fbpx

Kevés a pénz, nem kell a minőségi vetőmag?

Írta: Barna Ferenc - 2023 október 25.

Tavaly a fémzárolt vetőmag ára jelentősen emelkedett, idén a tájékoztató ár már alacsonyabb, de a hazai piac szereplői pesszimisták, félnek, hogy a gazdák rossz likviditási helyzetük miatt nem veszik a minőségi, garanciákat jelentő vetőmagot.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) azonban nem javasolja, hogy ezen a költségen spóroljanak a termelők, mert az terméscsökkenéshez vezethet. A fémzárolt vetőmag hatósági oldalról is nyomon követhető, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyagot tartalmaz, mely alapja a minőségi árutermesztésnek.

A Magyarországon csökkent az utóbbi években a kalászos vetőmagtermelő területek nagysága (fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Keresett exporttermék a kiváló minőségű magyar vetőmag

A hazai vetőmagelőállítás mennyisége 310 ezer tonna körül alakul évente. Az ország regionális előállító és logisztikai központ is, ami azt jelenti, hogy a hazánkba érkező vetőmagalapanyagot nálunk kondicionálják, csomagolják, fémzárolják. Az ágazat 2022-ben 356 ezer tonna vetőmagot fémzároltatott (ebben benne foglaltatik az előző évben termelt, de raktáron lévő vetőmag újraminősítése is), amelyből 210 ezer tonna az exportpiacokra került. Ez 60 százalék körüli arány, ami jelzi, hogy a vetőmagágazat kiemelten exportorientált.

A kukoricavetőmagból korábban jelentős mennyiséget exportáltunk Oroszországba és Ukrajnába, ám a háború kitörése óta nagyot zuhant a kivitel, mintegy egymillió zsákkal csökkent az ebbe a térségbe irányuló kiszállításunk. A kukoricavetőmag legnagyobb felvevőpiaca így az Európai Unió lett. Mivel a takarmánykukorica árának alakulása nem kedvező a termelők számára, így az EU-tagországokban nem várható a vetésterület emelkedése, sőt csökkenésre lehet számítani, ami a felhasznált vetőmag tekintetében is visszaesést jósol.

A napraforgóvetőmag elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba irányul, kis mértékben néhány ázsiai országba is kerül a magyar vetőmagból. Az őszi káposztarepce esetében már jóval szélesebb a külpiaci érdeklődés, a magyar vetőmagra Ausztráliában, Chilében és Törökországban is van igény.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a vetőmagtermesztésre használt terület nagysága. Míg a nyolcvanas években megközelítette a 350 ezer hektárt a termőterület, napjainkban 120 ezer hektárnál is kisebb területen foglalkoznak vetőmagtermesztéssel a gazdálkodók.

Csökkent a kalászos vetőmagok termesztési területe, a cukorrépa vetőmagelőállítása megszűnt

A NAK és a VSZT körképe szerint a kalászos vetőmagok területi aránya 2018-22 között csökkenő tendenciát mutat, az őszi káposztarepcéé ötödére esett vissza, míg a kukorica, a tavaszi árpa és a borsó vetőmag-előállító területe lényegében stagnált, a cukorrépa vetőmagelőállítása pedig megszűnt. Kismértékű növekedés a napraforgó, az őszi árpa esetében tapasztalható, a fehérjenövények közül a szója és a lucerna területe évről évre jelentős változást mutat, jelenleg épp emelkedés tapasztalható ebben a szegmensben.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az ágazat technológiai fejlődésének és a nemesítői munka eredményességének köszönhetően jelentősen emelkedett az egy hektáron elért hozam.

gabona
A vetőmagpiacot sem hagyja érintetlenül a hektikus gazdasági helyzet (fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Bizonytalan gazdasági környezet, magas input költségek

Az elmúlt évek világgazdasági és világpolitikai változásai a vetőmagpiacon is éreztették hatásukat. A VSZT által évente közzétett tájékoztató ár a 2013-es évektől kezdve lényegében egy egyenletes emelkedést mutatott, az ukrán-orosz konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan gazdasági környezetben, valamint a magasba szökő input költségek – elsősorban az energiaárak – miatt a vetőmag ára tavaly a duplájára nőtt. Noha az idei évben is továbbgyűrűztek ezen folyamatok negatív hatásai, a fémzárolt vetőmag tájékoztató ára idén alacsonyabb lett a tavalyinál, különösen az őszi árpa és tritikálé esetében.

Mindez sajnos a gazdálkodók vetőmagvásárlási hajlandóságára is rányomja a bélyegét. A vetőmag-előállító vállalkozások tapasztalatai szerint jelentősen csökken a fémzárolt vetőmagfelhasználás a szántóföldi növénytermesztők körében.

Ennek hátterében számos likviditási problémákhoz vezető tényező áll:

  • a 2022-es év rendkívüli aszálya megviselte a mezőgazdaságot;
  • a gazdák a tavalyi csökkent termés miatt nagy bevételkiesést realizáltak;
  • a terményeknek alacsony a felvásárlási ára;
  • az inputok oldalon még mindig magas költségekkel kell számolni.

A fenti okok miatt sok agrártermelő a vetőmagokon spórolna.

A NAK és a VSZT szerint ugyanakkor nem biztos, hogy jól járnak vele a gazdák, ha nem minőségi magot juttatnak a talajba. Sokalják a gazdák a vetőmag árát, pedig a teljes termesztési költség mindössze 8–10 százalékát jelentő tételről van szó. Fémzárolt vetőmag vásárlása esetén azonban hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.

Gabona
A fémzárolt vetőmag garanciát jelent a termelőknek, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk (fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A vetőmag eredetigazolása az első lépés az élelmiszerbiztonság felé vezető úton

A hazai vetőmagágazatban minden vállalkozási forma megtalálható, jelenleg 811 kisebb-nagyobb cég és 376 magánszemély foglalkozik vetőmagtermesztéssel az országban. Az ágazat szereplői rendkívül magas értékű szaporítóanyagot állítanak elő; amellett, hogy a jövő élelmiszerének alapanyagát biztosítják, a vetőmagok eredetigazolásának biztosításával megteremtik az élelmiszerbiztonság első mérföldkövét.

A GOSZ-VSZT-NAK objektív fajtakísérletek – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is segíti a gazdálkodókat. A kísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjanak, ezáltal segítve a fajtaválasztást. Az egész országra kiterjedő fajtakísérletek egymástól eltérő adottságú területein elért eredményeit is össze lehet hasonlítani, amely kitűnő tájékozódási forrás a különböző ökológiai viszonyok mellett gazdálkodók számára.

Az országos posztregisztrációs fajtakísérletek eredményeit 2023-ban is összefoglaló kiadványokban tették közzé, melyek a VSZT honlapján elérhetőek:

Forrás: NAK és VSZT közlemény