Ki korán kel, annak kávé kell…

Kérem, mielőtt e cikk olvasásába kezd, készítsen egy finom kávét, ahogy szereti, és iszogatás közben olvassa! Érdekességek, aktualitások következnek e globális függőség témaköréből. A kávé hálás, széles tömegeket érintő téma. Legyünk őszinték, a hazai kávékultúra még igencsak gyerekcipőben jár. Ezt pozitívan megközelítve még nagy előttünk a fejlődés tere. Hátha tudok egy picit hozzátenni!

Érdekességek a világ kávépiacairól

• Mennyire fontos? A kávéfogyasztók több mint fele szívesebben válik meg mobiltelefonjától egy hónapra, minthogy kávé nélkül maradjon.

• A kávé világital. Azon talán már nem csodálkozunk, hogy az árak felfelé törnek. Történjen bármi, a kávé minden piaci igényhez alkalmazkodik, és fogyasztása töretlenül növekszik. Egy főre vetítve az átlagos kávéfogyasztás 3,1 csésze naponta. A kávéfogyasztók mintegy 80 százaléka otthon főzi; közel 35 százalékuk részesíti előnyben a feketekávékat. Világszerte a nők 66, a férfiak 62 százaléka iszik kávét naponta. A fogyasztók kétharmada ad a kávéhoz valami kiegészítőt (édesítőt, tejet stb.). 125 millió ember megélhetése függ a kávétól.

• A világ kávétermelésének mintegy háromnegyedét az arabica, negyedét a robusta alkotja.

• Míg világszinten a fogyasztás éves átlagban 2 százalék körül bővül, addig egyedül Kínában 20 százalék feletti az ütem. Naná, hogy tovább fog drágulni a kávé.

• Tavaly óta a kávébab a világ második legnagyobb mennyiségű világpiaci terméke (a kőolaj után). A kávé a bolygó legnépszerűbb itala. Tavaly mintegy 180 millió zsákkal fogyasztottak belőle a kávéivók. Ugyanakkor a globális mérleg az elmúlt két évben negatívba fordult. Ez az árhullám egyik gerjesztője.

Globális kávémérleg, ezer 60 kg-os zsák (forrás: ICO)

• Európa adja a globális kávéfogyasztás 32 százalékát, ezzel a világ legnagyobb kávépiaca. Az ázsiai és csendes-óceáni térség áll a második helyen 24 százalékos piaci részesedéssel, ezt követi Latin-Amerika és Észak-Amerika, 19-19 százalékos aránnyal.

• Az európai piacot néhány nagy multinacionális pörkölő- és őrlőcég uralja. Nevezetesen a Nestlé (Svájc), a JDE Peet’s (Hollandia), a Melitta (Németország), a Lavazza (Olaszország), valamint a Starbucks (Egyesült Államok) és a Strauss Kávé (Izrael). A világ 10 legnagyobb pörkölője adja a világpiac igényének körülbelül 35 százalékát.

• A világ első számú kávéfogyasztója Finnország. Minden emberre átlagosan négy csésze jut naponta (12 kg/év!). A normál kávéfogyasztók azonban naponta nyolc-kilenc csészével isznak, a fanatikusok pedig akár 30 csészét is megisznak egy nap alatt. A kávézás olyannyira része a finn kultúrának, hogy munkavégzés közben napi legalább kétszer kötelező kávészüneteket ír elő a törvény.

• Mögötte alig lemaradva Norvégia, Dánia, Izland, Hollandia, Svédország sorakozik, ahol ugyanúgy a hideg időjárás csiszolta fényesre a kávékultúrát. A listán szereplő országok mindegyike egyedi kávékultúrával rendelkezik. Kialakították saját stílusukat és gyakran saját kávéitalaikat, hogy tükrözzék országuk örökségét és hangulatát.

• Kávét 70 országban termelnek. Legtöbbjük forró égövi ország, és közel van az Egyenlítőhöz. A kávébabot termesztők közül csak 50 exportálja azt a világ más részeire.

• A legnagyobb termelő és exportőr Brazília. Mögötte Vietnám, Kolumbia, Indonézia és Etiópia áll.

• A kávé világnapja október elseje.

• A kávézacc fontos nitrogénforrás. Piaca 10 év múlva 23,3 milliárd dollárosra fog duzzadni. Éves átlagos növekedése 5,1 százalék.

• A kávépörkölő iparág a tavaly 430-ról 2032-re 700 milliárd dollárra nő.

• A világ legnagyobb arabicatermelője az amerikai székhelyű, de Kolumbiában termelő Green Coffee Company, amely 13,5 millió kávécserjén termel.

További áremelkedés várható

Mivel mindenkit elsősorban az árváltozások érdekelnek, tudjuk le gyorsan! A világ tőzsdéi visszatükrözik a pandémia és a gazdasági válság által felgyorsított változásokat. Ezt elsősorban a gyengébb minőséget képviselő robusta felé való kereslettel mozdulásban érhetjük tetten. Az ábrán jól látszik, hogy árának emelkedése jóval gyorsabb az arabicáénál. Ezt napjainkban az is fokozza, hogy szárnyra kaptak hírek a nagy robustatermelők romló terméskilátásairól, ami veszélyezteti a növekvő kereslet kielégítését.

A kilátások további emelkedést mutatnak. A kínálatmegbillenése időjárási és gazdasági okokból nem ellensúlyozható a kereslet növekedésének lassulásával, amit a megélhetési válság okoz világszerte. Irány felfelé.

