Interjú Szabó Leventével, a KITE Zrt. vezérigazgatójával

Alapításának 50. évfordulóját ünnepli a legnagyobb integrátor és a legendás termelési rendszer

2023 különleges esztendő a KITE Zrt. számára, hiszen ebben az évben ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Szabó Levente vezérigazgatóval a kerek évforduló rendezvénysorozatának első állomásán, az AgrárgépShow-n már a jövőről, a feladatokról vagy épp kihívásokról beszélgettünk.

Már az autonóm traktorok startjára készülünk, felettünk lassan drónok cikáznak, digitalizáció lengi be a mezőgazdaságot is. Fel van erre a szintre készülve a termelő? Vagy „csak” kíváncsi?

– A kutatás-fejlesztés látványos eredményeit látjuk, de a mindennapok technológiája még nem tart itt. Valóban van autonóm traktor, de a jogszabály sincs még mögötte kész. Ráadásul a gazdálkodó egyelőre inkább a saját szemének hisz – vegyük csak a legegyszerűbb példát, az időjárás-jelentést: rákeres a telefonján vagy akár az alkalmazásban, megnézi, majd kimegy, hogy az ő földjén, az adott parcellában valóban esett-e, és történetesen mekkora a sár. Ugyanígy egyelőre hiába látja a monitoron a GPS-koordináták alapján, hogy melyik gépe hol van, akár azt is, mi az aktuális teljesítménye és fogyasztása, ő a saját szemével fog meggyőződni, hogy a munka valóban el van-e végezve, ráadásul hogyan van elvégezve. Egyébként a mezőgazdasági termelő, igenis, kíváncsi. Pár évtizede még az űripart és a hadiipart tartották a leginnovatívabbnak és résztvevőit, innovátorait a legkíváncsibbaknak. Ma az akkori dobogó harmadik helyéről a hadiipart beelőzte a mezőgazdaság. A tudás iránti vágy nagy motiváció, és mára bekapcsolódik a munkába az a generáció, amelyik már a digitalizáció világába született, így a bankolás és pizzarendelés mellett egyértelmű elvárás a mindennapi munka digitalizációja is. És ugyan még nem biztos, hogy ő a döntéshozó egy-egy beruházásnál, de korunk fiataljainak befolyásolóképessége vitathatatlan.

Van hozzá eszköz, van befolyás, de vajon a magyar üzemméretek indokolttá is teszik a digitalizáció ilyen mérvű terjedését?

– Részben igen. Ugyanis nem minden esetben üzemméretfüggő a megtérülés. Bár annak a lehetősége, hogy teljes egészében az irodából, egy monitor és okostelefon mögül irányítsuk a mezőgazdaságot, egyelőre teljesen kizárt; üzemmérettől függetlenül. És ennek nem biztos, hogy az innováció szintje lenne az akadálya, sokkal inkább – a rajtunk kívülálló okok közül leginkább – az időjárás. A mezőgazdaság ugyanis nem olyan, mint pl. a digitális eszközök gyártása, ahol zárt termelési rendszerben, kontroll alatt tartott körülmények és kiszámítható időintervallumok között tudunk tervezni és dolgozni. Bár a közelmúlt épp bebizonyította, hogy ott sem minden garantált (lásd Covid, anyaghiány, háború. Szerk.). A nyitott ég – azért egy teljesen más rendszer…

A digitalizáció döntéshozatalban betöltött szerepe viszont már elvitathatatlan. A hatékonyság szempontjából az elvégzett munka adatainak begyűjtése már érték a gazdálkodásunkban, ráadásul ez sem üzemméretfüggő.

Nemcsak a digitalizáció tartja ébren a kutatás-fejlesztést korunk mezőgazdaságában. Európát erősen foglalkoztatja a Green Deal kérdése. Ön szerint kiváltható lesz a kémiai növényvédelem? Ehhez olyan rugalmasan alkalmazkodna majd a termelő?

– Ehhez a technológiai háttérnek kell először alkalmazkodnia. Ráadásul a kényelmesről, a biztosról, az eddig bevált megoldásokról nem is fog könnyen lemondani a gazdálkodó. Ennek ellenére a környezetvédelmi elvárásokhoz – a magunk érdekében is – igazítanunk kell a technológiát. Így a kémiai növényvédelem visszaszorításával párhuzamosan egyrészt olyan eszközök is fókuszba kerülhetnek, mint a korábban is jól teljesítő gyomfésű, de természetesen a szerkombinációk helyett is keressük a megoldásokat, elsősorban a biológiai növényvédelem területéről. Növényvédelmi Üzletágunk tervei között régóta szerepelt a legújabb mikrobiológiai termékek hazai technológiához történő adaptációja, a biológiai növényvédelem alkalmazásának kiterjesztése szántóföldi és kertészeti kultúrákra. Most például az Indigo Ag-vel kötött együttműködésünk révén a magyar termelők hozzájuthatnak egy, a növény fejlődését, stressztűrő képességét támogató mikrobiológiai készítményhez. Ettől az évtől a portfóliónkban megtalálhatóak a Biotrinsic™ biológiai vetőmag- és talajkezelő szerek, valamint az Indigo 30 WD csávázószer, melyeket kukorica-, napraforgó- és kalászoskultúrákban lehet majd felhasználni (a Biotrinsic termékek használata várhatóan akár 2 pontot is jelenthet a 2023-tól bevezetésre kerülő Agrár-ökológiai Programban).

A 2022-es év a rendkívüli aszályával fog bevonulni a hazai mezőgazdaság történetébe, az ország keleti felében mindenképp. Az öntözés létjogosultsága sosem volt indokoltabb, mint most. Ezen már régóta dolgozik a KITE Zrt. Hol tart napjainkban az öntözésfejlesztés ön szerint, és várható-e előrelépés az öntözött területek nagyságában?

