fbpx

Az öntözési kapacitás emelése mindenhol versenyképességi kérdés

Írta: Agrárágazat-2022/12. lapszám cikke - 2022 december 20.

Magyarország legnagyobb öntözési beruházása valósult meg Mezőhegyesen. A beruházásnak köszönhetően a legmodernebb technológiával létesült, környezetkímélő és a vízzel takarékosan bánó megoldás révén több mint ötezer hektár öntözése valósult meg. Az öntözőrendszer ünnepélyes átadására 2022. október 7-én került sor.

Országos szinten is duplázásra készülünk öntözésben

A tavalyi adatok szerint országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület közel felén, azaz 85 ezer hektáron – a szántóterületek alig 2%-án – zajlik öntözéses gazdálkodás, ami az uniós átlagnak csak harmada. Jelenleg kormányzati cél, hogy 2024-re megduplázzuk az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, 2030-ra pedig 350 ezer hektárra nőne ez az álomhatár. Az ennek érdekében felállított Nemzeti Öntözésfejlesztési Mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Épp ezért a most átadott öntözésfejlesztési beruházás nemcsak a mezőhegyesi, de a teljes hazai agrárium fejlesztésében is kiemelkedő lépésnek számít (sőt, Európában sem sok ehhez hasonló méretű öntözésfejlesztés valósult eddig meg).

öntöző
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. használatában lévő 5171 hektáros területen összesen 81 új öntözőberendezés létesült 16 hónap alatt (fotó: Fekete István)

A Tisza és a Maros vízgyűjtő területén az elmúlt 10 évben 30 százalékos vízhozamcsökkenést tapasztaltak. A mezőgazdasági kibocsátás kb. 30%-a veszett oda, a gazdasági kár 500 milliárd forint körüli. „Ha ezt az összeget kiegészítenénk uniós támogatással, körülbelül 330 ezer hektár lehetne öntözhető. Mindemellett az öntözési beruházások megtérülési ideje is 10 év alá csökkent” – emelte ki Csányi Attila, a KITE Zrt. Igazgatóságának alelnöke az infrastruktúra fejlesztéséből.

Dr. Nagy István agrárminiszter a beruházás precíziós öntözési elemeit elemelte ki beszédében: a növények vízigényét, a talaj nedvességtartalmát, a meteorológiai adatokat, az időjárási előrejelzéseket és a rendelkezésre álló vízmennyiséget figyelembe vevő precíziós technológiák alkalmazásával a kialakított rendszer képes lesz meghatározni az öntözés idejét, mértékét, egyáltalán a szükségességét. Manapság ugyanis nem elég növelnünk az öntözött területek nagyságát, mindezt a lehető leghatékonyabban kell megtennünk, hiszen a víz már ma is aranyat ér, és a dolgok afelé mennek, hogy később ez nem csak képletesen lesz így.

Jelenleg 142 elismert öntözési közösség létezik, ezek összesen több mint 63 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást, zömében az Alföldön és a Kisalföldön. Az agrárminiszter emlékeztetett: az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatják, jelenleg is lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként már 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A közelmúltban újabb 31 pályázatról született döntés, amely további 6,5 milliárd forint támogatást jelent. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.

A vetésszerkezetet és a tápanyag-utánpótlást is újra kell gondolni az öntözés mellett

A mezőhegyesi beruházás technikai hátterét a KITE Zrt. biztosította. Ennek apropóján Szabó Levente vezérigazgatóval az öntözési beruházási pályázatok meghosszabbításáról és a vártnál kisebb érdeklődés okáról beszélgettünk.

A vidékfejlesztési program öntözési fejlesztésre irányuló támogatási kerete a mai napig nyitva van, és több tízmilliárd forint van még benne, amit nem vettek igénybe, holott ez a beruházásokat hivatott segíteni. Miért kisebb a vártnál az érdeklődés?

– Az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodási ágazat fejlesztése továbbra is kiemelt terület, ez abból is látszik, hogy az eredetileg 2016-ban meghirdetett pályázatokat 2023. június 30-ig meghosszabbították – kezdte válaszát a vezérigazgató.

– Mezőhegyesen most valóban egy átlagon felüli beruházást fejeztünk be, de azt is látni kell, hogy minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterekhez, új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és természetesen az elavult öntözőrendszerek cseréjéhez is igénybe lehet venni ezeket a forrásokat. Az öntözésfejlesztések mégis elmaradnak a várttól. A jelenlegi gazdasági helyzetben az építőiparban is jelentős áremelkedések történtek, így a beruházási hajlandóság valóban megkérdőjeleződhet. Az öntözési beruházásoknál azonban az árfolyam-ingadozásnál sokkal fontosabb érv a megtérülési idő értelmezése. A mai napig egy rossz beidegződés övezi az öntözésfejlesztést: egy rosszul, azaz lassan megtérülő beruházási területként kezelik a termelők. Holott egy átlagos évi terméssel (még csak nem is az idei teljes terméskieséssel) és a jelenlegi terményárakkal kalkulálva megközelítőleg 10 év alatt megtérülő beruházásokról beszélünk, hiszen standard évben például árukukorica esetében 3-4 tonna terméskülönbség realizálható hektáronként az öntözött és öntözetlen terület között.

A kukoricát emeltük ki példaként, hiszen az idei évben talán ez a kultúra produkálta a legnagyobb különbséget akár országrészek, akár öntözési lehetőségek tükrében. De vannak kultúrák, ahol akár hamarabb is megtérül az öntözés?

– A vetésszerkezetünk még mindig négynövényes (őszi búza, kukorica, káposztarepce, napraforgó), már ezeknél is megtérül az öntözésfejlesztés, de vannak olyan speciális ágazatok, mint például a vetőmagtermesztés, a csemegekukorica vagy a vele vetésváltásban termelt zöldborsó, ami eleve elképzelhetetlen lenne öntözés nélkül, viszont rentabilitása okán a konvencionális növénytermesztésnél sokkal hamarabb visszaadja a befektetett költségeket.

Szabadhegy Kristóf, Nagy István és Csányi Attila
A rendszert a 3. számú nyomásközpontnál Szabadhegy Kristóf, a ménesbirtok igazgatóságának elnöke, Nagy István agrárminiszter és Csányi Attila alelnök indította el (fotó: Fekete István)

Ez „csak” egyszerű matematika lenne? Akkor eddig is lehetett volna sikertörténet…

– A mai öntözőrendszerek egyrészt már víztakarékosabbak, nem véletlenül hangzott el most az átadáskor is, hogy ugyan az öntözési terület megduplázódik, de a kijuttatott víz mennyisége ezzel párhuzamosan nem nő. Ráadásul ezek a technológiák nemcsak víz-, de energiatakarékosak is. Ha mindezt esetleg egy termesztéstechnológiai, vetésszerkezeti újragondolással is kiegészítjük, együtt tervezve a termelővel, akkor változhat ez a beruházási hajlandóság.

Itt, Mezőhegyesen 5000 hektár öntözéséről beszéltünk. Mekkora az a gazdasági méret, ahol egy öntözésfejlesztés megtérül?

– Ez technológiafüggő, de például egy öntöződobos beruházásra már akár 5 hektár is alapot adhat, egy lineár pedig már 50 hektárnál is megtérülhet, hektáronként 2,5–3 millió forintos beruházással kalkulálva. Mindezt az aszály esetleges ismétlődése ugyanúgy befolyásolja majd, mint egy átgondolt vetésszerkezet mérlegelése.

Sándor Ildikó