Csúcskísérlet előtt

A Nemzetközi Kávé Szervezet (ICO) ármutatója szerint a 2011-es történelmi csúcs óta, egészen 2020-ig trendszerűen csökkentek a kávéárak. A Covid aztán egy időre ellehetetlenítette a világ második legnagyobb (de robustában a legnagyobb) Vietnám exportját, miközben Brazíliában gyors egymásutánban a fagy és az aszály pusztította a termést. Ekkor jött el a fordulat ideje.

Friss kávétrendek a világból

1. Kávékoncentrátum: annál gyorsabban nem juthat kávéhoz, mint hogy felhígít egy tömény kávét, amelyből már igen széles a választék a tengerentúli boltokban.

2. Hideg kávé: ezt az évet a klasszikus jeges kávétól a prémium minőségű hideg főzeten át a divatos gyorshűtött kávéig a hideg kávé fogja uralni. Köszi, globális felmelegedés!

3. Hideghab: a hideg kávéval kézen fogva fog tarolni.

4. Fehérjekávé: kávéval kevert proteinshake.

5. Étel tetejű tejeskávé: a kávé tetejére valamilyen desszert kerül.

Drágulunk, drágám!

Ha a nemzetközi piacról haza érkezünk, mindig elkerekedik a szemünk. Hogy lehet ekkora áremelkedéseket lenyomni a torkunkon? Hát, simán. Nincs ez másképp a kávé esetében sem. Mind a kiskereskedelmi, mind a vendéglátóhelyi árak araszolnak felfelé. Áprilisban előbbi 50, utóbbi 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és nincs megállás.

A pandémia súlyos csapást mért a kávézókra és éttermekre, aminek a kiskereskedelem forgalma látta hasznát. A helyzet azóta megváltozott, de a forgalom csak részben terelődött vissza a vendéglátásba. A közel 20 ezer tonnás piac legfontosabb tendenciája a kapszulás változatok hódítása. Ez nemcsak gazdaságosabb a kisebb adagok miatt, hanem a fejlett technológia javít az élményen is. A kapszulák kisebb töltőtömege miatt a folyamat együtt jár a kávépiac mennyiségi zsugorodásával is. A képlethez a gazdaságosság is hozzátartozik. A kapszulás otthoni gépek elterjedése nálunk még messze el van maradva a nyugati országokétól (bár aránya már felette van a háztartások harmadának).

E téren még jelentős piacbővülés várható. Bár az őrölt és szemes kávék piacán továbbra is az arabica a legjellemzőbb fajta, a kapszulák nyújtotta kényelem mindent visz. Az innovációs tér is ide tevődött át, ami hosszú távon is zsugorodásra ítéli a hagyományos termékek piacát. Az őrölt kávéké a hazai piac mintegy harmada. A pandémia és a kapszulás változatok felé való elmozdulás, úgy tűnik, csak rövid ideig tudta megtorpanásra késztetni a piac bővülését. A jelenlegi fogyasztás egy főre vetítve 2,7-2,8 kilogramm évente, de már lassan emelkedik. A 3 kilogrammos szint felett is jártunk már a ’80-as évek elején. Úgy tűnik, hogy néhány éven belül ismét elérjük. Ennek szerkezete azonban már egészen más, mint akkor volt.

Kilátások, előrejelzések

• A klímaváltozás komoly veszélybe sodorta a kávétermelést. Ezen kívül mindkét fajtát tizedeli a kávérozsdagomba és a kávészú. Ez a félelem annak ellenére emeli az árakat, hogy a kínálattal nincs komoly gond, bár az ellátási lánc gyengeségeire a pandémia azért rámutatott. A termelés növekedésében egyébként az egyre enyhébb telek fontos szerepet játszanak. Ez azt is magával hozza, hogy Európában is megjelennek a kávé- (és kakaó-) ültetvények.

• A kávéfogyasztás kultúrája egyre gyorsuló javulást mutat. Nemcsak maga az ital, hanem a fogyasztás helye, eszközei, sőt ékszerek, kiegészítők, s még sorolhatnám, hogy milyen irányban fejlődik ez a kultúra. A fejlődés itthon hasonló a bor- és a pálinkakultúráéhoz. A minőségi felértékelődés a pandémia alatt sem állt meg, így a hazai kávépiac, kávékultúra fejlődése töretlen. A hazai fogyasztói szokások a reggeli élénkítés felől egyre inkább az élménykávézás felé tolódnak el. Az jó, ha gyorsan, kényelmesen készül a kávé, hiszen több idő jut a fogyasztás rituáléjára. Abból főleg a hölgyfogyasztók nem engednek.

• Talán nem lepődünk meg azon, hogy a kávékülönlegességek, ízesített kávéitalok vásárlása népszerűbb a nők, mint a férfiak körében, és a hölgyek szívesebben készítik és fogyasztják. Átlagosan napi két kávét iszunk. Akik ennél többet isznak, többségükben férfiak.

• Ami az árkilátásokat illeti: a kávé tőzsdei cikk; jól tárolható, felhalmozható. Így az árak messze nem csak a keresleti-kínálati viszonyok mentén alakulnak. Az árak terén az előttünk álló hónapokban nem számítunk trendfordulóra a nemzetközi kávépiacon.

• A fenntarthatóság zászlaja alatt a kávépiacon is folynak labormunkák. Finn kutatók már 2021-ben elkészítették az első sejtkultúrából nevelt kávét, ami olyan, mintha, de fenntarthatóbb. A fairtrade- és a biovonalak erősödése a kávépiacokon arra mutat, hogy ha a fogyasztó megkapja az ízélményt, a laborkávé is gyors fogyasztásbővülést fog mutatni.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