– A klimatikus viszonyaink mellett az öntözés az egyik legalapvetőbb eszköze a termésbiztonság megteremtésének. De mi korábban, már az 1980-as évek végén meghirdetett Szuper Intenzív Kukoricatermelési Programban (SZIK-program) is működtettünk – közel 60 000 hektáron – öntözési szaktanácsadási rendszert. Ez a szakmai háttértudás, valamint a már három éve működő PGR (Precíziós Gazdálkodási Rendszer) tette lehetővé, hogy épp a terméstöbblet és hatékonyság érdekében újragondoljuk az öntözési üzletágunkat. A térinformatikai és informatikai hátterünket kihasználva egy saját fejlesztésű, országos öntözési szaktanácsadási rendszert alakítottunk ki, az ország különböző részein szántóföldi és kertészeti kísérleti parcellákat állítottunk be, terepi felmérésekkel, drónos felvételezésekkel, műholdfelvételekkel és hozammérésekkel, az eredményeket pedig a már működő PGR-be be is integráltunk. Ezek az adatok a meteorológiai állomások mérési eredményeivel összevetve támogathatják az agronómiai döntéshozatalt. Meteorológiai hálózatunk jelenleg 700 állomás adatait dolgozza fel, de a számuk idén nyár végére el fogja érni az 1000-et (amiből 850 saját, a többi az Országos Vízügyi Főigazgatóságé. Szerk.). Az öntözési szaktanácsadási rendszer, illetve az erre a célra fejlesztett interaktív és felhasználóbarát öntözésirányítási alkalmazás szervesen kapcsolódik a PGR-hez, nemcsak azért, mert a mért talaj-, növény- és atmoszféraadatok egy komplex rendszerben érhetők el, hanem azért is, mert az öntözés a termesztéstechnológia fontos részét képezi. Az öntözésirányítási alkalmazást 2023-tól elérhetővé tesszük a termelők számára. Természetesen azoknak a termelőknek, akik az idei évben tőlünk vásárolnak öntözőgépet, az öntözési alkalmazás ingyenesen lesz elérhető, a többi gazdálkodónak a PGR többi eleméhez hasonlóan előfizethető lesz. És a kérdést megválaszolva: igen, jelentős előremozdulást várunk a jövőben – ennek a szolgáltatásunknak köszönhetően is – az öntözött területek növekedésében.

Ezzel teljessé vált a PGR? Az öntözés volt a hiányzó láncszem?

– Az innovatív gondolkodás már cégünk alapítójának is az irányelvei között szerepelt. Szabó István büszke lenne a munkánkra, az eredményeink mellett a céljainkra, hiszen korunk precíz gazdája is joggal támaszkodik egy összefogott, informatív rendszerre, természetesen a saját igényeire szabva. Az öntözés támogatása is csak egy lehetőség. De nem gondolom, hogy ez az utolsó „hiányzó láncszemünk” lenne; a fejlesztés folyamatos – még egy olyan rendszerszintű szolgáltatásban is, mint a PGR.

Méréseken alapuló öntözési döntéstámogatási rendszer

A légköri paraméterek – mint a besugárzás, hőmérséklet, szélsebesség és a páratartalom – segítségével meghatározhatjuk a légkör „szárítóképességét”, amelyet potenciális evapotranszspirációnak (ET₀) nevezünk. A potenciális evapotranszspiráció alkalmas a különböző területek párolgásviszonyainak összehasonlítására, azonban önmagában még nem ad elegendő információt az adott időszakban az adott növénykultúra által elpárologtatott és a talajfelszínről elpárolgó víz mennyiségét illetően, hiszen ez függ a növényfajtól, fajtától és az állomány fejlettségétől is. A növényfaj, -fajta és a -fenológia szerint is korrigált növényi evapotranszspiráció (ET_c) segítségével már pontosabban becsülhetjük az adott időszakban jelentkező vízveszteséget, így a csapadékviszonyok, az öntözés és az öntözési hatékonyság ismeretében meghatározhatjuk a klimatikus vízmérleget. Ez megmutatja, hogy csökken, nő vagy stagnál a talaj vízkészlete két meghatározott időpont között. A KITE öntözésirányítási rendszere nemcsak az elmúlt időszakok vízmérlegének megállapítására alkalmas, hanem a hét napos OMSZ meteorológiai előrejelzés integrálásának köszönhetően a futtatás időpontját követő egy hét előre jelzett vízmérlegét is megmutatja.

A légköri mérésekből származó információ tendenciáját tekintve jól jellemzi a vízkészlet alakulását. A talaj-növény-légkör rendszer vízforgalma azonban olyan sok tényezőtől függ, hogy önmagában ez alapján nem tudjuk megállapítani, hogy a növény számára szükséges talajnedvesség rendelkezésre áll-e a gyökérzónában egy adott időpontban. A talajnedvesség mérése és annak a talajtextúra, valamint a termesztett növény érzékenysége függvényében történő értelmezése azonban közvetlen információt szolgáltat a növény vízellátásáról, és segítségével megelőzhető a vízstressz kialakulása. Ennek szemléltetésére alkalmas az Öntözésirányítás alkalmazás „Talajnedvesség” funkciója.

Az előre jelzett klimatikus vízmérleg és a talajnedvesség ismeretében lehetőség nyílik az öntözések megtervezésére, és amennyiben több öntözött táblával rendelkezünk, akár prioritási sorrendet is felállíthatunk a vízstressz-előrejelzés segítségével.

A KITE Zrt. egyik legnagyobb beruházása a Mezőhegyesi Ménesbirtok öntözésfejlesztése volt. Az erről szóló cikkünk itt olvasható.

Sándor Ildikó