Kína szójaimportja csökken, a káosz esély lehet az EU-ban

Kína gazdasági növekedése lelassult, a fogyasztási szokások változnak, és a vámháború is érezteti hatását az ország olajmagpiacán. Így várhatóan a szójaimportjuk csökken, ami újabb lökés az USA elhibázott vámháborúja miatt kialakuló piaci felfordulásban – igaz, ez még jól is jöhet nekünk.

Visszaeső szójaimport – új helyzet a piacon

Nem könnyű követni az USA reményeit arra, hogy Kína a következő szezonban több takarmány-alapanyagot fog vásárolni Észak-Amerikából. Az ázsiai óriás hagyományosan a világ legnagyobb szójaimportőre, de a 2025-ös szezonra vonatkozó előrejelzések szerint a behozatali mennyiség csökkenni fog. Az amerikai és kanadai olajmagok iránti kereslet visszaesését részben a készletek magas szintje, részben a vámháború miatti kereskedelmi akadályok okozzák. Az utóbbi hetekben Peking megtorló vámokat vetett ki az amerikai szójababra és a kanadai repceolajra, miközben szigorúbb növény-egészségügyi korlátozásokat vezetett be több nagy beszállítóra.

A jelenlegi gazdasági évben Kína várhatóan 104 millió tonna szóját importál, ami jövőre 106 millió tonnára nőhet. Ez azonban még mindig elmarad a 2023/24-es szezon rekordmennyiségétől, amikor 112,2 millió tonna szójabab érkezett az országba. A trendek arra utalnak, hogy Kína soha nem fogja elérni ezt a szintet a jövőben.

Kisebb takarmányigény, több helyi termény

Az import csökkenésének egyik fő oka a fogyasztási szokások átalakulása. A kínai lakosság egyre inkább a baromfi- és halhús felé fordul, miközben csökken a marha- és sertéshús iránti kereslet. Ez jelentősen befolyásolja a takarmányipart, mivel a baromfi és a hal kevesebb szóját igényel, mint a sertés- vagy marhahús-termelés.

Emellett a kínai mezőgazdasági termelés is folyamatosan fejlődik. A helyi szójaültetvények hozama ugyan még mindig viszonylag alacsony (átlagosan 2 tonna hektáronként), de a belföldi termelés már elérte a 20 millió tonnát, és várhatóan tovább növekszik.

A globális piac átrendeződése

A világpiacon is érezhető a változás: a bioüzemanyag-politikák és az időjárás miatt csökkent a napraforgó-, repcemag- és pálmaolaj-kínálat, ami növelte a szója iránti keresletet. Az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktusok miatt az amerikai beszállítók piaci részesedése csökkent, miközben Dél-Amerika – különösen Brazília – egyre meghatározóbb szereplővé válik a kínai importban.

Végső soron Kína szójaimportjának csökkenése és a helyi termelés erősödése átalakítja a globális olajmagpiacot. Egyrészt javulnak a kínai termésátlagok, másrészt a dél-amerikai termelők egyre inkább benyomulnak északi konkurenseik korábbi piacaira. Az amerikai és kanadai exportőröknek alkalmazkodniuk kell az új helyzethez – erről írtuk nemrég, hogy ez viszont az európai gazdákra nézve fenyegető. A vámháború és a fogyasztói preferenciák változása hosszú távon meghatározó hatással lesz a piacra.

Ugyanakkor a piaci átalakulás új esélyt is jelent az európai és magyar gazdáknak – a szója esetében különösen. Miután az USA agresszív és indokolatlan vámjaira válaszul az EU is vámokat vet ki USA agrártermékekre, ez felértékeli az európai termelésű szója fontosságát, növeli a belső piacot. Lásd erről cikkünket ezen az oldalon!