A nagy cégek átálltak önellátásra, így kevesebb európai áru megy az orosz keltetőtojás-piacra.
Magyarországról is exportáltak
Tavaly már az orosz gazdálkodók mindössze 300 millió keltetőtojást importáltak, ami kevesebb mint fele a 2019-2020-as adatoknak. Oroszország elsősorban pulykatenyésztés céljából importál keltetőtojást. A Comtrade adatai szerint 2023-ban Törökország volt a legnagyobb keltetőtojás-szállító Oroszországba, a teljes mennyiség nagyjából egyharmadát szállítva. Az év első 9 hónapjában körülbelül 5000 tonna keltetőtojást szállított 21 millió dollár értékben. A legnagyobb beszállítók listáján Németországot követte, amely 2800 tonna tojást adott el orosz vásárlóknak 23 millió dollárért. A Comtrade szerint az orosz gazdaságok ezen kívül 15 millió dollár értékben importáltak keltetőtojást az Egyesült Királyságból, 10 millió dollár értékben Kanadából és 9 millió dollár értékben Magyarországról.
A nagygazdaságok már önellátóak
Ám időközben az orosz baromfiiparban kialakított új kapacitások nagymértékben segítették a gazdaságokat importfüggőségük csökkentésében. (Ebben az is közrejátszik, hogy az Ukrajna elleni orosz háború miatt az egész iparág megérzi a globális szankciók következményeit.) Az ország legnagyobb baromfitenyésztő vállalatai teljes önellátást értek el a keltetőtojás terén, a 30 ezer tonna alatti éves termelésű baromfitelepek pedig továbbra is orosz és külföldi beszállítóktól vásárolnak,
Az orosz gazdaságra jellemző módon egyébként az önellátásra való átállás felborította a piaci viszonyokat: 2022 végén az orosz keltetőtojás-piacon túlkínálat alakult ki, és mintegy 15 millió darabot vevő hiányában kénytelenek voltak megsemmisíteni.
Drágult a háborús gáz ára, romlott az európai áru helyzete
Kérdés persze, meddig tudja tartani az orosz állattenyésztés a saját termelésű tojás gazdaságosságát. Az Európából érkező, garantált minőségű áruért 13-15 rubelt (0,14-0,16 USD) közötti árat kínáltak logisztikai költségekkel együtt, míg az orosz cégek 17 rubelért tudták előállítani a saját keltetőtojásukat. Ezt az árviszonyt az Európában kitört madárinfluenza-hullám borította fel, ami miatt csökkent az európai mennyiség és nőtt az ár. Emellett a háború előtt megemelt orosz gázárak miatti európai energia- és takarmányköltségek rontották az európai termék versenyképességét az orosz piacon.
