A kapcsolókeret alsó csapjához kapcsolódva és a felső csapjához csatlakozó lengőkar valósítja meg a paralelo gramma felfüggesztőmechanizmust, vagyis a hosszirányú talajkövetést. A keresztirányú talajkövetés pedig a keret keresztirányú elmozdulásával valósul meg. A hajtás az üzemeltető traktor mellső TLT-jéről történik, a vázkeretre épített hajtóművekkel és kardántengelyekkel. Egyes típusokon a vágószerkezeti hajtás kétoldalú (9. kép).

Tárcsás rotációs kaszák vágószerkezeti megoldásai

A tárcsás rotációs kaszák vágószerkezetei a traktorkapcsolati megoldástól függetlenül hasonló elvi megoldásúak, eltérés, különbség a konkrét konstrukciós kivitelben van. A tárcsás rotációs kaszák vágószerkezete alsó hajtású kialakítású, ez azt jelenti, hogy a kaszagerendelybe csapágyazott tárcsás vágószerkezetek a hajtásukat alulról kapják. A kaszagerendely nagyon komoly és pontos gyártástechnológiával, préseléssel vagy hegesztéssel és csavarkötéssel kialakított zártszekrényes szerkezet. A függőleges tárcsák tengelye ebbe a zárt hajtóműházba van csapágyazva, nagy teherbírású és élettartamú golyós csapágyakkal. A hajtóműházban a hajtás a legtöbb tárcsás kaszánál homlokfogaskerekekkel történik, de egyes

típusoknál előfordul kúpfogaskerekes hajtásátvitel is. A zárt olajfürdős hajtásátvitelnél az olajszivárgás megakadályozására nagyon komoly szimeringes tömítéseket alkalmaznak. A tökéletesebb anyagterelés érdekében a két szélső tárcsára terelődobok vannak építve. A tárcsák geometriai kialakítása a legtöbb típusnál ellipszis alakú, de lehet csonkított háromszög alakú is. Az ellipszis alakú tárcsákra 2-2 kés, míg a háromszög alakú tárcsákra 3-3 db megfordítható kés szerelhető. A forgórészek mechanikai igénybevételéből adódó töréseinek elkerülésére különböző biztonsági megoldásokat alkalmaznak. Ezek közül a leggyakoribbak a nyírócsapos megoldások, de egyéb szabadonfutós megoldások is léteznek. Ezek a biztonsági berendezések megakadályozzák a tárcsákban vagy a hajtásrendszerben a további meghibásodásokat, az esetleges hibák pedig gyorsan kijavíthatók.

A dobos és tárcsás rotációs kaszák különböző kialakítású szársértő berendezésekkel szerelhetők fel. Konstrukciójukat tekintve – a külön szerelési egységet képviselve – közvetlenül a vágószerkezet mögé vannak építve.

A dobos rotációs kaszák lengőujjas vagy „V” alakú fém- vagy műanyag ujjakkal szerelt szársértőkkel vannak felszerelve. A lengőujjas berendezéseknél egy meghajtott tengelyen elhelyezett rudas, a hengerpaláston lengő, a centrifugális erő hatására sugárirányba beálló köracél lengőujjak végzik a szárak hossz irányú dörzsölését. Hasonlóan történik ez a „V” alakú fém- vagy műanyag ujjas berendezéseknél is. A szársértés hatékonyságát a forgó szerszámokkal szemben elhelyezett öntvény dörzsbetétek fokozzák. Ezek a berendezések – mint azt már az előzőekben írtuk – elsősorban fűfélék szársértésében hatékonyak. Az ilyen konstrukciójú szársértők tárcsás kaszákon is megtalálhatók. A szársértő berendezések másik csoportja a fémbordás vagy gumihengeres szársértők (10. kép).

A hengeres szársértők a vágószerkezet mögé – annak közel teljes munkaszélességében – kerülnek beépítésre. A gumihengeres változatok többsége nyílbordázattal készül. Konstrukciójukat tekintve pedig az anyagáram vastagságának, vagyis a hozam nagyságának függvényében állítható rugóterheléssel készülnek.

Technológiai alkalmazások

Az ismertetett konstrukcióból a termőterületi arányok – gyep, lucerna, takarmánykeverékek, kalászos gabonafélék, valamint szilázs/szénakészítés arányainak figyelembevételével – és egyéb ökológiai adottságoknak és időjárási viszonyoknak megfelelő technológiákhoz kiválasztható az adott konstrukciós megoldás. Nagy területű, nagy hozamú és rosszabb talajállapotú gyepek kaszálására széna- és szenázskészítés esetén jó területteljesítménnyel használhatók a nagy átmérőjű dobos-csúszótányéros, mellső függesztésű kaszák. Amennyiben az időjárási viszonyok megkövetelik, a gyepek kaszálására feltétlenül használhatók az ütő-, „V” vagy lengőujjas szársértős dobos és tárcsás kaszák. Ezeknek a konstrukcióknak a használata gyep-, széna- és szilázskészítésben jó minőségű takarmányok előállítását eredményezi.

A nagy hozamú szenázsnak termesztett kalászosok kaszálására is a nagy anyagáteresztő keresztmetszetű dobos kaszák használhatók; ha nincsenek ütőujjas szársértővel felszerelve, ezt a műveletet külön menetben, vontatott kondicionálóberendezéssel lehet elvégezni. A gumihengeres szársértővel szerelt tárcsás kaszák is megfelelő munkaminőséggel tudnak dolgozni. A pillangósok kaszálása során a gumihengeres szársértővel szerelt tárcsás kaszák használatával hozható a levélzet és a szárrészek száradása azonos intenzitásra, és egyben jelentősen csökkenthető a száradási idő (11. kép).

Nagy termőterületek megfelelő teljesítménnyel történő kaszálására pedig a hátul függesztett és mellső függesztésű rotációs kaszakombinációk használhatók (12. kép).

Dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő