2025 első harmadában ismét nőtt az Európai Unió sertésvágásainak száma. A termelés növekedése elsősorban a keleti tagállamokban figyelhető meg, míg több nyugati országban tovább csökken az állomány. A termelési költségek mérséklődése, az exportlehetőségek és az állategészségügyi helyzet javulása új lendületet adhat az ágazatnak.
Több mint egymillióval több sertés vágtak le
Az Európai Bizottság friss adatai szerint 2025 első négy hónapjában 76,14 millió sertést vágtak le az EU-ban, ami 1,5%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. Ez több mint 1 millióval több levágott sertést jelent, mint tavaly, és majdnem 3 millióval többet, mint 2023-ban. A hasított testek össztömege 7,46 millió tonna volt, ez 3,2%-kal haladja meg az előző évi értéket, ami a vágósúly növekedésére is utal.
Spanyolország vezet, a kelet-európai régió zárkózik fel
A legnagyobb sertéshústermelő továbbra is Spanyolország (19,04 millió sertés), őt követi Németország (15,1 millió). Azonban százalékos növekedésben a keleti tagországok járnak az élen: Bulgáriában 14,2%-kal, Romániában 12,3%-kal, Lengyelországban és Magyarországon 3,9%-kal nőtt a vágások száma. A nyugati régióban viszont tovább csökkent a termelés – különösen Hollandiában, ahol az állomány először csökkent 10 millió alá az elmúlt 50 évben.
Mi húzza a növekedést?
Az EU sertéshústermelése összességében stagnál, de több tényező is ösztönözheti a keleti tagországokban a növekedést. Elsősorban a takarmány- és energiaárak csökkenése javítja a termelők jövedelmezőségét. Tovább, ha sikerül, az afrikai sertéspestis és PRRS visszaszorítása kiszámíthatóbbá teszi a termelést. Ezzel párhuzamosan az innovációk és technológiai fejlesztések növelik a hatékonyságot, ami – az alacsony bázis miatt – elsősorban szintén Kelet- és Közép-Európában hozhat nagy fejlődést. Ugyancsak fontos az exportpiacok bővülése, s ebben elsősorban a távol-keleti piacok, például a Dél-Korea, a Fülöp-szigetek merül fel. Várható továbbá, hogy a sokat vitatott, ám számos kedvező elemet tartalmazó új KAP is hozzájárul e kilátásokhoz. Az EU új agrárpolitikai támogatási tervezete főként a kis- és közepes méretű gazdaságokra koncentrál – ezeknek fontos szerepük lesz-lehet a sertéságazatban.
Regionális eltérések a növekedésben
Az Európai Unió sertéshústermelésének regionális adatai jelentős eltéréseket mutatnak. A legnagyobb növekedést Horvátország produkálta, ahol 2024-ben 8,3%-kal emelkedett a vágások száma. Lengyelország is dinamikus bővülést mutatott 7,5%-kal, míg Bulgáriában 7%-os növekedést regisztráltak. Magyarországon 6,3%-kal, Romániában pedig 6%-kal nőtt a termelés. Csehországban 5,3%-os, Észtországban 3,4%-os bővülés történt. Németországban ugyan csupán 1%-os növekedést mértek, de ez is pozitív irányú változásnak számít az ország hosszú távon csökkenő trendje mellett. Dániában a levágott sertések összesített hasított testtömege 2,5%-kal nőtt, annak ellenére, hogy az állomány létszáma tovább csökkent.
Tendenciák és kilátások
Az EU-27 szintjén enyhe visszaesés várható 2025-ben, de Kelet-Európa piacain – Lengyelország, Magyarország, Horvátország, Bulgária, Románia, Csehország, Észtország – várható a legnagyobb növekedés a közeljövőben. A termelési döntéseket a költségek, az exportlehetőségek, az állategészségügyi helyzet és az uniós szabályozások határozzák meg. A nyugati országokban a stagnálás, sőt a csökkenés hátterében sokszor környezetvédelmi és állatjóléti előírások is állnak. Ezt a folyamatot az inputköltségek mérséklődése, az exportlehetőségek stabilizálása és az állategészségügyi feltételek javulása gyorsíthatja, és az új KAP is besegíthet.
